Duális képzési modell a kecskeméti egyetemen
Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját. A nevét viselő kecskeméti egyetemen szeretnék elérni, hogy minél többen megismerjék a tudós matematikus életművét, munkásságát. A Neumann János Egyetem rektorától, dr. habil. Fülöp Tamástól kértünk interjút.
– Az egyetem, széles körű kapcsolatainak köszönhetően a térség meghatározó felsőoktatási intézménye. Céljai között szerepel a körzet erős nagyvállalatainak igényei szerint alakítani a képzésfejlesztést. Milyen módszereket alkalmaznak ennek érdekében?
– Számunkra a legfontosabb a duális képzés, hiszen 2012-ben innen, Kecskemétről indult el az a gyakorlatorientált képzési modell, ami ma már Magyarországon is egyre több felsőoktatási intézményben megjelenik. A duális képzésben a hallgatók már a tanulmányaik idején gyakorlati tevékenységet végeznek a vállalatoknál. Egyetemünk több mint hatvan duális partnerrel, multinacionális cégekkel, kis- és közepes vállalkozásokkal dolgozik, és erre nagyon büszkék vagyunk. Működik a duális képzési központunk, s ezt a képzési formát folyamatosan fejlesztjük és módszertanában megújítjuk.
A duális képzés keretében a gyakorlatban is megjelenik az adott vállalat megismerése. Az ottani szakembereket bevonjuk a képzés folyamatába, ők oktatnak bizonyos szakmai tárgyakat. A záró- és államvizsgák bizottságaiban részt vesznek cégvezetők, vezető beosztású munkatársak. Minden esetben kérdőíves visszacsatolást kérünk arról, milyen tapasztalatokat szereztek a munkaerő-piaci szereplők.
Nagyon fontos üzenet, hogy a hallgatóink 60-65 százaléka már a záróvizsgán tudja, hol fog dolgozni. Ez az itteni diploma és képzés komoly elismerése. Az alkalmazott tudományok egyetemeként elsősorban a gyakorlatorientált képzéseinkre vagyunk nagyon büszkék. Ötven éves múltja van a műszaki, informatikai képzésnek, a kertészképzésnek, így a hagyományainkhoz is kapcsolódunk. Viszonylag fiatal a gazdaságtudományi karunk, amely az elmúlt időszakban folyamatos fejlődést mutatott.
– Hogyan tervezik fenntartani a folyamatosan megújuló, versenyképes képzést, amely követi a gazdasági és társadalmi élet változásait?
– Három területen folyik alapképzés: műszaki-informatikai területen gépészmérnök-, mérnök-informatikus- és logisztikai mérnökképzés. A másik nagy terület a kertészeti és a vidékfejlesztési karokhoz kapcsolódóan az agrármérnök- és a kertészmérnök-képzés. A gazdaságtudományi képzési területen a portfólió a pénzügy, a számvitel és a kereskedelem-marketing. A turizmus-vendéglátás új szak, amely döntően a térségi piaci igényekre épül. Már beillesztettük a felvételi rendszerbe. A jelentkezési adataink nagyon jók, a 2023-as felvételi eljárás során 64 százalékkal többen választották az egyetemünket az előző évhez képest. Valamennyi szakunkon csaknem 50 százalékkal nőtt az elsőhelyes jelentkezők száma. Dinamikusan növekvő felsőoktatási intézményről beszélhetünk.
– Gyönyörű az új campus, az egyetemi épület…
– Kulcsfontosságú az infrastruktúra a felsőoktatásban, 21. századi környezetet szeretnénk biztosítani. Energetikai szempontból is könnyebben fenntartható az új épület. 2018-ban készült el a campus, s 2019 óta használjuk a Gazdaságtudományi Kar képzéseire. Az elmúlt vizsgaidőszakban teljes házzal működött, hiszen valamennyi karunk vizsgáit itt tudtuk lebonyolítani.
Az építkezés folytatódik adminisztratív épülettel, s további két kollégiummal gazdagodunk két éven belül. A régi épületegyüttest, az Izsáki út másik oldalán, egy gyaloghíd fogja összekötni az újjal. Szimbolikus jelentőségű, hogy a régi és az új campust híddal kapcsoljuk össze. A régi épületünkben a laboreszközök folyamatosan megújítottak. Hallgatóink a gyakorlatorientált képzést valós körülmények között kapják meg.
Dinamikus növekedésünkhöz kapcsolódik, hogy teljesen megújult az egyetem arculata. Új, fiatalos az egyetem megjelenése, s ez visszatükröződik a honlapunkon, a kiadványainkban, a közösségi médiamegjelenésünkben.
– Mennyire tudtak bekapcsolódni az európai felsőoktatás munkájába?
– Nagyon szép eredményeket értünk el. És bár ez kritikus pont volt az elmúlt időszakban, de futnak a programjaink, harminc, esetenként ennél is több hallgató vesz részt a mobilitási programunkban. Az oktatóink közül is legalább harminc rendszeres résztvevője volt a programnak. Érdekeltek vagyunk az Erasmus-programok fenntartásában. Új pályázat-együttműködési programunk az Európai Egyetemek Szövetsége Program. Ennek keretében veszünk részt egy nagy uniós pályázatban, az EU4Dual komoly nemzetközi program, rajtunk kívül nyolc európai egyetem részvételével. A duális képzés fejlesztése a cél európai szinten, és hogy létrehozzunk egy duális képzést biztosító egyetemet a szövetségen belül.
A pályázatunk tavaly nyert, a projektindítót februárban tartották Finnországban. A nemzetközivé válást illetően fő célirányunk elsősorban Ázsia, azon belül Délkelet-Ázsia. Kutatásfejlesztési együttműködést kötöttünk nemrégiben az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubai mellett egy technológiai park létesül. A másik fő irányt a volt szovjet tagköztársaságok jelentik, elsősorban Kirgizisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Kazahsztán. Velük szeretnénk a beiskolázás során aktívabb kapcsolatot kialakítani. Megkezdődött a hallgatói toborzás, a mostani adatok szerint több mint száz külföldi hallgató érkezik szeptemberben az egyetemre. Most a Stipendium Hungaricum részeként vannak külföldi hallgatóink, illetve néhányan az Erasmuson belül, ez körülbelül húsz főt jelent. Nagyságrendi ugrás következik majd.
– A három kar, a GAMF Műszaki és Informatikai, a Gazdaságtudományi, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar hogyan tud együttműködni? Hogyan segítik, erősítik egymás munkáját?
– Sajátos módon alakult a felsőoktatási intézmény fejlődése, önálló főiskolák integrációjával jött létre 2016-ban. Az egyik kar volt a GAMF Műszaki és Informatikai Kar, amely az Automatizálási Főiskolából jött létre. Ők a műszaki-informatikai képzésért felelősek. A Kertészeti Karunk a Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozata volt, önálló főiskola lett, s utána lett az egyetem része. Van egy új alapítású Gazdaságtudományi Kar. Az együttműködés elsősorban a kutatás területén zajlik, közös kutatóműhelyek működnek. A képzésfejlesztésben elsősorban olyan képzési programokat igyekszünk kialakítani, amelyek ezeket a különböző tudományterületeket ötvözik.
A mesterképzéseknél érdemes kiemelni a gépészmérnöki mesterképzési szakunkat, a gazdaságtudományi területen az MBA-képzésünket (Master of Business Administration). Budapesti képzési helyünk az Infoparkban tavaly kezdte meg a működését. Nemzetközi gazdasági és gazdálkodási mesterképzési szakunk, illetve a regionális környezetgazdálkodási szakunk indult el ott. Döntően egy új tudásközpont megalakításához kapcsolódik, a Magyar Nemzeti Bankkal létrejött együttműködéskeretében az MNB tudásközpontja gondozza ezeket a képzéseket.
– Kiemelten fontosnak tartja az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás elvének érvényesülését a munkájában. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ez az egyetem harmadik missziós tevékenysége. Az esélyegyenlőségnél kiemelném, hogy szeretnénk növelni a műszaki-informatikai területen a hölgyhallgatóink számát, s ezt programként fogalmaztuk meg. Kapcsolódtunk országos kezdeményezésekhez, például a Lányok Napja Programhoz, hölgyek körében szeretnénk népszerűsíteni a műszaki, természettudományos és informatikai területet. Érzékelhető a női hallgatóink számának növekedése, de van még tennivaló.
A fenntarthatóság kérdése többszörösen megjelenik az egyetem életében, egyrészt az MNB tudásközponton belül működik a fenntartható pénzügyek központ, kifejezetten a zöld pénzügyek és a pénzügyi tudatosság kérdésköréhez kapcsolódóan. Egyetemünk rendszeresen készít fenntarthatósági jelentést, ami elsősorban a környezettudatosságot érinti. Az energiahatékonyságot, a károsanyag-kibocsátást a kutatások során folyamatosan szem előtt tartjuk.
A társadalmi felelősségvállalás kiemelt fontosságú számunkra, hazánkban elsőként érdemeltük ki a Korbarát Egyetem címet. Az Age-friendly University, az AFU angolszász kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy az idősödő társadalmat is bevonjuk a felsőoktatásba. Van egy régebben futó programunk, a Hírös Szabadegyetem, a kecskeméti CédrusNet-tel együtt csináljuk. Országosan is egyedülálló, az idősek társadalmi bevonását segíti a CédrusNet program. Nemcsak előadásokat tartunk, hanem megnyitottuk a képzéseinket is az idősek előtt. Bizonyos kurzusokra, egyetemi órákra be tudnak ülni azok az idősek, akik jelentkeznek. Részt tudnak venni az oktatásban és a gyakorlati képzésben is. Nyolcvan fő feletti létszámmal futnak ezek a szabadegyetemi előadások.
– A Kertészeti Kar laboratóriumának szolgáltatásait mintegy háromezer gazdálkodó veszi igénybe. Miben nyújtanak segítséget a gazdáknak ezek a szolgáltatások?
– A karon elsősorban talaj- és növényvizsgálatok zajlanak. Olyan típusú kutatásokat tudunk elvégezni, ami a termőföld minősítésével kapcsolatos. Az ilyen vizsgálatok például a támogatások megítélésénél kulcsfontosságúak. A talaj összetételét és tápanyagtartalmát vizsgálják, hogy milyen növényeket lehet vagy érdemes termeszteni rajta. Itt a Homokhátságban nagy jelentősége van annak, milyen típusú talajon milyen növények termeszthetők. Nagyon sok megrendelést kap ez a laborunk.
– 2020-ban a Neumann János Egyetem bekapcsolódott a felsőoktatási fenntartói modellváltás folyamatába. Milyen tapasztalatok születtek?
– Komoly lendületet vett az egyetem fejlődése a modellváltásnak köszönhetően, talán a legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézmény vagyunk ma Magyarországon, a vidékiek között szinte biztos. Olyan lehetőséget nyújt a váltás az intézmény számára, amely hosszú távú fenntartható növekedést tud biztosítani. A működési feltételek adottak, harmonikus együttműködésre alapozott folyamatként zajlott nálunk a modellváltás. Nem volt semmi konfliktus vagy munkavállalói érdekképviseleti probléma, ami ezt nehezítette volna. A munkatársak döntő többsége megértette, hogy valamilyen formában előre kell lépni. Nagyon sokszor tapasztaltuk azt, hogy egy vidéki felsőoktatási intézmény – Budapest és Szeged között félúton – csak úgy tud versenyképes maradni, ha ezeket a változásokat elindítja. Ez az egyetem életképességét mutatja. Jó megoldást nyújtott a megújulás kihívásaira.
A kuratórium tagjai között vállalati szakemberek vannak, akik látják, tudják, értik, milyen a munkaerőpiac igénye. Ez nekünk nagyon jó visszacsatolás, a fenntartó képviseletében közvetlenül kapunk információkat a vállalatok működéséről.
– Az egyetemi képzést bemutató utazó kamion tavaly nyolc vidéki város középiskoláiba látogatott el, és idén is folytatja útját. Mit várnak ezektől a bemutatóktól?
– Az utazó laboratóriumot Neutechnek neveztük el. Segítségével a középiskolások ki tudják próbálni azokat a tudományterületeket, amelyeket elviszünk hozzájuk. Az alapüzenet a fenntarthatóság ebben az esetben is, illetve olyan tudományterületekkel ismerkedhetnek meg a gyakorlatban, mint például a mesterséges intelligencia, a robotizáció, a hidrogénhajtás kis makettek segítségével. A vállalati kapcsolatok mellett nagyon fontosak a középiskolás kapcsolataink. A szakképzéssel nagyon erős kontaktust alakítottunk ki, együttműködési megállapodásokat kötöttünk egy sor szakképzési intézménnyel annak érdekében, hogy a technikusi végzettséggel rendelkezők tanulmányait be tudjuk számítani a felsőoktatásba. Közvetlenebb átjárást igyekszünk biztosítani, ami a pályaorientáció szempontjából fontos. Több mint tíz vidéki városba jutott el a Neutech Roadshow, több ezer középiskolás fiatalnak sok helyszínen szervezünk foglalkozásokat. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk mind a települések, mind a szakközépiskolák és gimnáziumok részéről.