A város értékegyüttesére a legbüszkébbek a helyiek. Ebbe ugyanúgy beletartozik az épített örökség és a természeti szépségek, mint a jellegzetes prémiumszolgáltatások. Mindennek a hajtóereje pedig az alkotó polgári szellemiség, amely mindig is a legfontosabb volt Gyula fejlődésében. Dr. Görgényi Ernő polgármester vendégei voltunk.

– Békés megye idegenforgalmi központjaként a turizmus átfogó, hosszú távú fejlesztését tűzte ki feladatául a városvezetés. Sikerült elérni a céljaikat?

– Gyula a Dél-Alföld legjelentősebb turisztikai központja, ezt a vendégéjszakák objektív adatai is alátámasztják. Ezért nálunk az egyik stratégiai ágazat a turizmus, amelyet a város évtizedek óta tudatosan fejleszt. Az elmúlt tíz év fejlesztési stratégiája arra irányult, hogy a szezonalitás káros hatásait csökkentsük. A nyári hónapokban nincs gond a vendégforgalommal, telt házzal működnek a szálláshelyek, azonban ősztől tavaszig sajnos más a helyzet. Kiemelt célunk, hogy ebben az időszakban is növeljük a látogatottságot.   

   Fejlesztéspolitikánk egyik fókuszpontja az időjárástól független attrakciók megvalósítása. Ennek érdekében az elmúlt tíz évben fedett élményfürdőt építettünk, napjainkban pedig a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a Kisfaludy Program keretében nyújtott támogatásából új fedett termálfürdőt alakítunk ki. Ez a beruházás a tervezés fázisánál tart. Egy régi, rossz állapotú épület helyére épül az új fürdő, tehát a zöldfelület nem csökken. Ez azért fontos, mert a Várfürdő igazi vonzereje a minősített gyógyvíz után az őspark. A beruházás első eleme most indult ősszel, a kültéri gyermek víziparadicsom kibővítésével és felújításával, ezt jövő nyáron már birtokba vehetik a vendégeink. Jövő ősszel szeretnénk a fedett fürdő építését elindítani. 

   Ebbe a projektbe illeszkedett bele az Almásy-kastély rekonstrukciója. Mi azt gondoltuk, hogy közösségi célú hasznosításra van szükség, ezért a kormány támogatásának köszönhetően, európai uniós pályázatot nyerve elvégeztük a romos épület műemléki rekonstrukcióját, a kastélyt 2016-ban adtuk át. Különleges, állandó kiállítást rendeztünk benne, amely bemutatja az arisztokrácia világa mellett a kastély személyzetének életét is, „Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban” címmel. A modern technológia számos lehetőségét kihasználjuk, az érintőképernyős felületektől kezdve a holoprojektorig. A fiatalok is nagyon élvezik a kiállítást. A látogatottság visszaigazol minket, a vírusjárvány előtt évente nyolcvanezren látogatták. A mellékszárny felújítása is lezajlott egy újabb pályázatnak köszönhetően. Kialakítottunk egy báltermet, az Alföld egyetlen kastélyban működő báltermét, melyben a 19. századi enteriőr 21. századi technikával párosul. A zöld gondolat jegyében az egész kastélyt geotermikus energiával fűtjük. Ehhez a szárnyhoz tartozik még egy csemegetár (régen így hívták a bisztrót), továbbá van egy látványkonyha 19. századi konyhatechnológiával, kemencével, csikótűzhellyel. 

   A természeti környezet szintén nagy értékünk, a város melletti erdőkben őstölgyes is található. A Fekete- és a Fehér-Körös hazánk két legtisztább vízű folyója. A Fekete-Körösön a folyószabályozás nem volt annyira radikális, mint a Fehéren. A kanyarulatokat ugyan levágták, de nem teljes körűen. Romantikus túrázásra ideális, és csónakkölcsönzésre is nyílik lehetőség.

– Milyen egyéb fejlesztési eredményekről tud beszámolni?

– Az elmúlt öt évben az óvodáink és iskoláink felújítása terén történt jelentős előrelépés, egy kivételével az összes városi óvoda felújítása, bővítése megtörtént. Az egészségügyi és szociális infrastruktúrában is haladtunk, megtörtént a gyermekháziorvosi rendelő teljes felújítása, modernizálása. Gyulán van a megyei kórház, ahol nagy léptékű fejlesztések zajlottak. Hétmilliárd forintból új műtéti tömb épülhetett fel. 21. századi minőségű gyermekosztályt alakítottak ki. 

   Útfelújítások történtek, kerékpárutakat építhettünk. Az egyik fontos kerékpárút a városerdei üdülőtelephez vezet, amely a Fekete-Körös partján halad 4,5 kilométer hosszan, a másiknak most volt a műszaki átadása, ez a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásához vezet, amit Szanazugnak nevezünk. Így biztonságosan el lehet biciklizni a Körösök völgyébe, ahol aztán a töltéseken lehet folytatni a kerekezést. Kiegészítő programként tudunk vezetett kerékpártúrákat és vezetett vízitúrákat ajánlani a vendégeinknek. 

   Van egy új projektünk, amire már elnyertük a támogatást, gyermekparadicsomot hozunk létre játszóházzal és gyermekmegőrzővel, fedett résszel és kerttel a vendégek és a gyulaiak számára. A létesítményt egyéb programokra is igénybe lehet majd venni, jövőre adjuk át. A másik célpont a turisztikai stratégiánkban a zöldfelületek rehabilitálása. Gyula nevezetes az évszázados városi parkjairól, már rendbe tettük a Göndöcs-kertet, amely az 1870-es évek végén létesült első közparkunk volt. Uniós pályázatból megújult az Erkel tér, valamint a Várkert és a belváros között fekvő Szent Miklós park. 

– Mely cégek választották székhelyül Gyulát? Hogy alakult a vállalkozások sorsa? Van megfelelő munkahelykínálat?

– Gyula harmincezer fős város, jelentős a húsipar, a bútoripar, a megye legnagyobb bútoripari vállalata működik a városban. Az építőipar is jelentős, a kereskedelem és a mezőgazdaság szintén kínál munkalehetőségeket. A munkanélküliség az országos átlagnál alacsonyabb. A problémánk ugyanaz, mint a legtöbb vidéki kisvárosnál, a választék jóval szerényebb, mint egy nagyvárosban, ezért a fiatalok a korszellemnek megfelelően a nagyobb városok felé orientálódnak. Például egy mérnök számára sok lehetőség adódik, de előmenetel szempontjából már nehezebb a helyzet. Szerencsére akad olyan év, amikor a vándorlási mérleg pozitív, többen települnek a városba.

   Két szép régi épületből inkubátorházat létesítettünk, irodákat alakítottunk ki kezdő vállalkozások számára. Iparterületet hoztunk létre, ahol az Airbus épít alkatrészgyárat. Ez számunkra olyan léptékű gazdaságfejlesztés, mint Debrecennek a BMW. A gyár építése az ütemtervnek megfelelően halad. Év végétől kezdődik a technológia betelepítése, jövő júliusban indul el a gyártás. A szomszédos felületkezelő üzem is jövőre készül el. Az első ütemben 250 főt alkalmaznak. Világszintű technológia jelenik meg itt, keresett lehetőség a munkavállalók körében. Az Airbus beruházásának különös jelentősége, hogy növeli a város megtartó képességét.

– A Gyulai Vár, a Várfürdő, a kolbász… A városról ezek jutnak először eszünkbe. Mire lehetnek még büszkék a gyulaiak?

– A város értékegyüttesére vagyunk a legbüszkébbek, amelybe beletartoznak az épített örökségeink, a természeti értékeink, a prémiumtermékek, amelyekről ismernek minket, a kolbász és a pálinka. A büszkeségünk az alkotó polgári szellemiség, ami évszázadok óta hajtómotorja városunk fejlődésének. 

   A zöld értékek tisztelete az itt élő polgárok igényén alapul, elvárják, hogy rendben tartsuk a zöldfelületeket, hogy jelentős parkosítási programokat valósítsunk meg évről évre.  Másfél évszázados hagyománya van a környezettudatos fejlődésnek. 

   Jelentős kulturális intézményrendszert működtetünk. Az elmúlt évtized egyik nyertese a kulturális szféra, ötmilliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg. Az Erkel Ferenc Művelődési Központot teljes körűen felújítottuk. Az 1884-ben épült Vigadót is megmentettük, felújítottuk, az egykori megyei múzeum épületét szintén, képtárat alakítottunk ki benne. A Gyulai Várszínház és a könyvtár is több tízmilliós fejlesztésben részesült. A várszínház nemcsak játszóhely, hanem szellemi műhely is. Jövőre kezdi meg az 59. évadját.