Hagyomány és megújulás a kormányhivatalban

Zala vármegye

Folyamatosan bővül a vármegyei kormányhivatalok hatásköre. Az ügyfelek minél színvonalasabb kiszolgálása érdekében egyre inkább terjed a digitalizáció. Erről, és a hivatal aktuális feladatairól beszélgettünk dr. Sifter Rózsával, Zala vármegye főispánjával.

– 2023-ban az egyik leglátványosabb változtatás volt a megyék „vármegyésítése”, ami összefüggött a már korábban bevezetett rendelkezéssel, amely szerint a kormánymegbízottakat 2022 júliusától a főispán titulussal illetik. Hogyan fogadta ezeket a változásokat?

– A főispán kifejezés ismételt bevezetésével a kommunista diktatúra előtti ezeréves történelmi elnevezéshez térünk vissza. Nagy megtiszteltetés olyan neves elődök tisztségét viselni, mint Lackfi István, gróf Zrínyi Miklós, vagy gróf tolnai Festetics György. A jövő generációi már alig-alig fognak emlékezni arra a bő hetvenéves időszakra, amikor nem főispánnak hívták a megyei kormányhivatalok vezetőit. A „vármegyésítés” szintén a hagyományok újraélesztése miatt történt meg. Ugyanakkor az eredeti elnevezések visszaállítása mögött a közigazgatásban már 2010-ben megkezdett reformok húzódnak. Ennek a folyamatnak a része volt a járási rendszer visszaállítása 2013-ban. A hagyományok és a modernitás összekapcsolása mellett így lehetővé vált az állami és az önkormányzati feladatkörök világos szétválasztása.

 – Az egyik oldalon a hagyományokhoz való visszatérést, a másik oldalon folyamatos modernizációt látunk a vármegyei kormányhivatalok ügyintézésében. Hol tart ez a folyamat?

– Örömmel mondhatom, hogy a Zalában mind a tíz kormányablakban elhelyeztük azokat a Mesterséges Intelligencia Asszisztens önkiszolgáló pontokat, melyek a 21. század követelményeinek megfelelően biztosítják a kényelmes, önálló ügyintézést az ügyfelek számára. Az úgynevezett MIA-pontoknál bárki önmaga elintézheti vezetői engedélye vagy személyi igazolványa pótlását, anyakönyvi kivonatot és erkölcsi bizonyítványt igényelhet, valamint a különféle gépjárműügyeket is intézhet.

   Ezzel a fejlesztéssel az aprófalvas szerkezetű Zala vármegyében a legkisebb szegekben élők is hozzájuthatnak ugyanahhoz a magas színvonalú szolgáltatáshoz, mint a városokban élők, anélkül, hogy sokat kellene utazniuk. Akiknek még így is nehézséget okoz az eljutás a városba, azok számára üzemeltetjük a kormányablakbuszt. Kormányablakaink 2022-ben 366 112 ügyfelet fogadtak. A kormányablakbusz is kiszolgált 2372 állampolgárt. A mobilizált ügyintézés nagyban elősegíti az esélyegyenlőséget, emiatt az idei terveink között szerepel egy újabb kormányablakbusz beszerzése.

   Általános törekvés, hogy folytassuk a digitalizációt, mert ennek köszönhetően a kormányablakokban is lerövidül és lehetőség szerint papírmentessé válik az államigazgatási szolgáltatás: a közeljövőben a földügyi igazgatás országosan átáll teljes egészében elektronikus ügyintézésre, azaz csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségterhe. Ez önmagában is nagymértékben hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához. Az e-bejelentőhöz csatlakozók köre folyamatosan bővül, újabb víz-, villany-, gáz- és távhőszolgáltatókkal, később pedig telekommunikációs cégekkel, bankokkal, biztosítókkal is, továbbá nemcsak magánszemélyek, hanem cégek, egyéni vállalkozók adatait is képes lesz majd kezelni a rendszer. A névviselést érintő adatváltozások már otthonról is intézhetőek, ez pedig összekapcsolódva az e-bejelentővel, teljes körű ügyintézést biztosít az állampolgárok számára az online térben.

 – Az orosz–ukrán háború és az arra válaszul hozott uniós szankciók következtében elszabadultak az energiaárak, ami a kormányhivatalokat is takarékossági intézkedések meghozatalára kényszerítette. Milyen lépéseket tett Zala vármegye?

– A felelős gazdálkodás szem előtt tartásával számos takarékossági intézkedést hoztunk. A fűtés, a villany és az egyéb rezsiköltségek csökkentésére nyomatékosan felhívtuk munkatársaink figyelmét. A dologi kiadásokon is spóroltunk, például úgy, hogy a szállítással, helyszíni ellenőrzésekkel járó feladataink átszervezésével a kormányhivatal által használt gépjárművek futását 2022 utolsó negyedévében 22 százalékkal csökkentettük az előző év azonos időszakához képest. Ingatlanjaink kihasználását is racionalizáltuk szerte a vármegyében: Zalaegerszegen a kormányhivatal egyik nagy alapterületű ingatlanjából főosztályokat költöztettünk át más épületeinkbe, ezáltal felszabadítva az ingatlant, amit vissza is adunk az MNV Zrt.-nek. Egy letenyei irattárunknak felmondtuk a bérleti szerződését, és az ott tárolt dokumentumoknak a foglalkoztatási szakterületnek otthont adó épületünkben szorítottunk helyet. Nagykanizsán is lemondtunk egy 882 négyzetméteres ingatlan használati jogáról. Az ott működő szakterületet szintén átköltöztettük. Ezekkel az észszerűsítésekkel komoly megtakarításokat tudtunk elérni.

 – Szerteágazó tevékenységei mellett a kormányhivataloknak többletfeladatot jelent az Ukrajnából menekülő tömegek ellátása is. Mennyi pluszterhet ró ez az apparátusra?

– A háborús menekültek ellátása Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója. A vármegye területére érkező menekültek számára a zalaegerszegi vasútállomáson „segélypontot” alakítottunk ki, amely alkalmas arra, hogy az érkező menekültek pihenni, tisztálkodni, továbbá étkezni tudjanak. Adott esetben akár néhány napon keresztül ott is tartózkodhatnak, amíg helyet találnak számukra a szálláshelyek valamelyikén. A Zala Vármegyei Területi Védelmi Bizottság titkársága a menekültek ellátásával kapcsolatban rendszeres együttműködést folytat különféle karitatív szervezetek munkatársaival, a hatósági feladatokat ellátó szervezetekkel, továbbá a vármegyei települések polgármestereivel. A szállás és az étkeztetés mellett a menekültek munkához jutásában is segítünk, és arra is volt példa, hogy közreműködtünk gyerekek óvodai, iskolai elhelyezésben, sőt, ha megkerestek minket ukrajnai sportolók, segítettünk edzéslehetőséget találni nekik. A kormányhivatal menekültekkel kapcsolatos többletfeladatai tehát valóban szerteágazóak, s dicséretre méltó munkatársaink elhivatottsága, akik mindent elkövetnek, hogy tudásuk legjavát nyújtva segítsenek a rászorulóknak. Hálával tartozunk ugyanakkor mindazoknak, akik – akár önkormányzati dolgozóként, hatósági szerv vagy civil szervezet munkatársaként – kiveszik a részüket ebből a tiszteletre méltó összefogásból.

 – Az észszerűsítés mellett az örökségvédelmet is szolgálja az projekt, melynek keretében megújítani tervezik a város egyik ikonikus épületét, a volt tiszti klubot, vagy ahogy az egerszegiek nevezik, a HEMO-t.

– A Zalaegerszegi Helyőrségi Művelődési Otthon, vagyis HEMO elnevezés a kommunista időkben ragadt az 1900-as évek elején épült házra. A helyi védelem alatt álló eklektikus stílusú épületet a Gráner család építtette, ezért eredetileg Gráner-háznak hívták. Mivel Zalaegerszeg nem bővelkedik műemlékekben, az örökségvédelmi szempontból fontos épületek megóvása, rehabilitációja kiemelten fontos. Különösen, ha az adott ingatlan olyan központi helyen található, mint a Gráner-ház. A Modern Városok Program keretében, a belvárosrehabilitáció részeként a kormány 2019 decemberében úgy döntött, biztosítja a forrásokat Zalaegerszeg önkormányzata számára az évek óta elhanyagolt épület magántulajdonból való kivásárlására és felújítására. A korszerűen rekonstruált, így gazdaságosan üzemeltethető házat ezután a Zala Vármegyei Kormányhivatal veszi át ingyenes használatra. Az állagmegóvás ugyanakkor a kormányhivatal feladata lesz majd, és természetesen a fenntartási költségek is minket terhelnek. Terveink szerint több szakterület munkatársainak is helyet ad majd a Gráner-ház, melyben impozáns környezetben fogadhatjuk az ügyfeleket.

 – Az elmúlt 10 év gazdaságfejlesztési programjai, és különösen a válság hatásainak enyhítésére kidolgozott kormányzati akciótervek megvalósítása szintén komoly feladatot jelentettek a kormányhivatal dolgozói számára.

– Elsősorban a foglalkoztatási szakterület érezte meg ennek hatását. A nagy mennyiségű új feladat sikeres elvégzése érdekében, több esetben még munkatársak átirányítására is szükség volt. A sok elvégzett munka azonban nemcsak a kormányhivatal dolgozóit dicséri, de jól mutatja, hogy milyen jók a kapcsolataink a megyében működő nagy munkáltatókkal. Az ő együttműködésük nélkül nehezen sikerült volna elérni a kitűzött célokat. Az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások támogatása, a gyármentő program, a kamatstop kiterjesztése a kis és közepes cégekre, az agrárvállalkozások hitelmoratóriuma, a szálláshelyek és vendéglátók támogatása mind-mind olyan kezdeményezések, melyeknek nemcsak a megvalósítása, de a hosszú távú fenntartása is fontos feladat. A legfontosabb cél az, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat a válság következtében.

   Mindeközben Pályaválasztási Programot működtetünk, melynek célja, hogy elősegítse a 7-8. osztályos fiatalok megalapozott pályaválasztási döntését, amely után nagyobb eséllyel találják meg az érdeklődésükhöz és képességeikhez, valamint a gazdaság igényeihez illeszkedő szakmát, és válnak sikeres munkavállalókká a munkaerőpiacon.

   Ezek az intézkedések és az új vidékfejlesztési program támogatásai jól szolgálják a magyar vidék versenyképességének megőrzését. Nemrégiben történelmi léptékű vidékfejlesztési program indult, melynek keretében a kormány 2027-ig 7537 milliárd forintot – a korábbi összeg háromszorosát ‒ fordítja a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére. Az új

támogatásokkal kapcsolatos feladatok tekintetében a megyei kormányhivatalokra kiemelt szerep hárul a források hatékony felhasználása érdekében.