Egyre népszerűbb a PTE szekszárdi kara

PTE


A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi képzőhellyel is rendelkező Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara magas színvonalú oktatási tevékenységével és képzési kínálatának folyamatos bővítésével érte el népszerűségét az egyetemi felvételre jelentkezők körében. Dr. Szécsi Gábor dékántól kértünk interjút.

– Az Ön által irányított Kar pécsi és szekszárdi képzőhellyel rendelkezik. Előnyt vagy hátrányt jelent a képzésben ez a fajta „kétlakiság”?

– Úgy gondolom, hogy a több képzőhely még vonzóbbá teszi az egyetemet a továbbtanulni szándékozó fiatalok körében. Éppen ezért tervezzük, hogy a jövőben további városokban is megjelenünk, amelyekben a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar szintén meghirdetheti majd a képzési formáit. A Karnak egyébként a pécsi és a szekszárdi mellett korábban Nagykanizsán is volt telephelye, ám ott egyelőre nem hirdetünk meg képzéseket.

   A Kar két éve döntött úgy, hogy Szekszárd mellett Pécsen is elindítja valamennyi alap- és mesterképzését. Ez a döntés azt eredményezte, hogy igen jelentősen megnövekedett a jelentkezők létszáma. A tavalyi év rekordot hozott: csaknem 50 százalékos jelentkezői létszámnövekedést értünk el a pécsi képzőhely megnyitásával, ami „országos csúcsnak” számított. De hasonlóak voltak a mostani tanév adatai is.

    Pécsen meghirdettük a fontosabb pedagógusképzési szakjainkat, az agrárképzéseinket és a környezetkultúra-képzésünket, de tervezünk újabb képzésekkel is megjelenni Pécsen. Az ottani képzőhelyen összesen 260 hallgató tanul, itt, a szekszárdin pedig 630. A Kar hagyományaiból adódóan a Tolna megyei képzőhely a népszerűbb, ám szeretnénk erősíteni a pécsi képzőhely humánerőforrás-hátterét is új, fiatal oktatók bevonásával. A két képzőhely egymás mellett, párhuzamosan erősödik, egyre több a hallgató.

– A Kar 2015 óta működik a jelenlegi formában. Milyen változások történtek az azóta eltelt tanévek során a képzések jellegében és formájában?

– A legfontosabb változás az, hogy jelentősen bővült a Kar képzési kínálata új alap- és mesterképzésekkel, illetve továbbképzésekkel és akkreditált tanfolyamokkal. Néhány példa erre: az egyik legnépszerűbb képzésünk a gyógypedagógiai képzés immár három éve. Emellett olyan agrárképzéseket hirdettünk meg, mint a vidékfejlesztési agrármérnök, amely ugyancsak új elem a képzési kínálatban, és egyre népszerűbb mindkét képzőhelyen. 

   A mesterképzések közül kiemelném a gyermekkultúra mesterképzést, ami új képzési forma, s a következő tanévben indul. De több más tervezett mesterképzési forma is akkreditálási szakaszban van. 

   Próbáljuk a neveléstudományi mesterképzés mellett erősíteni a pedagógiai mesterképzési vonalat, ami azért nagyon lényeges, mert az alsófokú pedagógusképzést – mint alapképzési kínálatot –  tökéletesen lefedi majd egy mesterképzési vertikum, és a mesterképzéseket követően pedig a Kar égisze alatt működő filozófiai doktori iskolánk kínál továbbtanulási lehetőséget azoknak, akik például a nevelésfilozófia és a neveléselmélet terén, vagy tudástechnológiai területeken kívánnak kutatni és doktori fokozatot szerezni.

   A legfőbb törekvésünk az volt az elmúlt években, hogy teljes képzési vertikumot alakítsunk ki. Az alapképzések mellett gyarapodjon a mesterképzési kínálat, és a mesterképzéseket követően a hallgatóink doktori iskolai programban tudják folytatni tanulmányaikat. Erre a filozófiai doktori iskola kínál lehetőséget, azon belül is a kultúraelméleti, kultúrafilozófiai program. E program fogadja be a neveléselmélet és a gyermekkultúra területe iránt érdeklődők kutatási terveit. 

– A Karon oktatott három tudományterület között akadnak-e kapcsolódási pontok?

– Ezek a területek több olyan kapcsolódási pontot kínálnak, amelyekre egyébként tudatosan épít a Kar, például a kutatási projektjeinek a megvalósításakor. Egyetlen példát hadd mondjak. A Kar jó néhány olyan kutatási programot hirdetett meg, amelyek gyújtópontjában a környezettudatos magatartásra való nevelés áll. Ez pedig mind a három területet, a kultúra-, a pedagógia- és az agrártudományit is átfogja.

   Elérkeztünk az egyetemek negyedik nemzedékének korához. Az egyetemek első nemzedéke alapvetően csak oktatott. A második oktatott és kutatott, a harmadik oktatott, kutatott és tanácsokat adott, azaz, a kutatási programjait megnyitotta a felhasználók irányába. A negyedik nemzedék, amilyenek mi is lenni szeretnénk, oktat, kutat, tanácsokat ad, és ami nagyon fontos, aktívan közreműködik az adott térség gazdasági, társadalmi és kulturális stratégiájának formálásában, illetve annak megvalósításában. 

   Az egyetem akkor tölti be a rendeltetését, ha társadalmilag és kulturálisan beágyazott formában alakítja a helyi közéletet. Nem egy elefántcsonttoronyban oktat és kutat, hanem tevékeny szereplője a társadalomnak, helyet szeretne kapni a térség jövőjének formálásában.  Ezért kötünk folyamatosan együttműködési megállapodásokat önkormányzatokkal, különböző érdekképviseletekkel, intézményekkel. Próbáljuk erősíteni a Kar jelenlétét elsősorban Tolna megye, de az egész Közép-Duna Menti Kiemelt Térség gazdasági és társadalmi folyamatainak formálásában. 

   Nemrég írtunk alá egy olyan együttműködési megállapodást, amelynek keretében az említett Közép-Duna Menti Kiemelt Térség oktatási intézményei együttműködnek az oktatási és képzési stratégia kialakításában, amelyet erősen ráhangolunk a munkaadói igényekre. Azaz egy nyitott képzési struktúrát kívánunk kialakítani. 

   Fontos törekvésünk a térség megtartó erejének növelése. Ezért is hoztunk létre a Karon három kutatóegységet, mindhárom tudományterülethez kapcsolódóan.  Az IQ Ipari Együttműködési és Innovációs Kutatóközpont a Kultúra- és Társadalomtudományi Intézethez kapcsolódik, s a legfőbb rendeltetése az, hogy felmérje a területi humánerőforrás minőségét, inkubálja a fiatal vállalkozásokat, ötleteket és tanácsokat adjon, továbbá próbáljon olyan kutatási programokat generálni, amelyek erősítik a térség megtartó erejét. 

   A másik kutatóközpontunk a Dienes Zoltán Pedagógus-továbbképző és Gyermekkultúra Módszertani Kutatóközpont, rendeltetése pedig, hogy a legújabb pedagógiai módszertani elveket megismerje, kutassa, oktassa és eljuttassa a pedagógusoknak.  A harmadik kutatóintézet az agrárium területéhez kötődik, a Vidékfejlesztési Kutatóközpont, amely az agrárágazatot érintő legújabb kutatásokkal foglalkozik, illetve maga is kutatási projektet generál, új oktatási és képzési programokkal jelenik meg. Ilyen például a falu- és tanyagondnoki képzés, amelyet az országban egyedüliként vállaltunk fel a pécsi képzési központunkban. 

– Melyek voltak az elmúlt évek legjelentősebb infrastrukturális jellegű fejlesztései? Szerepelnek-e újabbak az egyetem tervei között?

– A legfontosabb infrastrukturális jellegű beruházási csomag az átfogó informatikai fejlesztésünk volt. A két, egyenként 40-50 millió forintos ütemben gyakorlatilag a teljes informatikai struktúrát felújítottuk, immár a rendszer a 21. századi elvárásoknak megfelelően működik. 

   Szekszárdon és Pécsen is hajtottunk végre további kisebb fejlesztéseket, irodákat alakítottunk ki, létesítményfelújítások történtek, s elsősorban oktatási, de sportlétesítmények felújítására is sort kerítettünk, illetve sort kerítünk a közeljövőben. 

   Várat magára egy nagyberuházás, de amint az egyetem hozzájut az uniós forrásokhoz, akkor az IQ Ipari Együttműködési és Innovációs Kutatóközpont új épületet fog kapni itt, Szekszárdon. A teljes bekerülési költség meghaladja az egymilliárd forintot.

– Milyenek a frissdiplomások lehetőségei a munkaerőpiacon?

– A hallgatói életpályát követő rendszerünk arra világít rá, hogy a nálunk diplomát kapó hallgatók többsége el tud helyezkedni a végzettségének megfelelő állásokban. Aránylag kevés a pedagóguspályát elhagyók aránya. Az agrárdiplomások szintén megtalálják helyüket a munkaerőpiacon, itt érdekesség, hogy sok frissdiplomás egyéni vállalkozásba fog. 

– A Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar milyen helyet foglal el a Pécsi Tudományegyetemen belül, s milyet a hazai felsőoktatás egészében?

– A hallgatói és oktatói kiválósági mutatók alapján a Kar jelenleg a magyar felsőoktatás legerősebb alsófokú pedagógusképzési intézményének minősül. Ez persze nem csupán büszkeség, hanem felelősség is, ezért erősítünk mind tudományos vonalon, mind a képzési portfólió bővítésével, és erősítjük a kari marketinget is. A Pécsi Tudományegyetemen belül is jók a kiválósági mutatóink, az erős középmezőnyben helyezkedünk el a karok között. Erre szintén büszkék vagyunk, hiszen a miénk a második legfiatalabb kar az egyetemen.