Többszörös túljelentkezés tapasztalható a pályázatoknál

Az agrárgazdaság 2016-os eredményeiről, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) napirenden lévő átalakításáról és a mezőgazdasági támogatások hosszú távú jövőjéről is szó esett azon a fórumon, amelyet október végén, Dunaharasztiban rendezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Czerván György államtitkár azt mondta, az agrárium a nemzetgazdaság húzóágazata lehet.

Egészen friss információkkal érkezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Dunaharasztiban tartott szakmai konzultációs fórumára Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azóta már leváltott elnöke. Kifejtette, hogy a hivatal október 25. óta nem a Földművelésügyi Minisztérium, hanem a Miniszterelnökség háttérintézményeként működik, de a szakmai munkát ugyanúgy végzik, ahogy eddig. Beszélt arról is, hogy az MVH a tervek szerint 2017. január 1-jétől ugyan megszűnik, de ez a kifizetéseket nem befolyásolja. Kifejtette, hogy az uniós közös agrárpolitika rendszerének egyik legfontosabb éve a 2015-ös volt, mert teljesen átalakult a struktúra, a kifizetések rendszere, ami mindenkitől sok türelmet és önmérsékletet kívánt, és nehézséget jelentett. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy bonyolultabbá vált a rendszer, amihez alkalmazkodni kell. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy több olyan intézkedést is bevezettek a hivatalban, amelyek segítik az ügyfeleket, s amelyeknek a pozitív hatásai már jelentkeznek. A legfontosabb az előzetes ellenőrzés lehetősége, ami támogatást jelentett a sikeres pályázatok benyújtásához. További segítség az agrárium számára, hogy tizenegyre növelték azoknak a támogatási jogcímeknek a számát, amelyeknél az MVH október 16-tól előleget fizet. A tagországok többsége nem, de Magyarország él azzal a lehetőséggel is, hogy legfeljebb 70 százaléknyi előleget fizet a pályázóknak. Az előlegfizetés zökkenőmentes, karácsonyig elérhetik a 200 milliárd forintot – összegezte.

– Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, hogy az a fajta átszervezés, ami az elmúlt hónapokban megkezdődött, és a következő néhány hétben még jobban felgyorsul, terveink szerint nem érinti a kifizetéseket és a pályázati elbírálást – kezdte előadását Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kifejtette, hogy a kormányzat egy új projektértékelő rendszert dolgozott ki, amelyet a parlament is elfogadott. Eszerint nemcsak az MVH munkatársai vesznek részt az elbírálásban, hanem mindenki, akit a szakmai névjegyzékben regisztráltak. Mostanáig már több mint háromszázan vannak ebben a névjegyzékben. Az államtitkár azt mondta, bíznak benne, hogy a módosítás miatti csúszást sikerül behozni annak köszönhetően, hogy nagyobb csapattal gördülékenyebben tudnak dolgozni. Kitért arra is, hogy 2016-ot a pályázati kiírások évének tekintették. Nagy az érdeklődés, minden pályázatnál 2-3-szoros a túligénylés, kivétel az öntözésfejlesztésre vonatkozó kiírás, amelyet éppen ezért meg is vizsgálnak. 2017-ben zajlik majd a pályázatok szakmai bírálata. A beruházásokat saját kockázatra el lehet kezdeni. Ez alól azok az esetek sem kivételek, amelyeknél közbeszerzésre van szükség. Ebben az esetben feltételes közbeszerzéssel kezdhető meg a beruházás – részletezte Kis Miklós Zsolt. Azt mondta: nagyon jó és komoly hitellehetőségek is segítik az agrárgazdaságban tevékenykedőket. Szavait azzal zárta, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal beolvad a Magyar Államkincstárba, ami valójában megyei szinten jelent különbséget. Megszűnnek az MVH önálló megyei kirendeltségei, és agrártámogatási főosztályaként a kormányhivatalokhoz tartoznak majd a jövőben.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára előadása elején előrebocsátotta, hogy az agrárium szereplői várhatóan nagyon büszkék lehetnek majd 2016-os teljesítményükre, mert már látható, hogy a mezőgazdaság a súlyához képest jelentős szerepet játszik a GDP emelkedésben. .A tavalyi visszaesés után – 2015. elég nehéz év volt a kedvezőtlen időjárás miatt – az első félévben majdnem 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése – húzta alá. Az exportból 8,5, az importból 5,9 százalékos az agrárium részesedése, a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumából az idei év első hét hónapjában 26 százalék. Az idei betakarítási eredményeket ismertetve elmondta, hogy termelési szerkezetben nincs jelentős változás, a nyári betakarítási adatok alapján az előző öt év átlagához képest minden nyári betakarítású gabona termésátlagában legalább húsz százalék növekedést könyvelhetnek el. Búzából 5,5 millió tonna termett, a mennyiség kimondottan jó, a minőség hagy némi kívánnivalót maga után. Az őszi betakarítású napraforgóból 1,8 millió tonna termett, ezzel hazánk az első az Európai Unióban. Rekord várható szójából, amióta ezt hivatalosan rögzítik, soha ennyi még nem termett. A kukorica felénél tartanak, eddig 8,3 tonna az átlagtermés, Czerván György nem számít jelentős eltérésre ettől, tehát bőven 8 millió tonna felett lesz a termés. – Aki az országos átlagot eléri, ilyen árak mellett is tud nyereséget termelni, még támogatás nélkül is – fogalmazott, majd az állattenyésztéssel kapcsolatos értékelésre tért át. A szarvasmarha-állomány nőtt, a sertésállomány, különösen a kocaállomány csökkent. Mindent egybevetve, jó esély van arra, hogy az agrárium a nemzetgazdaság húzóágazata legyen – összegezte.

 

A GDP EMELKEDÉSÉBEN A MEZŐGAZDASÁG SÚLYÁHOZ KÉPEST JELENTŐS SZEREPET JÁTSZIK

 

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a támogatási rendszerben terveznek apróbb-nagyobb változásokat elérni az uniónál. Végezetül kitért arra, hogy az agráriumban kedvező hitelkonstrukciók vehetők igénybe, köztük az Agrár Széchenyi Kártya. A nettó kamat 1 százalék alatt van, a forgóeszköz-finanszírozás esetén 2 százalék körül, de még olyan hitelkonstrukciókat is megalkottak, ahol nincs kezelési költség, nincs kamat, csak a tőkét kell visszafizetni. További segítség, hogy folytatódik a munkahelyvédelmi akció.

A szakmai fórumra egybegyűltek végezetül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgatója, Papp Gergely előadását hallgathatták meg az uniós közös agrárpolitika jövőjéről. Mint mondta, sokan tartanak attól, hogy 2020 után nem lesznek mezőgazdasági támogatások. Mint hangsúlyozta, természetesen arra a kérdésre nem tud választ adni, hogy 2020 után lesz-e Európai Unió, és annak tagja lesz-e Magyarország, hiszen még nem tudni például azt, hogy milyen hatása lesz a Brexitnek, de az biztos, hogy ha lesz EU, akkor lesz közös agrárpolitika, és lesz területalapú támogatás is.