Egymillió ember nem tévedhet – szólhatna a reklám Hévízről. Tavaly ennyi ember kereste itt a gyógyulást és a felüdülést. A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház az a hely, ahol szakértő segítséget nyújtanak minden gyógyulni és pihenni vágyónak. További részleteket dr. Kvarda Attila főigazgatótól tudtunk meg.

 

– Melyek a reumakórház legfontosabb feladatai?
– Intézményünk tevékenysége három pillérre épül. Hozzánk tartozik a gyógytó és a vele kapcsolatos mindennemű feladat, így a betegellátás, s ezen belül a rehabilitáció és a reumatológia, illetve az egészségturizmus, amely a Hévízi-tóra, a Fedett Fürdőre és a szállodára épül. Vizünk a gyógyítás mellett – a medical wellness tevékenység keretében – rekreációra és reaktivációra is alkalmas. Azaz a munkában megfáradt, de orvosi kezelésre még nem szoruló, például ülő- vagy nehéz fizikai munkát végző emberek felüdülésére, a fájdalom megelőzésére, kezelésére is kiváló.

– Milyen szolgáltatások épülnek a három pillérre?
– Először is a fürdőszolgáltatás. A tó egész évben nyitva tart, de a fürdőnek vannak csupán nyáron igénybe vehető egységei, például gyermekmedencék, illetve ugyancsak időszakos a téliesített rész a belső elkerített medencével, iszapmedencével és iszapfürdővel. A Festetics Fürdőházban találhatóak a medical wellness körébe tartozó masszázsok, pakolások, a wellness-szolgáltatások (szauna, pezsgőfürdő), valamint a szépészeti szolgáltatások, amelyek alapjául szintén a gyógyvíz és a gyógyiszap szolgál. Itt is szakorvos áll vendégeink rendelkezésére.
A gyógyító szárnyban a beutalóval érkezők a profilunkba tartozó szakrendeléseket, ellátásokat vehetik igénybe, beleértve számos vizes és száraz terápiát, a fizioterápiától a gyógytornán és a súlyfürdőn át a vízsugármasszázsig. A szállodánk három- és négycsillagos ellátást nyújt, a gyógytóhoz hasonlóan kizárólag piaci alapon.

– Milyen a komplexum kihasználtsága? Elsősorban honnan érkeznek a vendégek?
– Százszázalékos. A tó esetében érezhető némi szezonalitás, ám a gyógyászatban nem. A szálloda 54 szobás, a kórház – a rehabilitáció és a reumatológia együtt – közel háromszáz ágyas. A szállodában tavaly sikerült az átlagos tartózkodási időt 4,2 napról 5,7-re növelni. 2014-ben közel 400 ezren vették igénybe a gyógyfürdő szolgáltatásait, a gyógyvizet pedig egymillióan. Vendégeink 42 százaléka magyar, 24 német, 16 pedig orosz, a maradék 18 százalék pedig megoszlik az egyéb országokból idelátogatók között. A beutalóval érkezők szinte kizárólag magyarok.

– Milyen az orvosszakmai háttér?
– Az ellátottságunk viszonylag jónak mondható. Azért fogalmazok így, mert nagyon jó szakembereink vannak, de ugyanúgy, mint az egészségügy egészét, bennünket is sújt a szakemberhiány. A jelenlegi létszámmal el tudjuk látni a feladatainkat, de az utánpótlás komoly fejtörést okoz. Ez az orvosi és az ápolószemélyzetre is igaz. Ezért kapcsolódunk különböző oktatási programokhoz, amelyekben gyakorlatot biztosító helyként veszünk részt. Az egyetemekkel meglévő kapcsolatainkat igyekszünk folyamatosan bővíteni.

– Milyen fejlesztések történtek és milyeneket terveznek?
– A közelmúltban zárult egy 200 millió forintos környezetvédelmi beruházás, amelynek keretében javítottunk a gyógytó partvédelmén, épületeket szigeteltünk, felújítottuk a homlokzatokat. Sajáterős beruházásból komfortosítottuk a betegellátó szobákat, fejlesztettük a beléptető- és öltözőrendszert, gyógyászati eszközöket vásároltunk. Egy nagy volumenű energetikai beruházás során modernizáltuk a fűtésrendszert, 150 millió forintos pályázati forrásból pedig napelemes rendszert építünk ki. Jelentős korszerűsítésen esett át a Fedett Fürdő szellőzőrendszere is.
Egy TIOP-pályázaton, közösen a keszthelyi kórházzal egymilliárd forintot fordíthatunk a Fedett Fürdő és Terápiás Centrum fejlesztésére. Ennek során az eddig is követett elv szerint modern anyagokat és megoldásokat alkalmazunk, de megőrizzük az épület külső jellegét, miáltal az emblematikussá vált. A fürdő eközben folyamatosan üzemel, csak áprilisban lesz részleges lezárás a Fedett Fürdőben.

 

Páratlan kincs
Hévíz Magyarország tizenhét gyógyhelyének egyike, a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat bekerült a Nemzeti Értéktárba, a Hévízi-tó és véderdeje mint természeti érték a megyei értéktárba. A város önkormányzata és a gyógyfürdő vezetése mindent elkövet, hogy a tó hungarikummá, illetve a világörökség részévé váljon.

 

Dr. Kvarda Attila
Tősgyökeres zalainak vallja magát. Szentpéterváron szerzett orvosi diplomát. Klinikai orvosként, virológus szakorvosként dolgozott, majd átkerült az ÁNTSZ-hez. Később a Zala Megyei Kórház stratégiai igazgató-helyettese volt. 2010 őszétől a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója.