„Itthon, Tolnában”: a megye egyre vonzóbb lehet

Dr. Puskás Imre helyettes államtitkár szerint, aki nyolc évig volt a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, az egyik legfontosabb feladat a megye megtartóerejének növelése. A cél az, hogy a képzett fiatalok ne máshol próbáljanak érvényesülni, hanem otthon. Ehhez persze a megyének is fejlődnie kell.

–       Milyen adottságokkal rendelkezik Tolna megye?
–       Tolna csodás természeti adottságokban bővelkedő megye. Egy hosszú szakaszon a Duna határolja, domborzata szemet gyönyörködtető, és vadregényes erdőkkel is büszkélkedhet. Nem érte utol a szocialista évtizedek túliparosítása, amely tönkretette volna a természeti környezetet. Így aztán a munkahelyek zömét sem az ipar biztosítja, a mezőgazdaság viszont annál inkább erőssége a megyének.

Tolna megyei jellegzetesség, hogy nem rendelkezünk valódi nagyvárossal. Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye a maga 32 ezer lakosával. A rendszerváltás idején Tolna megyében 250 ezernél is többen éltek, mára azonban az itt lakók száma 230 ezer alá csökkent. Ez a jelentős csökkenés nemcsak a születés és a halálozás változó arányának a következménye, hanem sajnos az elvándorlásnak is. A lakosság megtartásának tekintetében komoly nehézségekkel küzdünk.

–       Mit lehet tenni ez ellen?
–       Feltártuk, milyen problémákkal küzd a megye, és egyben azt is, milyen adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. Fejlesztési koncepciót, programot készítettünk, amelyben fejlesztési irányokat, kitörési lehetőségeket fogalmaztunk meg. Szlogenünk nem véletlenül lett ez: „Itthon, Tolnában”. Szeretnénk elérni egy olyan mértékű fejlődést, amely képes a megyében tartani a fiatalokat, biztosítani számukra minden feltételt a boldoguláshoz és lehetőséget az egzisztencia-teremtéshez. Ehhez természetesen megfelelő infrastruktúrára, komfortosságra van szükség, amely áthatja az oktatási, a szociális és az egészségügyi ellátórendszert is. Mind közül a legfontosabb a munkahelyteremtés.

–       Mi jelentheti a fejlődés legfőbb irányát?
–       Erősségeinkből adódóan elsősorban a mezőgazdaságra épülő fejlesztésben érdemes gondolkodnunk. Ma a termőterületek többségén csupán néhány növénykultúrát termesztenek a gazdák, jellemzően azokat, amelyek kevésbé élőmunka-igényesek, a termesztéssel kapcsolatos feladatok pedig nagyrészt a meglévő gépekkel elvégezhetők. A szántóföldi növénytermesztés mellett a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a nagy élőmunka-igényű kertészeti tevékenységek, mint a gyümölcs- vagy a zöldségtermesztés, ami egyben az élelmiszeripar, azon belül is a feldolgozóipar fellendülését jelentené.

Kidolgoztunk egy komplex projektet is, amely a Sió-csatorna „élő vízi úttá” fejlesztéséről szól. A program segítségével megvalósulna a Sió és vízgyűjtő területe vízszabályozása, új víztározók készülnének, így a talajvízzel és az öntözéssel kapcsolatos problémák is megoldódhatnak. Továbbá a Sió-menti termőterületeken jelentősen javulna a termésátlag is. A projekt turisztikai hatása is kiemelkedő, hiszen a Sió megfelelő helyszín lenne egyes vízi sportok számára, illetve a töltésen Szekszárdtól egészen Siófokig kerékpározhatnánk. Ha ehhez hozzátesszük mindazokat a nevezetességeket, amelyekkel a környéken találkozhatnak a turisták – gondoljunk csak az ozorai kastélyra, a simontornyai várra, a Petőfi-emlékhelyekre, a szekszárdi borra, a Gemenci-erdőre –, akkor már-már egy új turisztikai desztinációról beszélhetünk.

–       Mi az, ami tovább erősíti Tolna megye vonzerejét?
–       Ha lefúrunk a mélybe, szinte mindenütt termálvizet találunk, amelyek közül többet kiváló összetétele alapján gyógyvízzé is minősítettek. Nem csoda, hogy Tolna megye több városában is létesült fürdő. Közülük mégis kiemelném Tamási vagy Dombóvár több évtizedes múltú fürdőjét, amelyekkel érdemes hangsúlyozottan foglalkoznunk. Dombóváron ráadásul kórház és rehabilitációs központ is működik, így minden adott az egészségipar és az egészségügyi turizmus fellendüléséhez.

–       Milyen ipari fejlesztésekre nyílik lehetőség?
–       Tolna megyében rendkívül fontos szerepet játszik a Paksi Atomerőmű. A közelgő beruházás sok haszonnal járhat számunkra, és nem árt felkészülnünk a bővítésre. Egy-egy beszállítói lehetőség sok új munkahelyet és biztos piaci helyzetet jelent a Tolna megyei vállalkozások számára, ezért is fontos a szakemberek felkészítése, képzése.

Más ipari beruházásokban is gondolkodunk. Célunk, hogy létrehozzunk egy olyan társulást, amely megfogalmazhatja a fejlesztési irányokat, miután felmérte a piaci igényeket. Jó példával járnak elöl a klaszterek, de az ipari parkok fejlesztése is fontos cél. Erősítenünk kell Szekszárd és térsége logisztikai lehetőségeit. Nagyon örülünk az M6-os autópályának, és annak is, hogy hamarosan az M9-es munkálatai is elkezdődnek. A térséget átszeli az ország legnagyobb folyója, a Duna. Kevesen tudják, hogy Őcsényben egy repülőtérrel is rendelkezünk, amely sok lehetőséget rejt magában.