A zalaegerszegi az ország egyik legfiatalabb megyei hatókörű múzeuma, 1950-ben alapították. Persze korábban is gyűjtötték már a megye szellemi és tárgyi örökségeit, népi hagyományait és kulturális javait, ám a muzeális anyag nagy része megsemmisült a második világháború végén.

Az első esztendőkben, tudtuk meg Kaján Imre igazgatótól, a múzeumnak még nem volt önálló épülete, 1970-ben költözhetett mai helyére, amely épület eredetileg a Zala megyei takarékpénztárnak adott otthont még a millennium idején. A Göcseji Múzeum régészeti, iparművészeti és képzőművészeti, néprajzi gyűjteményei, történeti tárgyai, dokumentumai és fotói magukban foglalják a történelmi Zala megye szellemi és tárgyi örökségét, kulturális javait és népi hagyományait.

Mivel a Göcseji Múzeum közel 130 éves épülete meglehetősen elaggott, egy másfél milliárd forintos fejlesztési lehetőség jóvoltából kívül-belül megújul az intézmény. Új tetőszerkezetet kap az épület, korszerűsítik a teljes gépészeti rendszerét, de megújulnak az állandó és az időszaki kiállítóterek is. Külön érdekesség, hogy a múzeumot összekötik a szomszédos épületben létrehozandó Mindszentyneummal. A tervezett új múzeumban kap majd helyet a Mindszenty József életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás, de lesznek ott konferenciatermek és más kiállítóterek is. A mintegy ötmilliárd forintos beruházásból megvalósuló Mindszentyneum várhatóan 2019-ben nyithatja meg kapuját a közönség előtt.

Kaján Imre beszámolt magazinunknak a falumúzeumban tervezett fejlesztésekről is. A szabadtéri skanzen a hagyományos zsúptetős, fából épült parasztházak mellett szeretné bemutatni a 19. században jellemzővé vált falusi kő- és téglaépítészetet is. Több kis faluból „hoznak el” épületeket: lakóházat, pajtát, cigányházat, iskolát, pálinkafőzdét, csárdát, s ezekkel bővítik tovább a szabadtéri múzeumot. A tervek szerint működőképessé teszik a vízimalmot is. A hozzávetőlegesen kétmilliárd forintba kerülő átalakítások, bővítések ideje alatt a falumúzeum mindvégig látogatható lesz.

Végezetül a múzeumigazgató szólt arról is, hogy mivel a Göcseji Múzeumban az átépítések hónapjaiban a közösségi terek nem lesznek elérhetőek, a múzeumpedagógiai foglalkozásokat „hordozhatóvá” teszik, azaz ők mennek el az oktatási intézményekbe – közel nyolcvannal tartják a kapcsolatot a megyében –, s viszik a kiállítások digitalizált fotóanyagait, de akár múzeumi tárgyakat, régészeti leleteket is. Rendkívül fontosnak tartják a múzeumpedagógiai munkát, azt, hogy megtanítsák a gyerekeket például arra, hogy mi mindent lehet megkeresni a világhálón: múzeumok anyagait, lexikonokat, képtárakat stb. Ezekkel a foglalkozásokkal nem csupán értékes tartalmakat közvetítenek, hanem segítik a diákok felkészülését az iskolai tanórákra is.