Dunaharaszti, az élettől lüktető, lendületes város
Az országon végigsöprő gazdasági válságot Dunaharaszti is megérezte, de jóval kisebb mértékben, mint az önkormányzatok többsége – tudtuk meg dr. Szalay Lászlótól, a város polgármesterétől, aki immár tizenkét éve vezeti a települést. Ez – többek között – a helyben működő cégek számára kedvező vállalkozási környezetnek is köszönhető.
Újra növekszik a munkahelyek száma, és vannak olyan társaságok is, amelyek mostanában telepedtek meg ebben a kedves, nyitott kisvárosban, amely remekül kihasználja kedvező fekvését is. A Budapest déli kerületével, Soroksárral összeérő települést az M0-ás autópálya és az 51-es főközlekedési út határolja, így több neves logisztikai cég választotta már székhelyéül, és az újonnan jövőket is várják a város ipari parkjai, melyekben további szabad területek állnak rendelkezésre.
Dr. Szalay László elmondta azt is, hogy bevételeiket jó gazda módjára használják fel. A város nem halmozott fel adósságot, és nem élte fel tartalékait sem, így például megtartotta értékes területeit, ahol további fejlesztésekre kerülhet sor. Mivel a kellő önerő rendelkezésre áll, minden lehetséges uniós és hazai pályázaton elindulnak, és azokat – felkészült szakembereiknek is köszönhetően – általában meg is nyerik. Így az elmúlt évtizedben a nyolcvanas-kilencvenes évek „alvóvárosát” szinte újjávarázsolták. Dunaharaszti óriási hendikeppel indult a térségi versenyben, de mára a Kis-Duna mente meghatározó városává vált. Tíz év alatt teljesen újjáépítették a település úthálózatát, új főteret és városmagot alakítottak ki, szobrokat állítottak, felújították a település két műemlékét, a Városházát és a korábban lebontásra ítélt, mára kulturális centrumként működő, az elmúlt évek fejlődését kiválóan szimbolizáló Laffert-kúriát. Az önkormányzat vezetése kiválóan együttműködik a helyi civilszervezetekkel, egyházakkal és a nemzetiségi önkormányzatokkal, melyekből négy (német, bolgár, cigány és lengyel) működik a városban. Rendezvényeiket, a hagyományőrzést és a kulturális értékteremtést komoly összegekkel támogatják.
Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy töretlenül folytatódik a fiatal családok beáramlása a városba. 2000-ben, a várossá válás évében 15 ezren éltek itt, mostanra a lakosság 22 ezer főre bővült, és az új lakónegyedekben további építési területek várják az ideköltözni szándékozókat. De vajon mi az, ami a felsoroltakon túl még vonzó lehet a számukra? A polgármester szerint Dunaharaszti oktatási intézményrendszere, amelynek fejlesztését – a közlekedési infrastruktúra mellett – az önkormányzat prioritásként kezeli. Folyamatosan bővítik iskoláikat és óvodáikat. Ami az utóbbit illeti: éppen most építenek egy teljesen új, hatcsoportos óvodát, melyet a nyár folyamán adnak át. Ennek költségeit uniós pályázati forrásból és saját erőből teremtették elő.
– Legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy az ideköltözők minden igényének eleget tudjon tenni a város, legyen szó akár oktatásról, kultúráról, vagy éppen a sportolási lehetőségekről – hangsúlyozza a polgármester, aki maga is aktívan sportol. – Hiszem, hogy az a magas támogatás, amit a város sportegyesületének adunk, a jövőt illetően is jó befektetés – mondja lelkesen.
Valóban ritka dolog manapság, hogy a Dunaharaszti MTK tíz szakosztályt működtet, és mintegy hatszáz igazolt játékost versenyeztet. A város vezetése a tömegsportot is támogatja, és amellett, hogy szinte minden évben átad egy új játszóteret, egy ma még ritkaságnak számító, első osztályú gördeszkapályát is épített a fiataloknak, jól érzékelve az új generációk igényeit. Az ő érdekeiket szem előtt tartva fejlesztették szabadidőközponttá a város egyik ékkövét, a Sport-szigetet a Duna partján, ahol játszóteret és sétautakat alakítottak ki, valamint szánkódombot és műfüves futballpályát építettek.