Kaszó a vadászok, az erdészek és a turisták paradicsoma

Kaszó

Három fontos ágazattal foglalkozik Kaszó Zrt. Az erdő- és a vadgazdálkodás mellett az üdültetés is fontos tevékenységük. Páratlan természeti környezetben várják a vendégeket „Somogy zöld szívében”, Kaszón. A társaság vezérigazgatójával, Galamb Gáborral beszélgettünk. 

− Somogy megye délnyugati részén mintegy 15 ezer hektár egybefüggő állami erdőt kezelnek, valamint csaknem 24 ezer hektáros vadászterületen gazdálkodnak. A két tevékenység hogyan kapcsolódik össze?

− Nagyon „szerencsésen” kialakított a vadászterületünk, hiszen a közepén egy egybefüggő, 15 ezer hektáros erdőtömb található, a mezőgazdasági földek ezt ölelik körbe. Ez nagyban segíti a vadkárelhárítási tevékenységet, amire különösen nagy gondot fordítunk. Annak ellenére, hogy az egyik legkisebb erdőgazdaság vagyunk, az említett 15 ezer hektáros erdőtömb a legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdő hazánkban.

A két meghatározó fafajunk közül a kocsányostölgy-állomány a legkiválóbb minőséget képviseli, Magyarország mézgáséger-állományának 10, Somogy megyének pedig több mint 30 százaléka Társaságunk területén található. 

A Kaszó Zrt. a rábízott állami erdők kezelését az országban egyedülálló struktúrával látja el: nincsenek önálló erdészetek, nincsenek különálló alközpontok, az erdőgazdaság mindennapjait − a törzsterület és az ország különböző pontjain a 3500 hektárnyi, mára döntően elhagyott honvédségi erdők szakkezelését, valamint a mintegy 24 ezerhektáros vadászterület irányítását − egyetlen központból működtetjük.

Ahhoz, hogy az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás zökkenőmentesen tudjon működni, e szakmák iránti alázat és elhivatottság mellett fontos a kommunikáció, a folyamatos együtt gondolkodás, a Társaság érdekeit szem előtt tartó szemlélet. Csak így tudunk eredményesek lenni.

− Hazánk egyik legjobb minőségű vadállományának élőhelye az önök gondozásában van, melynek fenntartása és a vele való szakszerű gazdálkodás nem kis feladatot róhat a Társaságukra.

− Amikor átvettem a cég irányítását, akkor a szarvasállomány minőségi javítását célzó, szigorúan szakmai alapokra helyezett gazdálkodást kezdtünk meg, amelynek az első apró eredményei már néhány évvel ezelőtt jelentkeztek is. Ez természetesen nem működhetne egy magasan kvalifikált szakszemélyzet – erdészek és vadászok − aktív közreműködése nélkül. Szerencsés vagyok, mert elmondhatom, hogy ilyen kollégákkal dolgozhatok. Jól tudjuk, hogy ebben a munkában még csupán az út felén vagyunk túl, s a továbbiakban is hasonló fegyelmezettségnek és alázatnak kell meghatároznia a ténykedésünket. Mindazonáltal örömmel tölt el bennünket, hogy az elmúlt évek során Somogy megyében többször is Kaszó „adta” egy-egy vadászszezon legerősebb gímbikáját.

A dámvadállományunk minősége átlagosnak mondható. Amint a gímszarvas minőségével „révbe érünk”, a dámbikák minőségén szeretnénk javítani.

Az őzállományunk az utóbbi évtized nagy vesztese, ugyanis az aranysakál egyre erőteljesebb térhódítása miatt nagy számban estek áldozatul őzeink. Folyamatos fejtörést okoz a sakálállomány csökkentése. Az már jól látható, hogy ezt csupán fegyverrel nem fogjuk tudni megoldani.

A vaddisznó terítéke az éves terítékünk felét adja. Nagyon kedveltek a téli társas vadászataink, több mint egy évvel előre lefoglalt terminusaink vannak.

−Fontos tevékenységük az üdültetés. Mennyire kihasznált a vadászházuk? Egész évben látogatható? Bárki számára elérhető, vagy csak vadászoknak?

− Az üdültetés az erdő- és vadgazdálkodás mellett a harmadik ágazatunk. Tekintettel azonban az üdülő történetére, hogy annak idején a Honvédelmi Minisztérium a vadászpilóták „Kondicionáló és Regeneráló Központjának” alakította ki, a nálunk található szálláslehetőségek sem szokványosak. Kaszón egyszerre 80 fő elhelyezését tudjuk megoldani. Az elmúlt kilenc évben jelentősen nőtt a vendégeink száma. Míg korábban főleg a vadászvendégekre „hegyezték” ki az ágazatot, ma az a feladat, hogy a vadászidényen kívüli időszakokban a lehető legtöbb vendéget hozzuk el Somogy zöld szívébe. Természetesen vadászszezonban a vadászvendégek élveznek elsőbbséget, de szabad kapacitás esetén ekkor is jöhetnek hozzánk turisták. Jelentős energiákat kellett megmozgatnunk annak érdekében, hogy a több évtizedes „rutinból” kizökkentsük az embereket, nevezetesen, hogy Kaszóra igenis be szabad menni, már nem lezárt katonai terület, mint amilyen egykor volt.

− Jelentős közjóléti feladatokat is ellátnak, illetve a térség egyik meghatározó foglalkoztatója a Kaszó Zrt. Mennyi embernek adnak munkát? Milyen közjóléti feladataik vannak?

− Fontosnak tartjuk, hogy az embereket közelebb tudjuk hozni a szakmánkhoz, az erdő- és vadgazdálkodáshoz. Ennek egy kiváló eszköze a közjóléti fejlesztéseinken keresztül történő ismeretanyag-átadás, méghozzá olyan formában, ami még ráadásul szórakoztató is a hozzánk érkező vendégeknek.

Az erdei kisvasutunk szolgálja legrégebb óta a közjólétet, amellyel el lehet érni az 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt álló területet, a Baláta-tavat. Ezenkívül több tanösvény, így a Dr. Marián Miklós sétány  − amellyel a Baláta őslápot tudjuk „testközelből” bemutatni az érdeklődőknek −, a vadaspark, a kirándulóközpont, az erdei iskola és a Sakál-tanya erdészeti erdei táborunk említhető meg a közjóléti fejlesztéseink között.

A Kaszó Zrt. jelenleg 118 állandó munkavállalóval látja el feladatait, de részt veszünk a közfoglalkoztatási programban is, ahol húszan dolgoznak nálunk. Nem szabad azonban megfeledkezni arról a vállalkozói körről sem, amellyel szerződéses jogviszonyban állunk, így elmondhatjuk, hogy további 100-120 család megélhetését is biztosítjuk.

− Kaszó környezetében négy tanösvény is található. Az egyik legérdekesebb talán a Lombkorona Tanösvény. Mitől különleges?

− Egyrészt ez volt az első igazi lombkorona tanösvény Magyarországon. A padlómagassága mintegy 9,5 méter magasan van. 124 méter hosszan kanyarog a tanösvény, ami a végén egy „láthatatlan lesbe” torkollik, amely egy kívülről tükörfóliával borított magasles. A tanösvényt teljes hosszában interaktív játékok teszik még érdekesebbé, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt sok információhoz juthatnak a bennünket körülvevő növény- és állatvilágról. Az egyébként lenyűgöző építmény létrehozásához mintegy 200 köbméter faanyagra volt szükség.

− Önökhöz tartozik a Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola. Mi a céljuk a létesítménnyel? 

− Az alapításkor a legfontosabb célközönségünknek a legfogékonyabbakat, a gyermekeket tekintettük. Hiszen fontos számunkra, hogy a környezetért felelős életvitel mintáinak bemutatásával annak csíráit el tudjuk ültetni az ifjú fejekben, így reményeink szerint ők is így tesznek majd gyermekeikkel, vigyázva, óvva környezetüket, hogy még nagyon sokáig láthassunk réti sast, fekete gólyát vagy akár bőgő szarvasbikát.