Nem törekszenek a lakosságszám növelésére, nem erőltetik a letelepedést Domonyban. Megfontolva haladnak, törekedve arra, hogy megőrizzék a község élhetőségét, közvetlen légkörét, falusias hangulatát. László Milán polgármesterrel beszélgettünk.

– Meglehetősen közel fekszik a fővároshoz Domony. Előny vagy hátrány a Budapest-közeliség? 

– Éppen az agglomeráció határán vagyunk, ami a közlekedés szempontjából előny, viszont Domony már nincs annyira a kitelepülni szándékozók fókuszában. Mi ez utóbbit is előnyként könyveljük el, mivel nincsenek gombamód szaporodó lakóparkok, s ellentétben az agglomeráció többi részével, meg tudtuk őrizni a település élhetőségét. 

   Ugyanakkor a fővárosi gyökerekkel rendelkezők azért nálunk is megjelentek, főleg az üdülőterületen. Mivel van erre lehetőség, sokan állandó lakosnak jelentkeznek be ide, ezáltal a 2200 fős lakosságszám stabil, sőt gyarapszik. Munkalehetőség szempontjából jó a Budapest-közeliség, sokan járnak dolgozni a fővárosba, ami autópályán 18-20 perc alatt elérhető. 

– Mit kell tudni az üdülőterületről? A turizmusnak mekkora szerepe van a község életében? 

– Az Egres-patakra fűzve három tó található a község határában. Itt alakult ki az üdülőterület, itt van Domonvölgy, ami elsőként jut eszébe azoknak, akik meghallják a település nevét. Ez egyértelműen a Lázár-lovasparknak köszönhető, ahová nemcsak magyar, hanem külföldi csoportok is járnak. Nagyon széles a paletta a vendégeket illetően – a világ minden tájáról érkeznek –, és a programokat illetően is. Ez adja a mi turizmusunk erejét. Van néhány túraútvonal, ami érinti Domonyt. A motorosok és quadosok kedvelt terepe a környék. A három tóból az egyiken van strand, kettő pedig igazi pecásparadicsom, s itt horgászegyesület is működik.

– Milyenek az életfeltételek, a szolgáltatások és az infrastruktúra a településen?

– Az üdülőfaluban egyelőre nincsenek olyan adottságok, mint a lakóövezetben. Létezik egy korábbról örökölt vízhálózat, de az nem ivóvizet szolgáltat. Hosszú évekig tulajdonos nélkül működött, mára megszereztük a tulajdonjogot, de a felújítás és ivóvízzé minősítés nagyon tetemes kiadással jár. Az optimális megoldás, a két sziget-közmű összekötése és felújítása 1,8 milliárd forintba kerülne. 

   Sajnos az utak is hagynak kívánnivalót maguk után, különösen a bevezető út, de az nem önkormányzati tulajdon, felújítására pályázatot nyújtott be az út kezelője. Saját útjainkat rendben tartjuk, és minden megvan, amire szükség van. Kielégítő az infrastruktúra, a szolgáltatások, a szomszédos Aszód pedig gyorsan elérhető, ahol mindenféle közigazgatási ügyet el lehet intézni. Vannak stabilan működő vállalkozásaink, mi magunk pedig az intézményeinken keresztül tudunk munkalehetőséget adni.

– Milyen a domonyi társadalmi, kulturális és sportélet?

– A múlt században kardinális kérdés volt a művelődési házunk felépítése, amely szándék az 1960-as években valósult meg. A színpadán sok hazai sztár megfordult. 2018 óta sikerült pályázati forrásból felújítani a tetőt és homlokzatot, a belső munkálatokat pedig összefogással végeztük el önerőből és felajánlásokból. Tudunk alkalmazni egy művelődésszervezőt, aki sok-sok pályázatot nyújt be, így vannak színházi előadások, filmvetítések, országjáró kirándulások. Nemrégiben indult el a „Domonyi lettem” sorozat, ahol a beköltözők mutatják be, honnan érkeztek. Ez egy nagyon jó közösségépítő program. Van összetartás, jó a közösség, sok rendezvényünk és több, jól működő egyesületünk van. Az evangélikus gyülekezet is ezer szálon kötődik a közélethez.

   A sportélet kevésbé gazdag, de elmondhatjuk, hogy a lovassportban kiemelkedő Domony. Van kézilabda-egyesületünk több női és férfi korosztályos csapattal, de nincs csarnokunk, így Kartalon játsszák a mérkőzéseiket. Támogatjuk a működésüket, de a csarnoképítés nincs a közeljövő tervei között. Felelősséggel kell megcélozni a beruházásokat, mert a településnek elenyésző az iparűzési adóbevétele, így a csarnok fenntartása gondot jelentene.

– A mostani ciklusban milyen fejlesztéseket valósítottak meg?

– A fejlesztésekhez nagyon sok forrást sikerült lehívni, 670 millió forintot nyertünk el különböző pályázatokon. Az óvoda és a polgármesteri hivatal egy épületben van, aminek a tetőfelújítását sikerült két pályázatból finanszírozni. Szigeteltük a több száz éves falak egy részét, az óvodai homlokzatot felújítottuk, nyílászárókat cseréltük. Nyertünk 101 millió forintot napelemes, talajszondás hűtés-fűtés rendszer kiépítésére, ami az épület műemlék mivolta miatt nagyon szigorú feltételeknek kell hogy megfeleljen. 

– Hogyan látja a község közeli és távoli jövőjét? Milyen további fejlesztési elképzeléseik vannak?

– Továbbra is az utak, járdák javítása, felújítása élvez prioritást a domonyvölgyi vízkérdés rendezése mellett.  Arra törekszünk, hogy minden lehetőséget megadjunk a családoknak, legyen bölcsőde, óvoda, hogy a kisgyerekeket ne kelljen utaztatni. Egyébiránt a falusias környezet megtartása a célunk, s erre – például a kiskertek művelésére – igyekszünk ösztönözni az itt lakókat. Ez az egyik vesszőparipám: az élhetőség, a falusias környezet megtartása. Ha Domonyt megőrizzük ilyennek, amilyen most, akkor lesz jó lakókörnyezetünk. Jelmondatunk: Domonyt magunk építjük magunknak. Ez azt is jelenti, hogy mindannyiunknak meg kell tanulnunk felelőssé válni, nem várhatunk másokra.