„Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.” Albert Einstein szerint nem egyszerű képlettel állunk szemben, amit csak a legkiválóbb elmék tudnak megfelelően kezelni, de ha hozzátesszük, hogy a német tudós ezt a 20. század első felében vetette papírra, akkor talán mondhatjuk, hogy bizonyos értelemben az élet azóta biztonságosabbá és valamelyest kiszámíthatóbbá vált, vagyis a megelőzéshez fűződő viszonyunk is változhatott.

De mielőtt rátérnék arra, hogy mit is gondolok a megelőzésről, erről a ma oly sokat hangoztatott dologról, előbb vegyük sorra, hogy vajon mit is lehet megelőzni. A válasz végtelenül egyszerű és közben őrülten bonyolult: MINDENT! Az ideális az lenne, ha az élet összes nehézségére lenne egy recept, s ha az instrukcióit pontosan betartjuk, akkor bizony megelőzhető lenne minden. Viszont ilyet még Einstein sem írhatott, így nekünk, egyszerű halandóknak marad a problémamegoldás, és − ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor – időről időre talán meg is előzhetünk néhány problémát.

Ha a megelőzés kerül szóba, akkor elsőként az egészséges életmódra, vagyis a betegségek és az egészségügyi problémák megelőzésére gondolunk, ezért most én is erre koncentrálnék, és arra, hogy nekem mint édesanyának, feleségnek és korábbi élsportolónak mit jelent a mindennapjaimban az, hogy vigyázzak a szeretteim és a saját egészségemre.

A megelőzésre adott első válaszom a sport. Kisgyermekkorom óta a testmozgás az életem szerves része, és noha már öt éve nem élsportolói szinten űzöm, nem telhet el egy hét úgy, hogy legalább 3-4 alkalommal ne mozogjak. A testem és a lelkem is igényli, nem a kötelességtudat visz el az edzésekre, de minden pillanatban érzem a jótékony hatásait. A rend-szeresen végzett prevenciós gyakorlatoknak köszönhetően a hat évvel ezelőtt kialakult porckorongsérveim gyakorlatilag tünetmentesek, és ezen a „hasznon” túl igazán kellemes hozadéka is van az edzéseknek. Mióta ugyanis megszületett a kislányunk, Mimi, azóta közösen sportolunk. Lehet ez babakocsis futás, túrázás a Pilisben, vagy egy olyan funkcionális tréning, ahol, míg az anyukák edzenek, addig a gyermekek közösen játszanak. Mindemellett pedig küldetésemnek érzem, hogy Mimivel megszerettessem a mozgást, az aktív és egészséges életmódot.

A sport mellett legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb a táplálkozás. Itt viszont már jóval több a kérdőjel a fejemben, vagyis oly sokszor és annyiféleképpen változnak az egészséges táplálkozásról alkotott vélemények, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik közöttük. Persze bizonyos alapelveket mi is betartunk. Az úgynevezett „fehér mérgeket”, azaz a fehér lisztet, a cukrot és a konyhasót már rég száműztük az életünkből, és igyekszünk sok gyümölcsöt, zöldséget, összetett szénhidrátokat és értékes magvakat fogyasztani. Aszketizmusról persze szó sincs, viszont sok apró praktikával a táplálkozás megreformálása könnyedén megvalósítható, és a tájékozódni vágyók pedig utána is járhatnak, hogy vajon mi lehet számukra személyre szabottan az ideális étrend. Egy biztos, hogy itt is az lebeg a szemem előtt célként, hogy a kislányomnak finom és egészséges ételeket kínáljunk. Felnőttként pedig majd ő is továbbadhassa ezt az ő családjának.

Ezt a kis köszöntőt azzal zárnám, hogy tudatos életmóddal a mindennapjaink lehetnek jobbak, és ha nekünk jó, akkor a környezetünknek is jó! Egy szó mint száz, érezzük magunkat jól a bőrünkben!

Dr. Feke-Gyenesei Leila,

a DIGI Sport műsorvezetője,

kétszeres világbajnok öttusázó