A vármegyei kormányhivatalok, a fővárosi mellett, a kormány általános hatáskörű területi kormányzati igazgatási szervei. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal kormánymegbízottjától, Rácz Róberttől kértünk interjút.

– Az elmúlt években sikerült javítaniuk a kormányhivatal szolgáltatásainak színvonalát, illetve hatékonyságát?

– A legnagyobb változás a kormányhivatali ügyek esetében az elektronikus ügyintézésre való áttérés. Ez ma már jogos ügyféligény, ezért folyamatosak a jövő államigazgatásának digitális működését célzó fejlesztések, egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítése. Ezzel tudjuk az ügyfelek számára kényelmesebbé tenni az ügyintézést, mert így egy számítógépről vagy egy mobiltelefonról akár otthonról is intézhető számos államigazgatási ügy, ráadásul nincs „nyitvatartási idő”. Ebben nagyot léptünk előre, hiszen már be lehet nyújtani az érettségi jelentkezést is elektronikusan, de például a közműszolgáltatók szerződéseinek átírásához szükséges nyomtatványokat is megtalálhatják nálunk, a kormányablakokban. Tudunk jogosítványt készíttetni, és van már online felület arra is, hogy ingyenesen megtudjuk a „közlekedési büntetőpontjainkat”.

– Tudják mérni, hogy milyen arányban használják az elektronikus ügyintézés lehetőségét az ügyfelek?

– Persze, és a számok azt igazolják, hogy egyre több ügyfelünk használja. Említettem például a jogosítványt. Ebben az esetben az igényléshez mindössze annyi szükséges, hogy a szakrendszerünkben legyen az ügyfélről egy három évnél nem régebbi digitális fénykép és digitális aláírás. Azok száma, akik rendelkeznek nálunk ilyen fényképpel és aláírással, az utóbbi időben rohamosan nőtt. De folyamatos növekedést tapasztalunk az elektronikus lakcímbejelentések, valamint a gépjármű-tulajdonosváltozás bejelentéseinek tekintetében is. És hogy ne csupán az okmányterületről beszéljünk, említhetném például az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szakterületünket, ahol az ügyek száma nem, viszont a személyes ügyfélforgalom jelentősen csökkent. Ennek is kimutatható az oka: ezen a területen bevezettünk egy elektronikus ügyintézési felületet, amit egyre többen használnak.

   A kormányhivatal teljes egészére vonatkozóan azt tudom elmondani, hogy a papíralapon benyújtott kérelmek száma csaknem 30%-kal esett vissza a tavalyi évhez képest, miközben az ügyszámban ez a csökkenés nem érzékelhető. Érezzük, tapasztaljuk tehát, hogy az ügyfelek nyitottak az államigazgatás területén is a digitális megoldásokra.

– Gondoltak azokra az ügyfelekre is, akik használnák ezeket a szolgáltatásokat, de például nem rendelkeznek ehhez informatikai eszközökkel?

– Igen, természetesen. A kormányablakainkban mesterséges intelligenciával működő ügyintézési pontok kerültek elhelyezésre, ami éppen az ilyen problémára jelent megoldást. Ez valójában egy érintőképernyős eszköz, amin önállóan, ügyintéző segítsége nélkül többféle ügyet el lehet intézni sorban állás, várakozás nélkül. Pótolhatók például a legfontosabb okmányok, intézhetők a leggyakoribb gépjárműügyek, de anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány is igényelhető így.

– A digitális fejlesztéseken túl milyen egyéb kormányhivatali beruházások valósultak meg az elmúlt években Önöknél?

– Ha az elmúlt három évet összegzem, azt tudom elmondani, hogy számos fontos beruházáson vagyunk túl. Ezek összértéke meghaladja a 1,5 milliárd forintot. Fontos tudni, hogy mi a fejlesztéseinket mindig úgy tervezzük meg, hogy azokkal minél több célunk megvalósuljon. Ha egy ügyintézési helyszínünk megújul, azzal természetesen a kormánytisztviselőink munkakörnyezete is átalakul, de ezek mellett minden esetben kiemelt cél a költségtakarékosság és az energiahatékonyság növelése is.

   Ezen indokok vezéreltek bennünket például, amikor komoly átalakítást hajtottunk végre Debrecenben, a Diószegi út 30. szám alatti épületünkben. Évekkel ezelőtt tervbe vettük egy „agrárcentrum” kialakítását, amivel azt szerettük volna elérni, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó kollegáinkat egy helyen találják meg az ügyfeleink. Ezért ezen a helyszínen kialakítottunk egy új, háromszintes irodaépületet, a régi épületet pedig felújítottuk.  Így tudott ide, már az új környezetbe költözni a Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályunk és a Laboratóriumi Osztályunk. Hasonló céllal költöztettük az építésügy területét érintő szervezeti egységeinket a Hatvan utcára.

   Néhány éve kormányablakbusszal is gazdagodtunk, ami azóta nagy sikerrel járja a vármegyét.

   Két éve fejeződött be az elmúlt évek egyik legjelentősebb infrastrukturális fejlesztése Debrecenben, a Piac utca 54. szám alatti, műemlékivédelem alatt álló Megyeháza épület felújítása. Ez egy komplex fejlesztés volt: napelemeket telepítettünk, új radiátorok és elektromos vezetékek kerültek beépítésre. Teljesen megújult az épület külső-belső festése, és megvalósulhatott egy régi álmunk is: újra eredeti szépségében pompázik az épület főhomlokzata.

   Tavaly kívül-belül megújult a kormányhivatal legnagyobb ügyfélforgalmát bonyolító Piac utca 42–48. szám alatti épülete. Ezzel hármas cél valósult meg: az épület energiahatékonyságának növelése, működési költségeinek csökkentése és az állami vagyon védelme.

   Idén szintén egy debreceni, a Bartók Béla út 115. szám alatti műszaki vizsgálócsarnok világításkorszerűsítését hajtottuk végre. Szeretnék még kiemelni egy ügyintézést segítő fejlesztést: az Országos Fogyatékosságügyi Program keretében Hajdú-Bihar mind a 19 kormányablakában a vak és gyengén látó állampolgárok tájékozódásának megkönnyítése érdekében Braille-térképeket helyeztünk ki, a siket és nagyothalló ügyfelek ügyintézésének komfortosabbá tétele érdekében pedig a kormányablak-ügyintézőink jelnyelvi képzésben vettek részt.

– Ha már a kormányablakbusz is szóba került, az mennyire könnyíti meg a lakossági ügyintézést? 

– Azon ügyfeleinknek, akik a személyes ügyintézést preferálják, de olyan településen élnek vagy dolgoznak, ahol nincs kormányablak, nagy segítség a busz. Mi pedig örömmel állunk a vármegye polgárai rendelkezésére ilyen módon is. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az ügyfelek kedvelik ezt a szolgáltatásunkat, várják a busz érkezését. Valójában ez természetes is, hisz nagy könnyebbség számukra, hogy helyben el tudják intézni a legfontosabb ügyeiket, amiért egyébként el kellene utazniuk egy kormányablakba.

   2021 óta lehetőség van arra is, hogy ha az egészségügyi okból akadályozott, elsősorban fekvőbeteg, ágyhoz kötött ügyfelek személyazonosító igazolványt igényelnének, akkor ehhez – előzetes egyeztetést követően – biztosítani tudjuk a kormányablakbuszt.

   A már említett vármegyei „körutak” mellett bevetjük még számos egyéb helyszínen a mobil kormányablakunkat. Csatlakoztunk már a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programjához, minden évben ott vagyunk a Campus Fesztiválon, de ennek a szolgáltatásunknak köszönhetően találhatnak meg minket az ügyfeleink állásbörzéken is.

– Az elmúlt években hangsúlyt kapott a munkahelyek megőrzése. Milyen eredményeket értek el ezen a téren?

– Ha az elmúlt évekről kell beszélnünk, akkor érdemes egészen a koronavírus-járvány időszakáig visszatekinteni. Az akkor kialakult helyzet miatt Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordított a veszélybe került munkahelyek megmentésére. A kormányhivatal közreműködésével a vármegyében támogattuk a csökkentett munkaidős foglalkoztatást, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején történő foglalkoztatását, és elérhető volt az Ágazati bértámogatás program. Ezen célokra csaknem 6,5 milliárd forintot fordítottunk.

   A munkahelyek megőrzését célzó akcióterv sikerei nyomán ezt követően kezdődhetett meg a gazdaság élénkítése. Idén augusztusig több szakaszban valósult meg a vállalkozások munkaerő-támogatása, és a munkatapasztalat-szerzés támogatása egyaránt. Ezzel mintegy 7,1 milliárd forint összegű támogatást adtunk több mint 9500 munkahely támogatására. Ezek mellett segítettük a munkavállalók munkahelyi képzéseit is.

   Idén lezárul három, európai uniós forrásból finanszírozott program, de indul is három új, amelyekből folytatni tudjuk az elkezdett munkát. Például a 30 év alatti személyek foglalkoztatására közel 7 milliárd forintot tudunk majd fordítani Hajdú-Biharban 2027. augusztus 31-ig.

– A kormányhivatal előtt álló feladatok közül mit tart a legfontosabbnak, mit emelne ki?

– A kormány 2010 után hozzáfogott az ország megújításához, így a közigazgatás rendszerének átalakításához is. A cél már akkor is egy erős, szolgáltató, ügyfélközpontú állam megteremtése volt, ami a korábbi gyakorlattal ellentétben az állam polgárait emeli az első helyre. Az elmúlt tíz évben jól működő, egységes és az új helyzetekhez alkalmazkodni tudó közigazgatási rendszer jött létre. Mi, a kollégáimmal eddig is és ezután is minden erőnkkel azon leszünk, hogy a közigazgatás a jövőben is magas színvonalon, ügyfélbarát módon működjön, és az állampolgárok igényeit a lehető leghatékonyabban, korszerű keretek között szolgáljuk ki.