Jász-Nagykun-Szolnok megye összehangolja a fejlesztéseit

Megyeháza JNSZ

Az egymástól eltérő tájegységeket figyelembe véve
hangolta össze a fejlesztéseket a megyei önkormányzat, alapozva az egyes
településekkel folytatott napi szintű együttműködésre. Piroska Miklóstól, a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.

− A megye három történelmi tájegységet foglal magában
− a Jászságot, Nagykunságot és Közép-Tisza mentét −, ami önmagában is óriási
érték, de egyben felelősség is. Hogyan lehet összehangolni a térségek
fejlesztését?

− Komoly történelmi múltú közigazgatási egység a
miénk, hiszen 1876-ban jött létre a vármegye, s azóta csupán a Tiszafüredi
járással bővült 1950-ben. Az egyes térségek, járások, települések tehát jól
ismerik és elfogadják egymást. A viszonylag kis településszám – 78 –
megkönnyíti a fejlesztések összehangolását, de ugyanakkor kötelezővé teszi a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a települési szintű
kapcsolattartást. A fejlesztések koordinálásánál az igazi gondot a megye
sajátos, a Tisza mentén „kettészakadó” térszerkezete okozza. A Jászság és
Szolnok térsége ma már lényegében a fővárosi agglomerációs térség része, míg a
Tiszántúlon vidékes belső perifériák találhatóak. A megyében az egyik központ
Szolnok mint megyeszékhely, igazgatási és szolgáltatási központ, a másik pedig
a Felső-Jászság három városa – Jászberény, Jászárokszállás, Jászfényszaru –
gazdasági központokként, ugyanis náluk keletkezik a megye ipari termelésének 60
százaléka. Egyébként, ami az ipari termelés nagyságát illeti, a hetedikek
vagyunk a megyék rangsorában.  A
mezőgazdaság tekintetében a megye keleti része, Karcag és térsége játszik
kiemelkedő szerepet. Nálunk található az ország termőföldjeinek 20 százaléka.

A fejlesztések terén eddig a legnagyobb gondot a
gyorsforgalmi utak hiánya jelentette, hiszen az M4-es és az M44-es még csak
most épül. Azonban örömhír, hogy e fejlesztések jelentős része 2020 végéig
megvalósul. Összegezve elmondható, hogy a kihívást nem a történelmi tájegységek
fejlesztésének összehangolása, hanem a tényleges térszerkezeti sajátosságok
kezelése jelenti.

− A TOP révén a megyék az országos fejlesztési
stratégia aktív részesei lettek azzal, hogy a települések jelentős forrásokra
pályázhattak. A megyei önkormányzat milyen prioritásokat jelölt meg?

− A 2014−2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban a
TOP a megyékre dedikált kereteket tartalmaz, tételes bontásban. Mindez
jelentősen megszabta a megyei önkormányzatok tervezési lehetőségét. A 2012-ben
megkezdett tervezőmunka keretében megszületett a területfejlesztési koncepció,
a területfejlesztési program, valamint a TOP megyénkre jutó 53,786 milliárd
forintos kerete felhasználását szabályozó integrált területi program (ITP). Az
ITP öt prioritást fogalmaz meg: a munkahelyteremtést és a munkába állás
segítését, a turizmusfejlesztést, a vonzó települési környezet kialakítását, az
önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítését, valamint a helyi
társadalmi és gazdasági együttműködések ösztönzését.

− Melyek voltak a legnagyobb érdeklődést kiváltó
pályázatok?

− Lényegében már 2013-ra kialakultak azok a
fejlesztési elképzelések, amelyek 90 százalékát adták a később benyújtott
pályázatoknak. Ennek alapját a települési szinten kialakított projektek és
projektötletek, többkörös járási, térségi és megyei egyeztetések adták. A
törekvésünk az volt, hogy minden településnek legalább egy benyújtandó
fejlesztési elképzelése legyen. Ezen túlmenően a forrásfelhasználást
területileg differenciáltan határoztuk meg, a gazdaságfejlesztési lehetőségek
55, a turizmusfejlesztési keret 60 százaléka a fejletlenebb térségeknek, míg a
településfejlesztési lehetőségek 60%-a az öt elmaradott járásnak jutott. Az
összehangolt fejlesztési elképzelések alapján jelenleg 309 nyertes pályázat van
a megyében, amelyek összesen 52,54 milliárd forint támogatást kaptak.
Természetes módon az igények mindig magasabbak a lehetőségeknél, azonban a
települések többsége törekedett a kialakított konszenzus betartására a kérelmek
benyújtásánál. Az eredményesnek mondható előkészítési munkának köszönhetően
elutasított pályázat igen kevés volt. A megyei kereteket meghaladó igény
elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátás terén mutatkozott. A
forrásfelhasználási tapasztalatok alapján 2019-ben négy pályázati felhívás
újranyitása történhet meg a fel nem használt források terhére, illetve a belső
átcsoportosításoknak köszönhetően. Így új bölcsődei férőhelyek kialakítására,
szociális alapszolgáltatások fejlesztésére, önkormányzati energetikai
fejlesztésekre, valamint barnamezős városfejlesztésekre lehet újból benyújtani
támogatási kérelmet.

− A megvalósuló programok milyen mértékben határozzák
meg a megye fejlődését?

− A TOP megyénkre jutó kerete és Szolnok Megyei Jogú
Város külön kezelt forrása nagyságrendileg azonos az előző uniós fejlesztési
ciklusban az Észak-Alföldi Regionális Operatív Programból megyénkben hasznosult
forrásokkal. Óriási könnyebbséget jelentett, hogy nem a régió két másik
megyéjével kell versengenünk a fejlesztési lehetőségekért, hanem konszenzussal
alakíthattuk ki a források megyei felhasználását. A TOP megyei keretében
megvalósuló projektek összértéke mintegy harmadát teszi ki a megyébe eddig
jutott uniós forrásoknak. Nagyságrendje elsősorban a települések életében meghatározó.
A kisebb települések számára a TOP-on – és a vidékfejlesztési programon – kívül
más uniós források eddig nem igazán voltak elérhetőek. A Magyar Falu Program
várhatóan számottevően bővíti az ötezer fő alatti lélekszámú kistelepülések
fejlesztési lehetőségeit. Tehát a települési fejlesztések döntően a TOP-os
forrásokból megvalósuló beruházásokat jelentik ebben a fejlesztési ciklusban.
Ezt csak tovább erősítette az a tény, hogy az építőipar jelentős áremelkedése
miatt szinte minden projekthez anyagilag vagy egyéb, nem számszerűsíthető módon
hozzá kell járulniuk az önkormányzatoknak.

− A megyei önkormányzat a jövőben mennyire tud
hatékony szerepet vállalni a terület- és településfejlesztési politikában?

− Annak idején teljes körű felelőséggel készítettük
elő a 2014–2020-as fejlesztési ciklus ütemtervét, s alakítottuk ki a pályázati
feltételeket. Biztosítottuk, hogy a megyébe juttatott források számszerűsíthető
eredményeket hozzanak.

Ez megmutatkozhat például az iparterületek
nagyságában, a bölcsődei férőhelyek számában, a szén-dioxid-kibocsátás
csökkentéséhez történő hozzájárulás mértékében, a képzett munkanélküliek
számában. Kialakult az ehhez szükséges tervezési, döntés-előkészítési és
döntési gyakorlatunk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tulajdonában
lévő Megyei Területfejlesztési Ügynökség 109 fejlesztés projektmenedzsmenti
feladatait látja el, amelynek összértéke mintegy 15 milliárd forint.

A kialakult gyakorlatra és a települési
önkormányzatokkal folytatott napi szintű együttműködésre alapozva a megyei
önkormányzat alkalmas a jövőbeni hazai és uniós fejlesztések előkészítésére és
összehangolására, valamint a fejlesztési források felhasználásának irányítására
is.