Hévízgyörk, a Galga mente élő népművészeti faluja

Hévízgyörk

Sokan azt gondolhatják, hogy a főváros közelségének köszönhetően már nem találhatók olyan népművészeti értékek Pest megyében, mint távolabbi régiókban, esetleg a határon túli magyarság elzártabb településein. Büszkén mondhatjuk, hogy számos Pest megyei településen találkozhat még az ide látogató vendég a még élő népművészeti értékekkel, szokásokkal, az épített és szellemi kulturális örökségekkel, melynek egyik ékköve a Galga mentén található Hévízgyörk. 

A Gödöllői dombvidéktől keletre fekvő település igen csalogató volt a letelepedni szándékozóknak már évezredekkel ezelőtt is, hiszen a Galga völgye és az azon keresztül folyó Galga-patak a földműveléshez és állattenyésztéshez megfelelő életteret biztosított. 

Régebbi régészeti emlékeink az ókorból származnak, legtöbb tárgyi emlékünk pedig a középkorból. Első okleveles említése Hévízgyörknek 1438-ra tehető, historikus építészeti emlékünk pedig a Pest Megyei Értéktárban is szereplő Hévízgyörki Öregtemplom, mely román stílusban épült, majd később gótikus és barokk stílusban is átépítették. Hévízgyörk fő jelképe évente több alkalommal szolgál ökumenikus istentiszteletek helyszínéül, mely az ide látogató vendégeket is egyre nagyobb létszámban vonzza a hely egyedi adottsága miatt. 

A katolikus, református, evangélikus, valamint baptista vallás gyakorlására templomaink biztosítják valamennyi hívő számára a lelki gyakorlatok lehetőségét, a felekezetek pedig egymással békében és közös egyetértésben teszik mindezt. Ez a törekvés a helyi értékek népszerűsítését megcélzó gasztronómiai és kulturális rendezvényeinken is jól érezhető. A minden év tavaszán megrendezésre kerülő Hévízgyörki Ízek Udvara programnapunkon a helybéli jellegzetes ételeket és italokat kóstolhatják meg a kedves látogatók, a Hévízgyörki Értékek Napján pedig további helyi értékeinket népszerűsítjük. 

Valamennyi programon, így a település Falunapján, a Takart Fesztiválon is jelen vannak azok a helyi asszonyok, akik még hordják jellegzetes, saját népviseletünket, éneklik népdalainkat. Közel 200 lakosunk csak az itteni öltözetet veszi fel hétköznapjainkban, ünnepeken, valamint a jeles napokon is. Öt csoportunk, köztük az idén fennállásának 50. évfordulóját ünneplő, szintén a Pest Megyei Értéktár részét képző Hévízgyörki Asszonykórus rendszeresen képviselik a helyi, regionális, országos, valamint a nemzetközi programokon, versenyeken, fesztiválokon településünket. 

Helyi népdalaink népszerűsítésére Pest megye valamennyi településén működő általános iskolának népdaléneklési versenyt hirdetünk 2018 óta. Számtalan olyan értékmegőrző kiadványt adtunk ki, melyek segítségével megismerhető, megtanulható Hévízgyörk népdalos értéke, valamint további györki értékeink is. Büszkék vagyunk rá, hogy énekegyütteseink, csoportjaink már szinte megszámlálhatatlan érdemet szereztek szülőfalujuknak, Hévízgyörknek.

Értékeink sorát öregbíti a helyi lakosság számára már hosszú évtizedek óta szomjoltóul szolgáló artézi kút, melyhez az egész Galga mentéről folyamatosan érkeznek fogyasztók, tisztasága és az ivóvíz minősége miatt. A települési értékek sorát folytatja Csoma Ferenc péküzeme, a Maródi cukrászda, a pálinkafőzde, a hévízgyörki halastó, a régi mesterségek egyikeként fennmaradt kovácsműhely és a helyi lovarda is. Mindezen értékek folyamatosan megtekinthetők bejelentkezés után az erre a célra kialakított Rendezvényházban, illetve a fő kulturális színtérként, valamint a Mária-út részeként is funkcionáló Tájházban. A települési beruházásoknak köszönhetően évek óta folyamatosan fejlődik Hévízgyörk. A közintézmények megújultak, a korszerűsítések folyamatosan zajlanak, új óvoda épült, járdák és utak újulnak meg, játszóterek épültek, a jövőben pedig bölcsőde épülhet, a pályázatoknak köszönhetően. Számunkra a legfontosabb Hévízgyörk értékeinek hiteles megőrzése, hogy méltóképpen haladhassunk őseink nyomában, a jövő útján.

Bazan Tibor,

Hévízgyörk Község polgármestere