Természeti szépségek sora, történelmi borvidékek, pazar épített örökségek. Nem csoda hát, hogy a turisztikai útikönyvek hosszú oldalakat szentelnek Heves megye látnivalóinak. Ám most elsőként a gazdaság felől közelítve tettük fel kérdéseinket dr. Juhász Attila Simonnak, a Heves Megyei Közgyűlés elnökének.

– Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához csatlakozva Heves megye átfogó fejlesztése valósulhat meg, ami páratlan lehetőséget nyújthat az itt élőknek.

– Az országban összesen négy gazdaságfejlesztési zóna jött létre, köztük 2020 őszén az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amely hat megyét, Nógrádot, Hevest, Borsod-Abaúj-Zemplént, Jász-Nagykun-Szolnokot, Hajdú-Bihart és Szabolcs-Szatmár-Bereget foglalja magában. A zónához tartozónak tekintjük továbbá a határon túli, azon felvidéki, kárpátaljai és partiumi megyéket, járásokat is, melyek a zóna gazdasági életéhez ezer szállal kötődve – munkaerő-áramlás, beszállítói kapacitás, közlekedési infrastruktúra stb. – jelentőséggel bírhatnak. Kárpátalja vonatkozásában az ukrán–orosz háború új helyzetet teremtett.

   A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Heves megyei Agrárkamarával, valamint számos más partnerével karöltve elkészített terveket és olyan projekteket, amelyek a gazdaság, a társadalmi innováció és a területfejlesztés szegmenseiben fogják össze a következő időszak fejlesztési irányait. 

– Milyen eszközökkel tervezik növelni a megye népességmegtartó erejét?

– Heves megyét társadalmi-gazdasági szempontból a kettősségek, valamint területspecifikus adottságok jellemzik. Ennek megfelelően összetett megközelítési móddal tarthatók meg a megye stratégiai erősségei, valamint csökkenthetők azok a gyengeségek, amelyek a térszerkezeti adottságból származnak.

   Ami alapnak tekinthető, az az, hogy olyan lakóhelyi környezetet kell teremteni, ahol a fiatalok jól érzik magukat, a településük rendelkezik az alapvető és XXI. századi színvonalú közszolgáltatásokkal, legyen szó útról, járdáról, gyógyszertárról, vagy a gyermeknevelés okán elengedhetetlen, magas színvonalú bölcsődei ellátásról, óvodai, iskolai nevelésről, oktatásról. Helyben, vagy a közelben kell olyan munkalehetőséget biztosítanunk az iparban, az agráriumban, a turizmusban és/vagy a szolgáltató szektorban, ami stabil, előrelépést biztosító megélhetést jelent. Csodálatos természeti adottságaink önmagukban nem elégségesek a településeink elnéptelenedése ellen, a felsorolt feltételeket biztosítanunk kell. A kormányzat családtámogatási programjának eredményeit érezzük, de nekünk is hozzá kell tennünk a lehetőségeinkhez mérten, hogy ez a törekvés eredményre vezessen.

– Milyen jövőt terveznek a városoknak és a kistérségeknek, az infrastruktúra hogyan fejlődik tovább?

– A megye Eger–Gyöngyös–Hatvan gazdasági tengelyén, illetve a pufferzónában lévő települések esetében az iparterületek bővítésének a lehetősége véges, ezért az elmúlt uniós fejlesztési időszak TOP-forrásaiból megyeszerte megindultak az iparterület-fejlesztések. Ezek a területek részben ismételten beteltek, részben még kialakítás alatt állnak, de itt is nagy, bizakodásra okot adó az érdeklődés. Lehetőség szerint arra törekszünk, hogy ezeket a területeket ne a mezőgazdaságban hasznosított termőterületekből vonjuk ki. Határozott cél a barnamezős területek hasznosítása. A fejlődő ipar mellett egy zöldebb megyét szeretnénk létrehozni. Folytatódik a kisebb iparterületek fejlesztése is, célunk a területi egyenlőtlenségek lehetőség szerinti csökkentése, az ipari tengely szélesítése, munkahelyteremtés a megye déli és északi, e szempontból hátrányban lévő területein is.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges-e áttervezni a megyei működést, a korábban kitűzött gazdasági célokat?

Az áttervezés szükséges a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika nyomán kialakult energiaválság okán, de alapjaiban nem ez lesz a meghatározó, hiszen az adottságaink nem változnak, a gazdasági környezet adott, a feltételek válnak nehezebbé. Heves megye gazdasága, ezen belül is ipari termelésének meghatározó része a Hatvan–Gyöngyös–Eger tengelyre épül, és e tengely városai, illetve a tengely körüli pufferzóna az, ami legjelentősebb mértékben részesül ennek az előnyeiből. 

Heves megye – adottságaiból következően – egy vonzó befektetési környezet, s ennek megfelelően fontos feladat az iparterületek bővítése. Ezeknél a fejlesztési elképzeléseknél az energiaellátás biztonságára fokozottabb hangsúlyt kell fektetnünk, a korábban megszokott, relatíve olcsó és szinte korlátlanul növelhető energiaigények okán meglévő biztonság mára a múlté lett. Ha lezárul a háború – bízom benne, hogy ez mielőbb bekövetkezik és a szankciópárti brüsszeli elit is észhez tér – akkor sem tér vissza az ezt megelőző helyzet, erre reflektálnunk kell, akár lokális energiaellátó rendszerek (naperőműparkok, biomassza erőművek) segítségével, hiszen Paks II. termelésének elindulása csak az évtized második felére várható.

– Hogyan segítik a vállalkozásokat és a vállalkozóvá váló embereket?

– A vállalkozások és a vállalkozók támogatása nem egy tipikus önkormányzati feladat. A mi legnagyobb feladatunk és felelősségünk a megfelelő infrastrukturális környezet kialakítása, ami a nyomvonalas hálózatoktól kezdve az iparterületek kialakításáig terjed, de természetesen igyekszünk a kamarákkal meglévő kitűnő kapcsolatainkat is ennek szolgálatába állítani. 

   Emellett igény esetén a megyei önkormányzat 100%-os tulajdonú projektmenedzsment cégei pályázatírással, projektmenedzsmenti feladatok ellátásával segítik a sikeres munkát, valamint a megyei önkormányzat hivatala segíti a települési önkormányzatok településrendezéssel kapcsolatos tevékenységét a tervezett fejlesztéseik előmozdítása érdekében.

– A nagy hagyományú civil kezdeményezések milyen módon segítik a közösségi célokat?

– A civileket bevontuk a megyei fejlesztési tervek kidolgozásának folyamatába, illetve ők a gazdaságfejlesztési zóna alapdokumentumainak tervezésénél is fontos partnereink voltak. Számos és igen jól működő civil szervezet dolgozik a megyében a közbiztonság javítása, a sport, a kultúra, a szociális ellátások és az érdekvédelem területén. 

   A TOP Plusz programjának megvalósításánál számítunk rájuk, és igyekszünk forrást biztosítani számukra a céljaik eléréséhez. Mindemellett támogatjuk a Civil Információs Központ működését, hogy civil szervezeteink folyamatosan tájékoztatást kapjanak a pályázati lehetőségekről, őket érintő jogszabályi változásokról konferenciák, vagy ha szükséges, akár egyedi jogi segítségnyújtás formájában is.

– A Magyar Falu Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyei fejlesztései közül melyek a kiemelkedőek?

– Átadták az M3-as autópályát Egerrel összekötő M25-ös számú gyorsforgalmi utat. Megkezdtük az Észak- és a Dél-hevesi régió infrastruktúra-fejlesztését, hiszen jó minőségű közutak nélkül ez egy lehetetlen küldetés. Épül a gyöngyösi elkerülő út, és részben már átadásra is kerültek a Tisza-tavat az M3-as autópályával összekötő szakaszok felújított útjai, illetve a 33-as számú főútról a hevesi oldalon megújultak a Poroszló–Újlőrincfalva–Sarud–Tiszanána–Kisköre szakaszok. Folyamatosan zajlik a kerékpárút-hálózat fejlesztése is. Emellett minden településen javulnak a helyi közszolgáltatások infrastrukturális feltételei, számos óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő épült, illetve újult meg.

– A turisztikai régiónak, értékes borvidéküknek milyen szerepet szánnak?

– Az Észak- és a Dél-hevesi régiókon belül, vagyis Mátra-Bükk és a Tisza-tó turisztikai térségben területileg egyenetlen a turisztikai attrakciók, a szálláshelyek és a szolgáltatási kínálat aránya. Ennek okát a fejlesztések korábban nem kellően összehangolt voltában kereshetjük, melyben az elmúlt időszakban már komoly javulások következtek be, de még igen jelentős feladatok vannak.

   Ebben a munkában 2020–2030 között a gazdaságfejlesztési zónában történő tervezés, valamint az előttünk álló 2021–2027-es európai uniós tervezési időszakban való fejlesztési lehetőségek meghatározóak lesznek, legyen szó aktív- és ökoturisztikai projektekről a TOP Plusz keretein belül, vagy egyéb olyan fejlesztésekről, amelyek a szektort segítik. Mindemellett kiemelkedő az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatási potenciálja is, mely a szőlészet-borászat területén segíti a méltán híres Mátrai és Egri borvidék fejlődését.