Aki egy évtizede vagy annál is régebben járt Kaposváron, ma valószínűleg rá sem ismer Somogy megye székhelyére. Az ide érkezők azt tapasztalhatják, hogy szinte minden megújult, talán csak a főtér, a sétálóutca és a számtalan fasor emlékeztet a régi városra. No meg a polgármester, aki 1994 óta Szita Károly. A városvezető azt mondja: a kaposváriak sokat dolgoztak a sikerért, és a kormány elismerte ezt a munkát.

− Régen jártunk errefelé, a 67-es utat alig ismertük meg…

− Nem csak Kaposvárra érvényes, amit mondok: egyre inkább érdemes a GPS-re támaszkodni, ha nekivágunk az országjárásnak. Annyi új autópálya és gyorsforgalmi út épül, hogy meg kell majd szoknunk a változásokat. Közelebb kerülnek egymáshoz a települések és az egyes országrészek.

− Bizonyára így tekintenek a térképre azok a befektetők is, akik telephelyet és piacot keresnek a szolgáltatásaiknak. Önnél is sokszor csörgött a telefon?

− Nem is akármilyen telefonhívásokon és tárgyalásokon vagyok túl! Azzal, hogy Kaposvár végre bekapcsolódik az ország közlekedési vérkeringésébe, számtalan lehetőség nyílik meg mind a kaposváriak előtt, mind pedig azon vállalkozások előtt, amelyek bennünket választanak. Mi ide minőségi, magasabb béreket kínáló munkaadókat várunk, a kaposváriak pedig nyertesei akarnak lenni az erősödő helyi gazdaságnak. Nem csupán azáltal, hogy a város gazdagodik és nő a mozgástere, hanem azáltal is, hogy felértékelődik a képzett munkaerő és a szaktudás. Ma már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a bérek emelésén kell dolgoznunk.

− Kora estére kérte a találkozónkat, hiszen délelőtt éppen Közép-Európa legnagyobb napelemparkjának tették le az alapkövét Kaposváron. Mi a jelentősége ennek?

− Ezt ma még kevesen mérik fel, pedig a jövő egyértelműen ebbe az irányba, az alternatív és a megújuló energiák használata felé vezet. Mi, kaposváriak nagy hangsúlyt fektetünk az energiahatékonysági beruházásokra, mert szeretnénk megőrizni a csodálatos természeti környezetünket, másrészt pedig arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fizetnünk a közszolgáltatásokért. Ezért a városüzemeltetés valamennyi szegmenségben okosítjuk a rendszereket, s ezzel már most is rengeteg energiát és pénzt takarítottunk meg. Mondanom sem kell, ezt sok más értelmes célra tudjuk költeni. Visszatérve a napelemparkhoz: 200 hektáron termelik majd az áramot a táblák, mégpedig annyit, amennyivel ki lehet szolgálni egy ötven-ezres várost.

− Kaposvár az elmúlt években sok téma kapcsán bekerült az országos médiába, elég, ha a buszaik lecserélését, a Csiky Gergely Színház felújítását vagy az elnyert hazai és nemzetközi díjakat, a megmentett Kométa esetét vagy a nemrégiben bejelentett állami beruházást említem. Virágkorát éli a város?

− Amiket most felsorolt, mind-mind fontos, s talán országosan is jelentőséggel bíró momentuma a közös városépítő munkánknak, ám csak a kis töredéke annak, amit elvégeztünk, vagy ami még előttünk áll. Mi egy erős várost álmodtunk meg magunknak, és most eljött az ideje, hogy valóra váltsuk ezeket az álmokat. A kormány meghallgatta a kéréseinket, s nem halat, hanem hálót adott, vagyis partner volt abban, hogy olyan beruházásokat végezzünk, amelyek révén egyrészt komfortosabbá válhat az otthonunk, másrészt pedig amelyek önállóbbá, erősebbé tesznek bennünket. 

− 25 éve vezeti Kaposvárt, ezzel az ország legtapasztaltabb nagyvárosi polgármestere. Ha áttekinti az eddig elvégzett munkát, mit gondol arról, ami napjainkban zajlik?

− Aligha kérdéses: az évszázad beruházási programja zajlik Magyarországon és városunkban is. Utóbbi egyetlen fő célja az, hogy a fejlesztések révén valamennyi kaposvári jobban élhessen. Mi mindent ennek rendeltünk alá, s ma már kézzel fogható eredményei vannak ennek a munkának. Azt hiszem, soha korábban nem érezhette egyetlen magyar állampolgár sem ennyire, hogy az állam érte van. Hogy nemcsak adókat tud kivetni, hanem adni is képes, mégpedig igen bőkezűen.

− A nagy építkezések közepette is nyilván vannak problémák. Melyek ma a fő kihívások?

− Éppen ezekről folytatunk beszélgetéseket ezekben a hónapokban. A bérrel kapcsolatos feladatot már említettem, a cél az, hogy a kaposváriak többet keressenek. Szintén beszéltünk az energiahatékonysági beruházások jelentőségéről, hiszen csak azok révén tarthatók a rezsicsökkentéssel leszorított díjak. Aztán akad még egy nagy közös feladatunk is, mégpedig a demográfiai válság legyőzése. A kormány és a magyarok túlnyomó többsége egyértelművé tette, hogy a népesedési problémát nem bevándorlással kívánja megoldani. Azt hiszem, mindannyian azt szeretnénk, hogy megszülessenek azok a gyermekek, akikre a szüleik vágynak. Sok fiatal pár korábban úgy látta, hogy nem adottak a feltételek a nagyobb családhoz. Mi a saját lehetőségeinkkel csatlakoztunk az állam családtámogatási programjához, és meggyőződésem, hogy eredménnyel is jár a törekvésünk.

− Néhány hónapja hír volt arról, hogy az ország legegészségesebb városává szeretnének válni. Hogyan mérhető ez?

− Talán nem is az a fő kérdés, hogy miképpen mérhető, hanem hogy helyes-e a célkitűzésünk. Sokat gondolkodtam azon, hogy a nagyberuházásaink után mi az, amit figyelmünk középpontjába kell helyeznünk. Úgy vélem, az egészség mindnyájunk legféltettebb kincse, és ha ezen a téren előrébb tudunk jutni, annak valamennyi kaposvári ember, kaposvári család győztese lesz. Meggyőződésem, hogy egy széles körű programmal – amely nem csak a gyógyítást, sokkal inkább a megelőzést jelenti – egészségben és boldogságban töltött évekkel járulhatunk hozzá mindnyájunk életéhez. Mert fontos, hogy minden rendelkezésünkre álljon a huszonegyedik századi Kaposváron, de az még fontosabb, hogy élvezni is tudjuk, amiért megküzdöttünk. Erre készülünk.