Európa-szerte páratlan pincefaluja és szépen felújított barokk kastélya mellett a céltudatosságára is büszke lehet Hajós. A városvezetés mindent elkövet azért, hogy a tíz éve kapott városi ranghoz méltó legyen. A megye legkisebb városának eredményeiről és céljairól Estók Mihályné Szalczer Erzsébet polgármester beszélgettünk.

− Éppen tíz esztendeje kapott városi rangot Hajós. Mit jelentett ez a település, és az itt élők számára?

− Talán az egyik pillanatról a másikra nem észleltek változást a hajósiak, és azt sem mondhatom, hogy a hétköznapokban különösebb előny származott volna ebből, de mivel Hajós érdemesnek találtatott arra, hogy városi rangot nyerjen, a mindenkori településvezetésnek azon kell dolgoznia, hogy ennek megfeleljen.

A hajósiak elsősorban mezőgazdaságból élnek, iparunk nincs. A városi rang miatt bizonyos pályázatokon nem indulhatunk, viszont léteznek olyan kötelezettségeink, amelyek elől nem térhetünk ki. Lehetséges, hogy éppen ez az elvárás a fejlődésünk egyik mozgatórúgója. Az elmúlt tíz évben minden lépésünk ennek a jegyében telt.

A régóta halmozódó hátrányt nem lehet hónapok alatt megszüntetni, legyen szó kézzel fogható dolgokról vagy szellemi, kulturális beidegződésekről, de tettünk jelentős lépéseket. 2010-ben, amikor polgármesterré választottak, éreztem ennek a súlyát… Nem volt például könyvtárunk, nem volt írásos anyag a múltunkról, nem ünnepeltük meg méltóképpen a helyi és nemzeti ünnepeket. Úgy gondoltam – és mint az idő igazolta, helyesen –, hogy ebben sokkal több szerep juthat a civileknek. Örülök, hogy ezt ők is megértették. Fontos a város megjelenése, külleme s az, hogy a hozzánk érkezőket városias kép fogadja, rendben legyenek a parkjaink, köztereink, intézményeink és azok környezete, legyenek parkolóink.

 

Kiemelten nagy fejlődésnek indult a turisztika, elsősorban a felújított barokk kastély megnyitása óta. Ehhez kapcsolódott az Európa-szerte egyedülálló, 1200 présházból álló pincefalu, amelyet – akárcsak a szőlőművelés és borkészítés hagyományait – meg tudunk mutatni. TDM szervezetet alapítottunk Kalocsával és Dunapatajjal, hogy közösen irányítsuk rá a figyelmet az itteni értékekre. A turizmus terén együtt gondolkodunk a környékbeli településekkel. Császártöltéssel, Nemesnádudvarral, Érsekhalmával létrehoztunk egy önkéntes tömörülést, melyet Sváb Saroknak neveztünk el. Egyeztetjük, látogatjuk egymás programjait, s idén együtt jelentünk meg az Utazás kiállításon. Tervezzük a pincefaluban egy látogatóközpont kialakítását.

 

− Folyamatosan növekszik az idegenforgalom?

− Az elmúlt tíz évben minden lépésünk ennek jegyében telt. A számok növekedést mutatnak, elsősorban annak köszönhetően, hogy 2010-ben megnyitotta kapuit a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat eredményes pályázata nyomán felújított barokk kastély. Ez jelentősen megnövelte a ránk irányuló figyelmet, amire rá tudott kapcsolódni a pincefalu. Be tudjuk mutatni az Európa-szerte egyedülálló, 1200 présházból álló pincefalut, a szőlőművelés és borkészítés hagyományait, a mai modern technológiát. A pincefalutól Érsekhalmáig kerékpárút épült. Ennek tervezzük a folytatását, szeretnénk csatlakozni az Eurovelo hálózathoz, mert látjuk, hogy a gyalogos és a kerékpáros turizmus a reneszánszát éli.

Úgy gondoljuk, a turizmus terén akad még bőven tennivalónk: szeretnénk hatékonyabban menedzselni magunkat.

 

− Összefogtak az ország többi pincefaluval rendelkező településével. Van-e már ennek kézzel fogható eredménye?

− A Magyarországi Pincefalvak Szövetségéhez 2016-ban csatlakoztunk a Hajósi Pincefaluért Egyesület javaslatára. A szövetség közös megjelenést biztosít számunkra, tanulságos szakmai utakat szervez, a találkozások során pedig ötleteket meríthetünk egymástól. Beléptünk a Borvárosok Szövetségébe is, ám ott egyelőre még csupán tapogatózó lépéseket tettünk.

− Öt éve vették át a kastély üzemeltetését. Hogyan hasznosítják?

− A Hajósi Barokk Kastélyt ma is állami tulajdonban van, de az önkormányzat működteti múzeumként, kiállítóhelyként. A testületnek továbbra is szándéka, hogy ez a funkció megmaradjon, a folyamatos érdeklődést pedig új attrakciókkal igyekszünk fenntartani. Nagy figyelmet szentelünk a karbantartásra, valamint a barokk kert ápolására, szépítésére.

 

− Hajós a megye legkisebb városa. Mivel tudják itt marasztalni a fiataljaikat?

− Úgy tapasztalom, napjainkban nem az a legfontosabb, hogy helyben legyen munkahely, hanem az, hogy legyenek jók a közlekedési viszonyok, a megközelíthetőség. Sajnos e téren nem állunk jól, de a helyben működő kisvállalkozások biztosítanak megélhetési lehetőséget az itt élőknek. További javulást várunk attól, ha elindul a Paks II. beruházás. Amennyiben a Kalocsai−Paks Duna-híd megépül, húsz perc alatt a Paksi Atomerőmű kapujában lehetünk, ami Hajós számára új perspektívát jelenthet.

Városi események Hajóson

Hagyományosan augusztusban tartják meg a Város Napját, amelyre az idén a szokásosnál is gazdagabb programmal készültek, és meghívták valamennyi testvérvárosukat. A legrégebbi kapcsolatuk a németországi Hirrlingennel van, az ausztriai Lengenfelddal később vették fel a kapcsolatot, az olasz testvérvárosuk Minerbio, a felvidéki pedig Nagymácséd.

A program egy könyvbemutatójával kezdődött: néhány amatőr fotósnak a várost bemutató képeiből készült album.

Szeptemberben a polgárőrség a gyermekeknek rendezett programot, s Hajóson tartották az országos tűzoltó találkozót.

S habár a szüret munkával telik, októberben az idén is megrendezik a Tökös Újbor Kóstolót. Népszerűek az adventi nyitott pincenapok, amikor több hétvégén keresztül nyitott pincékkel várják a bortermelők az idelátogatókat, azzal a nem titkolt céllal, hogy Hajóson vásárolják meg a bort a karácsonyi asztalra.