Dr. Kovács Antal beköszöntője

Kovács Antal

Kedves Olvasó!

Őszintén hiszem és vallom, hogy nők nélkül az élet mit sem érne! Éppen ezért engedtessék meg nekem, hogy a Vitál magazin minden olvasóját köszöntve külön figyelmet szenteljek a hölgyeknek. Én a nőnapot igen komolyan veszem, s ezt a kollégák már nagyon jól tudják. Munkahelyemen, a Paksi Atomerőműben van szervezett köszöntés, de én ezenfelül mindig veszek egy szatyornyi virágot, és minden hölgynek adok, akivel találkozom. Természetesen a családom hölgytagjainak is jár ilyenkor a figyelmesség!

A Valentin-nap nincs benne a kultúránkban, és nem is az én világom, a nőnap annál inkább, habár, amiért megszületett, az mára talán okafogyott lett: egyenjogúság van. S ha az egyenjogúságot sikerült is kivívni, azt nem szabad elfelejteni, hogy vannak hagyományos női és férfi szerepek is. A miénk egy nagyon tradicionális család. Emlékszem, hogy a nagypapa nagyon szerette a nagymamát, de a nagyi soha nem ült le az asztalhoz, a család többi tagjáról gondoskodott, és csak akkor evett, amikor már mindenki jóllakott. Édesanyám már az ilyen külsőséget illetően is teljes rangú családtag volt.

Mivel a műszaki és társadalmi életben a férfiak dominálnak, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindent meg tudunk oldani. Ám el kell ismernünk, hogy bármilyen döntést hozunk, akár házat építünk, a női kéznek és női léleknek benne kell lenniük, mert különben nem lesz jó. Én sok mindent meg tudok csinálni a családban is, de azt a szerepet, amit egy nő tud és kell, hogy betöltsön, nem is akarom, de nem is tudnám átvállalni.

Azt, hogy egy nőnek és egy férfinak más a szerepe az életben, már a gyerekeimen is látom, hiszen van lányom, és vannak fiaim is. Léda apró gyerekkora óta igazi csaj, igazi nő. Bár csak tizenegy éves, sokkal jobban kezeli a konfliktusokat, simítja a feszültséget, és már most benne van az a kedvesség, az a gondoskodás, ami az asszonyok jellemzője.

A Vitál magazin mostani számát a családoknak szentelte, lévén hazánkban 2018 a családok éve. Ez számomra, hiszen nagycsaládos vagyok, külön öröm. Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy három gyermekünk van. Előnyét annál inkább. Az az erő, amit egy ilyen család adni tud, pótolhatatlan. Nyilván vannak apróbb kényelmetlenségek, három gyereket háromfelé kell hozni, vinni, ami nehézségekkel jár, de én még ezt is szeretem.

A gyerekek frissen, fiatalon tartanak. Mindennap át kell nézni a leckét, meg kell válaszolni a temérdek kérdést, mindent három különböző szinten kell elmondani, hogy Léda, Vencel és Ágoston is korának megfelelő választ kapjon. Soha nem mondom egyiküknek sem, hogy te ehhez még kicsi vagy. Nagyon jellemző dolog, hogy mindháromnak van ugyan saját szobája, de annyira szeretik egymást, hogy hárman alszanak egy ágyban. Mindenkinek azt kívánom, hogy élje át ezt! Nekem attól van erőm annyi mindennel foglalkozni, hogy a hétköznapokban abból töltekezem, amit a családom ad.

Büszke vagyok arra, hogy munkahelyem, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. többször is családbarát munkahely címet nyert! Örömmel látom, hogy a család napjainkban országos szinten is felértékelődik. Véleményem szerint, ha egy társadalomban nem a család van a középpontban, az zsákutcába kerül. Bár kommunikációs szakember vagyok, nem tudom a megoldást, de abban biztos vagyok, hogy el kell oszlatni azokat a tévhiteket, miszerint a gyermekvállalás lemondással jár; tudatosítani kell, hogy mindennek az alapja és az igazi öröm forrása a család.

Dr. Kovács Antal
kommunikációs igazgató
Paksi Atomerőmű
judo olimpiai és világbajnok