Manapság egyre-másra elnéptelenedéssel küszködő, elszürkülő falvakról hallok, olvasok. Sajnos. Éppen ezért volt nagy élmény, mikor egy kirándulás keretében Geresdlakra vezetett az utam. A falu Baranya megyében van, kb. 800 főre tehető a lakosok száma, akiknek 1/3-a német nemzetiséginek vallja magát. Meglepődve hallottam, hogy 22 finn család is lakik a faluban, de meglepődésem csak addig tartott, még nem találkoztam a faluban élőkkel. Számomra egészen elképesztő volt, hogy ezen a kis településen micsoda élet van! Megértettem a finneket, hogy ezt a települést választották második otthonuknak, mert ezt az összetartást, kezdeményezőkészséget, kreativitást nem sok helyen tapasztalja meg az ember. Egyik ámulatból a másikba esetem, ahogy először a német tájházat, majd a babakiállítást, a kézműves kiállítást, és a mézeskalács falut néztem meg. A tájház visszaidézte a gyerekkoromat, aminek nagy részét szintén egy sváb faluban, Németkéren töltöttem, a babakiállításon lenyűgözött az az aprólékosság, ahogy megpróbálták bemutatni a sváb nemzetiségűek mindennapi életét. Fogalmam nincs, honnan vettek pl. a disznóvágáshoz olyan pici teknőt, zsírolvasztó üstöt, s ezer más dolgot, ami a mindennapi munkához kellett. A kézműves, valamint a kendő kiállítás egy csoda, az az aprólékos kézi munka, amit ott bemutatnak, ámulatba ejtett. Mindezek a szépségek után jött a non plus ultra, a MÉZESKALÁCS FALU. Azt mindenkinek látnia kell!
A település lakóinak összefogásával készült el a mézeskalács falu, mintegy ötven házzal, mely a három településből álló falut mintázza: Kisgeresd, Lak, és Geresd. Látható a két templom, az iskola, az óvoda, a harangláb és a futballpálya is, igazi téli, nyári (megkérdeztem, állítólag októberig látható) látványosság!
És a legnagyobb durranást, a geresdlaki Gőzgombóc Fesztivált, még nem is láttam, amit októberben rendeznek, és több ezer látogató megy el a rendezvényre. Remélem, az egyikük én leszek!:-)

Gyuricza Ágnes, Paks