A Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. „Feledházról” első alkalommal egy 1389-ben kelt királyi oklevél tesz említést. A ma közel harmincezres lélekszámú Kiskunfélegyháza a vármegye harmadik legnagyobb települése. Csányi József polgármester vendégei voltunk. 

– Februárban fogadta el a város idei költségvetését a képviselő-testület. Mekkora ez a takaró, meddig nyújtózkodhatnak? 

– Nagyon szerencsések vagyunk, ami nem a véletlen műve, hanem a megfontoltság és a megfelelő gondolkodásmód eredménye. Tavaly, amikor már látható volt, hogy az energiaárak elszabadulnak, a magyarországi városok közül elsőként olyan intézkedéscsomagot alkottunk, amivel jelentős megtakarításokat tudtunk elérni. 

   Természetesen ezek nem voltak népszerű intézkedések, mert olyan döntéseket tartalmaztak, mint például a kulturális intézmények működésének korlátozása, a strand és az uszoda, valamint a sportcsarnok bezárása. Ezek mind olyan intézmények, amelyeket a lakosság kedvel és rendszeresen használ, de szerencsére az emberek megértők voltak. Azért is, mivel a mi kommunikációnk alapja mindig az őszinteség. Egyértelműen elmondtuk, hogy melyik lépést miért kell megtenni: választani kell aközött, hogy az óvodában tudunk-e fűteni, világítani, vagy az uszodában, mert mindkettőre nincsen pénzünk. Ezt megértették még azok is, akik egy ideig a közösségi médiában elégedetlenkedtek, de ez részükről inkább a nyilvánosságnak szólt. Végül ők is belátták, hogy nem volt más választásunk. 

   Ennek köszönhetően a költségvetésünk eleve számolt a megnövekedett energiadíjakkal és működési költségekkel, hiszen mindennek emelkedett az ára. A komoly infláció érintette a közétkeztetést és a hivatali dolgozók bérét is. De az időben megtett lépéseknek köszönhetően végül a városi költségvetés olyan lett, hogy mindenre volt pénzünk, kivéve a fejlesztésekre.   

   Elsősorban működésre és fenntartásra fordítottuk a pénzeszközeinket, és ennek is köszönhető, hogy pozitív eredménnyel, 300 millió forintos általános tartalékkal rendelkezik a város. Külön öröm, hogy bár saját forrásból, az adóbevételekből nem tudtuk a beruházásainkat finanszírozni, de nyertünk két nagy projektet, összesen másfél milliárd forint értékben, és ezek mindenkit érintenek a városban. Az egyik a Zöld Város Program keretében 900 millióval segíti a városközpont megújítását, ennek éppen most zajlik a közbeszerzése. A másik pedig a Vasas sportpálya rehabilitációjára elnyert 600 millió forintos pályázati pénz.

– Március elején vissza nem térítendő támogatásként 120 millió forintot nyertek el a megyei önkormányzat által koordinált TOP Plusz programból. Milyen beruházásokat támogatnak ebből?

– A harmadik nagy projektünk a megújuló energiaforrások bővítése. Ennek eredményeként három intézményünkre egyenként 50 kilowattnyi napelem kerül, amivel a város energiafogyasztását tovább tudjuk javítani. A 23 közintézményben összesen 630 kilowattnyi napelemmel rendelkezünk. Ezek iskolák, óvodák, szociális intézmények, valamint a könyvtár, a művelődési ház és a központi konyha, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak, működtetésüket pedig az állammal közösen végezzük. 

– Az országos sajtóban is híre volt, hogy a rezsiválság miatt bezárták a városi uszodát. Mikor nyit újra, és mennyit spóroltak ezzel a döntéssel? 

– Április 15-én újra megnyíltak a rezsiárak növekedése miatt korábban bezárt intézményeink, a könyvtár, a Kiskun Múzeum, az uszoda és a sportcsarnok. Ez két dolognak köszönhető: a költségvetés készítésének időpontjában még nem voltak ismertek sem az állami támogatások, sem a pénzügyminiszter által nyújtott bértámogatások. Ezekből jelentős bevétel képződött a költségvetésünkben, és közben szerencsére az energiaárak is konszolidálódtak, kedvezőbb áron tudott az önkormányzat vásárolni. 

   Időközben vége lett a fűtési szezonnak is, de hogy mi lesz jövőre, vagy három év múlva, azt nem lehet előre látni. De bárhogy alakul is a helyzet, a városvezetés folytatja a tudatos gazdálkodást, ahogy eddig is tettük.

– Negyven év után új önkormányzati bölcsőde épült a városban, s ezzel együtt már négy működik. Ez azt jelenti, hogy a népesség ütemesen növekszik?

– 2014-től felfutó konjunktúra van a városban, mert az itt működő vállalkozások, jó lokálpatrióták lévén, nálunk fejlesztenek. Részben ennek is köszönhető, hogy a gyermekek száma évről évre növekszik, jól látható ez a bölcsődei és óvodai beiratkozásnál. Ennyi gyereket, mint az idén, még soha nem írattak be a szülők. Az önkormányzat most már az igényeknek megfelelően tud helyet biztosítani a kicsiknek. Természetesen most mindenki az újba, a Móravárosban szeptemberben nyíló bölcsődébe szeretne jelentkezni.

– Hogyan segítik a helyi vállalkozások az itteni munkaerőpiacot, illetve adóbevételeikkel a város működését?

– Jól érzékelteti a jelentőségüket, hogy 14 nagy vállalkozás adja az adóbevételeknek az 650 százalékát. Ezek mind olyan cégek, amelyek itt fejlesztettek, itt teremtettek munkalehetőséget, és a 2014-ben kapott jelentős állami támogatás óta rendületlenül fejlődnek, jól prosperálnak. Például a növényi olajgyártással foglalkozó, a termelési kapacitását megháromszorozó NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft., amely most egy tízmilliárdos projektet valósít meg. A másik jelentős cégünk az Integrál Zrt., mely jelentősen fejlesztette tevékenységét a baromfivágó üzletágban, ahol korábban csak félkész termékeket állított elő, de mára saját fejlesztésű késztermékeket is. A hazai libamájtermelés jelentős részét ők adják, innen kerülnek európai és távol-keleti piacokra a libamájkészítmények. 

   Szinte az egész országban ismerik a Félegyházi Pékség Kft. termékeit. Ők modern gyárat építettek, és több mint száz üzletük található a régióban. Az IBV Hungária Kft. robbanásbiztos ipari lámpatesteket gyárt.  Magyarország egyetlen fegyvergyára is nálunk működik, a Honvédelmi Minisztérium cégeként. Itt cseh licenc alapján gyártanak gyalogsági kézi lőfegyvereket. Büszkék vagyunk arra, hogy a felélesztett fegyvergyártás nálunk telepedett le, több mint kétszáz dolgozónak biztosítva munkát.

– Ezzel együtt milyen most a munkaerőhelyzet a városban?

– A munkavállalók szempontjából jó, a munkaadókéból viszont kedvezőtlen, mert nehéz jó szakembereket találni. Szeretik a félegyházi dolgozókat a környékbeli üzemekben is, mert magasan kvalifikált, jó képességű emberek.  Sokan ingáznak, de itt élnek, ahol születtek, s ők is ugyanolyan jó lokálpatrióták, mint a vállalkozóink, akik a termelési kapacitásaik növekedéséből származó adót ide fizetik be. Amikor polgármester lettem 2014-ben, 1,1 milliárd forint volt ez a bevétel, tavaly több mint kétmilliárd.

– Petőfi és Móra városaként jelentős a kulturális vonzerejük, amit idén megerősített a költő 200. születésnapja.

– Nagy költőnkről a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat komplex program keretében emlékezik meg. Büszkék vagyunk arra, hogy sok versében megörökítette az itt töltött gyermekkorát, itt volt az apja mészárszéke is. A bicentenáriumhoz kapcsolódó események közül kiemelkedik a születésnapja, amelyre a Petőfi-emlékháznál és a városi könyvtárban is színvonalas műsorral emlékeztünk.  

   Városunk szülöttének, Móra Ferencnek a nevét művelődési központ, gimnázium és utca is viseli. De Kossuth Lajosnak is van félegyházi kötődése, mert a mostani Hattyúház előtt mondott toborzó beszédet1848-ban, mellyel belopta magát a városiak szívébe, akik díszpolgári címet adományoztak számára, majd a város főutcáját is elnevezték róla. 

   Amikor lezáródik a Petőfi-emlékév, kezdődik egy másik fontos eseményünk. 2024. február 6-án lesz 250 éve, hogy Mária Teréziától megkaptuk a mezővárosi rangot. Erre az alkalomra könyvet jelentetünk meg a város múltjáról és jelenéről, amelynek egyik fejezete természetesen Petőfiről fog szólni. Érdekesség, hogy nálunk áll Magyarország legszebb Petőfi-szobra, amit születésének 100. évfordulóján kaptunk kedves erdélyi testvérvárosunktól, Segesvártól.

– Kilencedik éve a város polgármestere. Volt már hasonlóan nehéz időszaka városvezetőként?

– Szerencsés helyzetben kerültem ide, mert előtte konszolidálta a Magyar Kormány az önkormányzat ötmilliárdos adósságát. Ebbe a megállapodásba az a hiba csúszott, hogy a sportcsarnok 2,5 milliárdos adósságát nem rendezték. Három évvel később Lezsák Sándor országgyűlési képviselőnkkel együtt, közös munkával értük el, hogy ezt is konszolidálták. Azóta a városnak nincs hitele, adóssága, mindig a bevételeiből tudott gazdálkodni, vagyis addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. A jelenlegi helyzet sem könnyű, de a COVID-járvány alatt sokkal nehezebb volt a bezártság miatt, mert nem lehetett találkozni másokkal. Viszont kiderült, hogy milyen értékes a személyes jelenlét.

– Tervezi, hogy elindul a következő önkormányzati választáson?

– Igen, így tervezem, mert bízom benne, hogy a városlakók elégedettek a munkámmal. Legutóbb is 90,5 százalékkal nyertem, és ahogy eddig, ezután is mindent megteszek, hogy ezt a bizalmat megszolgáljam.