Kaposvár térségi szerepe jelentős
Négy fontos fejlődési irányt határozott meg Kaposvár vezetése, egyetértésben a lakossággal. Ezeket, és a város eddig elért eredményeit, terveit összegezte kérdéseinkre válaszolva Szita Károly polgármester.
– A város programjában hangsúlyosan szerepel a biztonság, az energiabiztonságra, valamint a munkahelyek biztonságára való törekvés. Mit tudnak tenni ezek megvalósulásáért?
– 2019-ben a kaposváriakkal együtt négy sarkalatos pontról döntöttünk, amelyeket szeretnénk elérni az évtized végéig. Az egyik az újraiparosítási program megkezdése. A cél az, hogy teljes legyen a foglalkoztatottság – most is bőven az országos átlag alatt van a munkanélküliségi ráta –, és emelkedjenek a munkabérek. A második, hogy az évtized végére legalább annyian szülessenek Kaposváron, mint amennyien koruk vagy egészségi állapotuk miatt itt hagynak minket. Jó hír, hogy tavaly 115 kisgyermekkel több született, mint tíz éve, s 522 esküvőt tartottak, 220-szal többet, mint az előző évben. A harmadik pont, hogy 2030-ra az ország legegészségesebb városa legyünk – talán ez a legnehezebb feladat. A negyedik pont – nem fontossági sorrendben –, hogy 2030-ra a lehető legnagyobb mértékben energiafüggetlenek legyünk.
Megújuló energiákat már rég használunk, Közép-Európa legnagyobb napelemparkja Kaposváron található. Nálunk működik az ország egyetlen cukorgyára, a répaszeletelők biogázt állítanak elő, s ezzel működtetjük a fürdőnket, és ezzel tankoljuk a sűrített földgázzal üzemeltetett buszainkat is.
Felépítettük tavaly a zöld fűtőművünket, egy fűtési szezont tehát már végigdolgozott. 6900 távfűtött lakás és több mint 200 intézmény távfűtését már faaprítékkal üzemelő kazánokkal teljesítjük. A földgáz 56 százalékát sikerült a tavalyi fűtési szezonban kiváltani. Most vizsgáljuk a geotermikus energia használatának lehetőségeit.
– Az is kaposvári cél, hogy az ország tíz legfejlettebb városa közé kerüljenek. Mindezt milyen koncepciók mentén tervezik?
– Ehhez kell újraiparosítanunk. Jelenleg három gyár épül Kaposváron. Nyitottunk a keleti befektetők felé. A világ második legnagyobb üveggyártó vállalata, egy török konszern is építkezik, egy kínai lineáris hidraulikus szerkezeteket előállító üzem európai logisztikai központját, gyárát építi fel a városban. Egy fogaskerekeket gyártó kaposvári középvállalkozás is hamarosan elkészül az új gyárával. Megállapodtunk az Óbudai Egyetemmel, s letettük a tudományos okosipari park alapkövét. A magasabb tudást alkalmazó technológiák fejlesztése folyik majd itt. 15,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye tavaly, ami nagymértékben köszönhető a helyi kis- és középvállalkozásoknak. Idén is növekedést várunk.
– Készül a Dél-Dunántúl térségfejlesztési modellprogramja. Ebben milyen szerepet szánnak Kaposvárnak?
– Vezető szerepet kell vállalnunk. A Kaposváron dolgozók 54 százaléka a környező településeken él. 60 ezer a város lakossága, az agglomeráció 120 ezer lelket számlál. Már az óvodákban is 20 százalék a vidékiek aránya, az általános iskolákban 40, a középiskolákban 50 százalék. Ennek tudatában kell kialakítani a közeljövő terveit. A turizmust szintén fejleszteni kívánjuk. Szállodát építünk a városi termálfürdő mellé, egy négycsillagos szuperior szálloda tervezése kezdődött el. Itt található mögöttünk a Zselic, óriási a sportcélú infrastruktúránk, a legnagyobb versenyek megrendezésére is alkalmas. Fejlesztettük a kerékpárutakat, a zöldturizmust. A Deseda-tó partján egy négycsillagos kemping építése kezdődött el, ez csaknem hárommilliárd forintos beruházás. Jövő tavaszra el is készül.