Az egymástól eltérő tájegységeket figyelembe véve hangolta össze a fejlesztéseket a megyei önkormányzat, alapozva az egyes településekkel folytatott napi szintű együttműködésre. Piroska Miklóstól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.

− A megye három történelmi tájegységet foglal magában − a Jászságot, Nagykunságot és Közép-Tisza mentét −, ami önmagában is óriási érték, de egyben felelősség is. Hogyan lehet összehangolni a térségek fejlesztését?

− Komoly történelmi múltú közigazgatási egység a miénk, hiszen 1876-ban jött létre a vármegye, s azóta csupán a Tiszafüredi járással bővült 1950-ben. Az egyes térségek, járások, települések tehát jól ismerik és elfogadják egymást. A viszonylag kis településszám – 78 – megkönnyíti a fejlesztések összehangolását, de ugyanakkor kötelezővé teszi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a települési szintű kapcsolattartást. A fejlesztések koordinálásánál az igazi gondot a megye sajátos, a Tisza mentén „kettészakadó” térszerkezete okozza. A Jászság és Szolnok térsége ma már lényegében a fővárosi agglomerációs térség része, míg a Tiszántúlon vidékes belső perifériák találhatóak. A megyében az egyik központ Szolnok mint megyeszékhely, igazgatási és szolgáltatási központ, a másik pedig a Felső-Jászság három városa – Jászberény, Jászárokszállás, Jászfényszaru – gazdasági központokként, ugyanis náluk keletkezik a megye ipari termelésének 60 százaléka. Egyébként, ami az ipari termelés nagyságát illeti, a hetedikek vagyunk a megyék rangsorában.  A mezőgazdaság tekintetében a megye keleti része, Karcag és térsége játszik kiemelkedő szerepet. Nálunk található az ország termőföldjeinek 20 százaléka.

A fejlesztések terén eddig a legnagyobb gondot a gyorsforgalmi utak hiánya jelentette, hiszen az M4-es és az M44-es még csak most épül. Azonban örömhír, hogy e fejlesztések jelentős része 2020 végéig megvalósul. Összegezve elmondható, hogy a kihívást nem a történelmi tájegységek fejlesztésének összehangolása, hanem a tényleges térszerkezeti sajátosságok kezelése jelenti.

− A TOP révén a megyék az országos fejlesztési stratégia aktív részesei lettek azzal, hogy a települések jelentős forrásokra pályázhattak. A megyei önkormányzat milyen prioritásokat jelölt meg?

− A 2014−2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban a TOP a megyékre dedikált kereteket tartalmaz, tételes bontásban. Mindez jelentősen megszabta a megyei önkormányzatok tervezési lehetőségét. A 2012-ben megkezdett tervezőmunka keretében megszületett a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, valamint a TOP megyénkre jutó 53,786 milliárd forintos kerete felhasználását szabályozó integrált területi program (ITP). Az ITP öt prioritást fogalmaz meg: a munkahelyteremtést és a munkába állás segítését, a turizmusfejlesztést, a vonzó települési környezet kialakítását, az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítését, valamint a helyi társadalmi és gazdasági együttműködések ösztönzését.

− Melyek voltak a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázatok?

− Lényegében már 2013-ra kialakultak azok a fejlesztési elképzelések, amelyek 90 százalékát adták a később benyújtott pályázatoknak. Ennek alapját a települési szinten kialakított projektek és projektötletek, többkörös járási, térségi és megyei egyeztetések adták. A törekvésünk az volt, hogy minden településnek legalább egy benyújtandó fejlesztési elképzelése legyen. Ezen túlmenően a forrásfelhasználást területileg differenciáltan határoztuk meg, a gazdaságfejlesztési lehetőségek 55, a turizmusfejlesztési keret 60 százaléka a fejletlenebb térségeknek, míg a településfejlesztési lehetőségek 60%-a az öt elmaradott járásnak jutott. Az összehangolt fejlesztési elképzelések alapján jelenleg 309 nyertes pályázat van a megyében, amelyek összesen 52,54 milliárd forint támogatást kaptak. Természetes módon az igények mindig magasabbak a lehetőségeknél, azonban a települések többsége törekedett a kialakított konszenzus betartására a kérelmek benyújtásánál. Az eredményesnek mondható előkészítési munkának köszönhetően elutasított pályázat igen kevés volt. A megyei kereteket meghaladó igény elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátás terén mutatkozott. A forrásfelhasználási tapasztalatok alapján 2019-ben négy pályázati felhívás újranyitása történhet meg a fel nem használt források terhére, illetve a belső átcsoportosításoknak köszönhetően. Így új bölcsődei férőhelyek kialakítására, szociális alapszolgáltatások fejlesztésére, önkormányzati energetikai fejlesztésekre, valamint barnamezős városfejlesztésekre lehet újból benyújtani támogatási kérelmet.

− A megvalósuló programok milyen mértékben határozzák meg a megye fejlődését?

− A TOP megyénkre jutó kerete és Szolnok Megyei Jogú Város külön kezelt forrása nagyságrendileg azonos az előző uniós fejlesztési ciklusban az Észak-Alföldi Regionális Operatív Programból megyénkben hasznosult forrásokkal. Óriási könnyebbséget jelentett, hogy nem a régió két másik megyéjével kell versengenünk a fejlesztési lehetőségekért, hanem konszenzussal alakíthattuk ki a források megyei felhasználását. A TOP megyei keretében megvalósuló projektek összértéke mintegy harmadát teszi ki a megyébe eddig jutott uniós forrásoknak. Nagyságrendje elsősorban a települések életében meghatározó. A kisebb települések számára a TOP-on – és a vidékfejlesztési programon – kívül más uniós források eddig nem igazán voltak elérhetőek. A Magyar Falu Program várhatóan számottevően bővíti az ötezer fő alatti lélekszámú kistelepülések fejlesztési lehetőségeit. Tehát a települési fejlesztések döntően a TOP-os forrásokból megvalósuló beruházásokat jelentik ebben a fejlesztési ciklusban. Ezt csak tovább erősítette az a tény, hogy az építőipar jelentős áremelkedése miatt szinte minden projekthez anyagilag vagy egyéb, nem számszerűsíthető módon hozzá kell járulniuk az önkormányzatoknak.

− A megyei önkormányzat a jövőben mennyire tud hatékony szerepet vállalni a terület- és településfejlesztési politikában?

− Annak idején teljes körű felelőséggel készítettük elő a 2014–2020-as fejlesztési ciklus ütemtervét, s alakítottuk ki a pályázati feltételeket. Biztosítottuk, hogy a megyébe juttatott források számszerűsíthető eredményeket hozzanak.

Ez megmutatkozhat például az iparterületek nagyságában, a bölcsődei férőhelyek számában, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez történő hozzájárulás mértékében, a képzett munkanélküliek számában. Kialakult az ehhez szükséges tervezési, döntés-előkészítési és döntési gyakorlatunk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Megyei Területfejlesztési Ügynökség 109 fejlesztés projektmenedzsmenti feladatait látja el, amelynek összértéke mintegy 15 milliárd forint.

A kialakult gyakorlatra és a települési önkormányzatokkal folytatott napi szintű együttműködésre alapozva a megyei önkormányzat alkalmas a jövőbeni hazai és uniós fejlesztések előkészítésére és összehangolására, valamint a fejlesztési források felhasználásának irányítására is.