Ízelítő a Békés Megyei Értéktárból

Kádár Ferkó munkássága

Kádár Ferkó munkássága:

Kádár Ferkó hagyományőrző tevékenységét gyermekként kezdte, először a dédapjáról készült fotókat, valamint az általa készített hangszereket (furulyák, nádsípok), festményeket és személyes tárgyait őrizte meg. Az idők során Magyarország legnagyobb néprajziképeslap-kiadójává vált. Gyűjteménye egyedülálló az országban. Tanult mestersége fényképész, ez adta az újabb ötletet a régi idők fotóinak újabb formában való népszerűsítéséhez.  

Orosházi liba- és kacsamáj

Orosházi liba- és kacsamáj:

A hízott liba- és kacsamáj a világ egyik legdrágább és legnemesebb alapanyaga, amelynek termelésében mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében Magyarország világelső. Míg az orosházi libamáj sokkal inkább ízgazdag és kifinomult, addig az orosházi kacsamáj jóval karakteresebb ízű, és jelentősen kevesebb súlyt veszít sütés közben.

Körösmenti Táncegyüttes

Körösmenti Táncegyüttes:

Felbecsülhetetlenül értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánckultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében végzett. Elkötelezett igényességük, példaértékű munkájuk a város és a megye javát szolgálja. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket.  

Földvár

Orosházi Nagytatársánc földvár:

Az orosházi Nagytatársánc egy egyedi kulturális elem megyénkben, egyedülálló látványt nyújtó, monumentális sáncokkal és árkokkal övezett földvár. Az ősi erődített települések nagy részét mára az intenzív mezőgazdasági művelés szinte a földdel tette egyenlővé. A szétszántott földvárakat a tájban járva csak a szakember tudja megtalálni, ám a levegőből műholdas képeken vagy légi fotókon kiválóan felismerhetők sáncaik és árkaik. Ezekből, az egykor több méter magas falakkal és mély árkokkal övezett településekből mára csak egyetlen jól megőrződött, szabad szemmel is látható példány maradt fenn.

Üvegipar

Orosházi üvegipar:  

Az orosházi üvegipar 1963. november 6-án indult, amely az évek során több tulajdonosváltáson és fejlesztésen is átesett. Az élelmiszer-gazdaságot ellátó csomagolóüvegek gyártása mellett szükség volt az építőipar és járműipar igényeit kielégítő síküveg-előállításra is. Az üvegipar megtelepedése fellendítette a már meglévő egyéb ágazatok fejlődését is, és európai távlatokat hozott az agrárvilág egyik magyar bázisvidékére.