Zala megye 2. számú választókerületében mintegy százezer honfitársunk él, kereken száz településen. Keszthely és környéke országgyűlési képviselőjét, Manninger Jenőt a megye, s azon belül választókörzetének jelenlegi helyzetéről, a már folyamatban lévő s a közeljövőben várható fejlesztésekről kérdeztük.

− Ön a fejlesztési projekteket koordináló miniszteri biztosként hogyan látja, miképpen ítéli meg Zala megye jelenlegi helyzetét?

− Zala megye a gazdaságilag fejlettebb nyugat-dunántúli országrészhez tartozik, ám ennek dacára Zalának volt leginkább szüksége az előrelépésre, munkahelyek teremtésére és az életszínvonal növelésére. Ez döntően azért van így, mert itt, mifelénk nem található olyan ipari nagyváros, mint a Nyugat-magyarországi régióban Győr vagy Szombathely. Az elmúlt években viszont Nagykanizsa és Zalaegerszeg is sokat fejlődött, Keszthely és Hévíz környékén jelentős mértékben erősödött a turizmus, jól teljesített a mezőgazdaság, így a megyében is nőtt a foglalkoztatottság, s ezzel együtt az életszínvonal.

Miniszteri biztosként elsősorban a területi források felhasználását kell elősegítenem, ugyanis ezek is a gazdaság fejlesztését szolgálják. Valamennyi nagyobb településen épül, vagy éppen tovább bővül az ipari park, erősödik a helyi termelői piac. A tavalyi évben megvalósítottuk azt a kormányzati célkitűzést, hogy a 2017-es területi uniós források szinte teljes egészében túl legyenek az elbírálási szakaszon. Ez azt jelenti, hogy 2018-2019 az építkezések időszaka lesz.

Ami pedig a felsőoktatást illeti, nagyon fontos, hogy a három nagyobb városban magas szakmai színvonalú intézményekben tanulhassanak a fiatalok. Az elmúlt években például Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán jelentős korszerűsítések, fejlesztések történtek, az egyetemen bioinnovációs kutató- és szolgáltató központ, valamint korszerű hallaboratórium épült.

− Választókerülete száz települést, zömmel kistelepülést foglal magában. Mi minden történt az elmúlt években a választókörzetében?

− Választókerületemben, amelyhez Zala megye keleti részének valóban száz települése tartozik, a kistelepüléseken uniós forrásból lehetett pályázni helyi termelői piacokra, továbbá óvodák és orvosi rendelők fejlesztésére. Az el nem adósodott településeknek mintegy 1,2 milliárd forint jutott, többnyire járdák és utak építésére, korszerűsítésére. A Keszthely környéki, Zalaegerszeget is elérő útfelújítások eddig is sokat jelentettek, a következő években pedig megépülnek az M7-es autópályával való gyorsforgalmi útkapcsolatok is.

A térségi központokban különösen fontos az oktatás, így például Zalaszentgróton biztosítottuk a középfokú oktatás megmaradását, Keszthelyen pedig, amely igazi iskolaváros, megyei elnöki éveim alatt tanuszodát és tornatermet építettünk, a mostani uniós ciklusban szinte minden ottani iskola bővül vagy megújul.  Energiahatékonysági pályázatot nyert a Zöldmező utcai és a Deák Ferenc utcai zenei iskola, de több óvoda is.

A térségben a nagyobb települések közül új tornaterem és szakképzési terem épül Gyenesdiáson, továbbá felújítják a türjei, az egervári és a zalaapáti intézményt is.

− Mi minden várható még Keszthelyen és környékén az előttünk álló esztendőben?

− A korábbi években Keszthelyen, regionális forrásokból a Balaton-parton parkokat hoztunk rendbe új játszóterekkel, valamint szebbé varázsoltuk a belvárost, s ez folytatódik 2018-ban is a zöldváros-program keretében. Megújul a Helikon park: új sétányok épülnek, lesz futópálya, korszerű kutyajátszó-futtató, felfrissül és szépül a növényzet is. A Helikon park méltó lesz a városközponthoz, ahol egyébként fákat ültetnek a Fő térre és a Zeppelin térre, a kerékpárutak hálózata pedig tovább épül a kastélytól egészen Gyenesdiásig. Keszthely térségében két regionális jelentőségű fejlesztés történik. Az egyik a Festetics-örökség program: a kastélypark felújítása és a mauzóleum rendbetétele után folytatódik többek közt a Fenyves allé rendbe tétele egészen Fenékpusztáig, a kastélykert bővítésével. A program az értékek megőrzését és a kulturális turizmust is szolgálja. A másik projekt a sármelléki repülőtér korszerűsítése, melynek forrásáról már döntés született, és reméljük, hogy ez évben megindul a kifutópálya és az ottani létesítmények fejlesztése.

A következő években a gazdaság és az életszínvonal növekedésének eredményképpen a Balaton-parton jelentős magánberuházások várhatóak: végre megújulnak a szállodák, s reményeink szerint újak is épülnek. Távlati terveink között szerepel, hogy elérjük a Volán-telep kiköltözését, a pályaudvarral szemben inkább egy üzletházra és autóparkolóra lenne szükség.

A felsorolt fejlesztésekkel elérhetjük, hogy Keszthely megmaradjon egy csendes, barátságos városnak, de kastélyával, egyetemével, Balaton-partjával és sok-sok látnivalójával − Hévízzel együtt – továbbra is hazánk egyik legnépszerűbb turistacélpontja legyen.