Zalaegerszeg tavaly ünnepelte rendezett tanácsú várossá válásának 130. évfordulóját. A nagy elődök munkáját folytatva a kitűzött cél a mai városvezetés számára sem lehet más, mint volt 1885-ben: gazdagítani és gyarapítani Zalaegerszeget. Balaicz Zoltán polgármestert egy évindító beszélgetésre kértük.

A tavalyi esztendő egyik kiemelt feladataként a munkahelyteremtés lehetőségeinek a bővítését határozta meg a városvezetés. 2015-ben mi valósult meg az elképzeléseik közül?

− A 2015-ös év elejétől az esztendő végéig közel 1800 új munkahely jött létre a zalai megyeszékhelyen, 2016-ban pedig további ezres nagyságrendben számolhatunk a munkahelyek számának bővülésével. A gazdaság élénkítése, a munkahelyteremtés érdekében tett segítő lépéseink, úgy tűnik tehát, nem voltak hiábavalóak. Útnak indítottunk egy országosan egyedülálló kamattámogatási rendszert, 2,5 millió forint adóalapig eltöröltük a helyi iparűzési adókötelezettséget, s tettük mindezt azért, hogy ilyen módon is segítsük a mikro- és kisvállalkozásokat. Költségvetésünkben létrehoztuk az úgynevezett Vállalkozói Alapot, amivel a hozzánk forduló cégeknek nyújtunk támogatást útcsatlakozás, kerékpárút, parkoló, járda, buszmegálló, gyalogátkelőhely vagy éppen közműépítésben. Az országban elsőként nyerte el városunk ipari parkja a „Tudományos és Technológiai Park” címet. Szintén az országban elsőként, Kecskeméttel egyszerre indítottuk el a duális mérnökképzést, és létrehoztuk a felsőoktatási duális képző és innovációs központot. Elfogadta közgyűlésünk a megújított és 38-féle támogatási lehetőséget magába foglaló befektetés-ösztönző és támogató rendeletet, amelytől azt reméljük, hogy újabb munkahelyteremtő beruházások valósulhatnak meg az önkormányzat tulajdonában lévő ipari parkban, ami szükség esetén több mint 600 hektárosra is bővíthető.

− Az említett, 2015 tavaszán útnak indított kamattámogatási rendszer milyen eredménnyel működik, mit mutat az eltelt háromnegyed év?

− Az önkormányzati kamattámogatási rendszer, amellyel a helyi mikro- és kisvállalkozások mindössze 0,9-2,5 százalék közötti kamattal juthatnak fejlesztési hitelhez, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy sikeres volt a program, hiszen az ez év január eleji összesítő adatok szerint eddig 29 cég élt a lehetőséggel, és 207 millió forint hitelkihelyezésről számolhatunk be.

− Az év elején fejlesztési iroda nyílt a városban. Milyen célból és mit várnak a működésétől?

− Az iroda a városban lévő vállalkozások, civil szervezetek, egyházak és egyéb intézmények számára kínál pályázati segítséget. Ennek megfelelően az ott dolgozók feladata részben egy pályázati adatbázis összeállítása, továbbá az érintetteket tanácsokkal is ellátják, de szükség esetén konkrét segítséget is adnak a pályázatok elkészítéséhez, valamint részt vállalnak a vállalkozások képzési, átképzési igényei alapján oktatási programok indításában. Mindemellett azt várjuk az irodától, hogy az önkormányzatnak információkkal szolgáljon

arról, milyen pályázatokkal mekkora összeget és milyen célra kívánnak felhasználni a zalaegerszegi pályázók, hogy a város segíthessen az uniós források minél eredményesebb megszerzésében. Az iroda létrejöttének alapvető célja tehát az, hogy minél több uniós fejlesztési pénz érkezzen a zalai megyeszékhelyre.

− A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 11,2 milliárd forintot fordíthat a város – elsősorban – gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Minden egyes forintnak megvan a helye?

− Ha nem is fillérre pontosan, de természetesen igen, egyértelmű már számunkra, mire fordítjuk a rendelkezésünkre álló forintokat. Véglegesült a városfejlesztési TOP program, s igyekszünk úgy felhasználni a forrásokat, hogy minél erősebbé váljon a helyi gazdaság, és fejlődjön Zalaegerszeg. Ezt a célunkat, vagyis a város előrelépését szolgálja a Modern Városok Program is: a Magyarország Kormányával tavaly áprilisban megkötött stratégiai megállapodás keretében egyebek mellett ígéretet kaptunk arra, hogy Zalaegerszeg

bekapcsolódhat az országos közlekedési rendszerbe, az ipari parkban újabb ütemmel bővülhet az inkubátorház és új csarnokok épülhetnek fel. Emellett, többek között, egy tízpályás, 50 méteres, tanmedencés uszoda megépítését, egy különleges sport-, szabadidős és rekreációs központ és a Zalaegerszegi Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont létrehozását is tartalmazza a stratégiai megállapodás.

– Made in Zalaegerszeg címmel közreadtak egy tetszetős és hasznos háromnyelvű – magyar, német, angol – kiadványt a városukról. Mi volt a céljuk a kötettel?

– Létezik egy komplett turisztikai kiadványcsaládunk, melynek tagjai a látnivalókat bemutató anziksztól a részletes programajánlón át a szálláshelyek kínálatáig szinte mindenféle információval felvértezik a Zalaegerszegre látogatókat. Szerettünk volna azonban egy olyan könyvecskét, amely a város történelmén, természeti adottságain, nevezetességein túl tájékoztatást ad a felsőoktatási intézményeinkről, a zalai megyeszékhelyen működő cégekről, vállalatokról is. Az egyik egyetemnek köszönhetően adódott egy pályázati lehetőség, mely lehetőséggel éltünk, így jöhetett létre az említett Made in Zalaegerszeg című kiadvány – egyelőre csak a zalaegerszeg.hu honlapon elérhető −, ami azok számára is hasznos információkat nyújt, akik a gazdasági életben tevékenykednek vagy éppen a továbbtanulásukat latolgatják.

− Az említett, közel ötven oldalas füzet utolsó fejezetének címe: Turisztika, kirándulás, szabadidő. Hogyan összegezhető a tavalyi év idegenforgalma a bevételek oldaláról, illetve milyen programok várják 2016-ban a Zalaegerszegre látogatókat?

− Programoknak, miként az elmúlt évben, úgy idén sem leszünk híján. Rögtön egy újdonságról is beszámolhatok, februárban, a már hagyományos jelmezes farsangi felvonulást megelőzi egy új rendezvényünk, a Fánky Fesztivál, melyet, mint a neve is utal rá, a fánk és a funky zene jegyében hívtunk életre. Az Egerszeg Fesztivál, az EB-Vitamin Napok, az Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztivál, a Kvártélyházi Nyár, a Pálinka és Mangalica Majális, a Vadpörkölt és Borfesztivál– Zalai Teríték, az Oktobersfest Sörfesztivál, az Egerszegi Advent, a Kárpát-medencei Mézfesztivál, az újévi tűzijáték és seregnyi további programunk pedig a hagyományokhoz híven, ebben az esztendőben is számtalan színházi előadással, koncerttel, gasztronómiai kínálattal, látnivalóval vár minden kikapcsolódni vágyót.

− Akadnak-e olyan tavaszi, márciusi-áprilisi kulturális események, amelyekre szívesen felhívná az olvasóink figyelmét?

− Március 4-én Horgas Eszter és a Talamba Ütőegyüttes érkezik Zalaegerszegre, az Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztivál április 22. és 24. , a Pálinka és Mangalica Majális pedig április 29. és május 1. között lesz, amit aztán június 10. és 12. között az Egerszeg Fesztivál követ, ennek befejeztével pedig máris kezdődnek az EB-Vitamin Napok… Szerencsére gyakorlatilag egymást érik a nagyszabású rendezvények Zalaegerszegen.