A Vármegyéink B-től Z-ig kiadvány rendhagyó módon teremt kapcsolatot hazánk tizenkilenc vármegyéje között. Bár közigazgatási és területfejlesztési miniszterként egyik kiemelt feladatom a vármegyék és a régiók közötti kapcsolatok erősítése, az erre való törekvésem sokkal mélyebben gyökerezik bennem. 

Pedagógus szülők gyermekeként már korai, a családból hozott értékként megjelent bennem a közösségért való cselekvés fontossága. Ehhez kapcsolódva pedig hamar megtanultam, hogy a helyi közösségek milyen fontos szerepet játszhatnak egy-egy település, kistérség, és végső soron egy vármegye életében. Személyes meggyőződésem és célom mindig is afelé mutatott, hogy minden állampolgár számára fontos biztosítani a helyben boldogulás lehetőségét, egy élhető ország létrejötte érdekében. 

A végletekig felgyorsult infokommunikációs társadalom azonban megmutatja számunkra, hogy az élet realitásai sokszor más irányba terelik az egyének, és ezáltal a helyi közösségek életét is. Így ma már elsősorban inkább annak a biztosítását tartom legfontosabb feladatnak a területfejlesztés és a közigazgatás szerkezetének összehangolásakor, hogy a mikro- és makroközösségek esetében egyaránt, a fejlettségi szintjüktől függetlenül azonos közszolgáltatási színvonal valósuljon meg. 

Emellett fontos, hogy a mobilitásuk elősegítése érdekében a kormányzat olyan céleszközöket határozzon meg, amelyek képesek a hagyományos vármegyei térszerkezeten átlépve régiókban gondolkodni, így tágítva ki az egyének lehetőségeit például a foglalkoztatás tekintetében, biztosítva azt, hogy a nekik kedves mikroközösségben élve legyenek képesek boldogulni. 

Magyarország földrajzi szerkezete azonban magában hordoz olyan területi kihívásokat, amelyek kezelése és fejlesztése prioritásként kell, hogy megjelenjen a mindenkori kormányok fejlesztéspolitikájában. Az elmúlt majdnem másfél évtized alatt a fejlesztéspolitika sikeresen adott munkát és lehetőséget olyan közösségek számára, amelyek komoly hátrányokat szenvedtek el a rendszerváltás utáni gazdasági szerkezeti átalakulásban. Ezek a területi egységek elsősorban Északkelet-Magyarországon találhatóak, így ennek jegyében a kormányzati fejlesztési stratégia ebben a ciklusban már a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld irányába koncentrálódik, ami a külföldi működőtőke-beruházások bevonásán és az infrastrukturális fejlesztések kiemelten kezelt projektjein is látható. Példaként említhető az M9-es és M8-as autóút, a balatoni körvasút és a további vasútvillamosítási fejlesztések, amelyek mind-mind az ebben a régióban még fellelhető potenciális munkaerő-tartalék mozgósítását szolgálják a helyi mikroközösségek mobilitásának, és ezen keresztül lakosságmegtartó képességének fejlesztésével. 

A közigazgatás fejlesztésének irányai szintén azt szolgálják, hogy egy szolgáltatásközpontú, digitalizált, könnyen és gyorsan elérhető infrastruktúrát hozzunk létre. Ennek a megléte nemcsak azért fontos, mert az állampolgár–kormányzat viszonyrendszerben az elsődleges találkozási pontot jelenti, hanem azért is, mert elengedhetetlen az elmúlt években kialakított versenyképességünk és a gazdasági fejlődésünk fenntartásának érdekében. 

Közigazgatási és területfejlesztési miniszterként folyamatosan járom országunk vármegyéit és településeit. Mindig jó érzéssel tölt el, hogy megtapasztalhatom a helyi sajátosságokat és különlegességeket, miközben tudom, hogy ezen eltérések ellenére a kultúránk és értékeink összekötnek minket. Remélem, hogy ez a magazin, miközben rávilágít a Kedves Olvasó számára vármegyéink különleges kincseire és értékeire, azt is megmutatja, hogy a sok helyi sajátosság ellenére mégis összetartozunk. 

Dr. Navracsics Tibor

közigazgatási 

és területfejlesztési miniszter