Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A vármegye lakosságának közel negyven százaléka él a cívisvárosban. Debrecen jelenéről és jövőképéről Papp László polgármesterrel beszélgettünk.

– Jövőre önkormányzati választások lesznek, és hivatalosan is összegezni kell a város működésének elmúlt négy évét. A mérlegben mi szerepel majd pozitív előjellel, és mi az, amit nem tudtak a terveik szerint megoldani?

– Az életemből 25 évet szenteltem a városnak, és teljes meggyőződéssel vallom, hogy minden körülmények között Debrecen volt számomra a legfontosabb. Nehéz kiemelni egyetlen dolgot, mert szerintem minden területen nagy eredményeket értünk el, amire büszkének kell lennünk. Az elkövetkező hónapokban, években beérnek olyan projektek, amik több évtizedes adósságok, és az elmúlt években indítottuk azokat. Ilyen a Civaqua-program, amelynek elkészült az első üteme.

   Városunk legfontosabb környezetvédelmi célú vízellátási projektjének első ütemben zajlott munkáinak köszönhetően Debrecen egy, az 1970-es évek óta fennálló fontos környezetvédelmi kérdésre ad most választ, és váltja valóra a terveket. Ehhez kapcsolódik, hogy az elmúlt években úgy fejlesztettük a debreceni gazdaságot, hogy nagyon erősen koncentráltunk a fenntarthatósági paraméterekre, a környezetvédelmi és zöldfejlesztésekre.    

   Emellett kifejezetten fontos, hogy a kulturális élet is virágzik Debrecenben. Ebben a ciklusban a gazdaságot nem számítva kultúrára költöttük a legtöbb forrást. Továbbá a Debrecen 2030 stratégia mentén haladva jó néhány óvodát, bölcsődét és iskolát újítottunk fel az elmúlt években, utakat építettünk, közlekedési fejlesztéseket hajtottunk végre, tehát ezek a fejlesztések érdemben határozzák meg a város polgárainak mindennapjait.

– Polgármesterré választásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a város gazdaságfejlesztésének. Ebben milyen eredményeket értek el?

– Kicsit messzebbről közelítve, amikor arra koncentráltunk, hogy revitalizáljuk a debreceni gazdaságot, esélyünk sem volt arra, hogy a régi hagyományos ipar üzemeit hozzuk Debrecenbe. 2014–15-ben egy új típusú gazdaságfejlesztési stratégiát indítottunk, amelynek az a célja, hogy munkahelyteremtő beruházásokat hozzunk a városba azokra az adottságokra alapozva, amelyekkel Debrecen rendelkezik. A jövő egyértelműen az ipar 4.0, az elektromobilitás. Ezt a versenyt akartuk megnyerni, hiszen ezekkel a beruházásokkal véleményem szerint az évszázad kulcsiparágainak szereplői települtek Debrecenbe.

   Ezekben az években olyan nagy jelentőségű gazdasági folyamat megy végbe, amely nemcsak a város következő évtizedeit, hanem a teljes 21. századot is meg fogja határozni. Több mint 10 milliárd euró működő tőke érkezett városunkba zöldmezős beruházásként az elmúlt nyolc évben, és ezen befektetők 17 ezer új munkahelyet teremtettek. Szakértők szerint egy munkahely az autóiparban további 4-5 munkahelyet generál más szektorokban. Ezt érzékeljük Debrecenben, ami nyilvánvalóan nagyon jelentős újabb építőipari és közlekedésfejlesztési, valamint oktatásfejlesztési beruházásokat indukál. 2014-ben szinte kereken 10 milliárd forint iparűzési adóbevétele volt a városnak, ez tavaly már meghaladta a 18,5 milliárd forintot, és a legnagyobb befektetők még el sem kezdték a termelést.

   Mindemellett fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a beruházások illeszkednek a város jövőjének víziójához. Fontos, hogy ebben a vízióban a kormány is maximálisan mellettünk áll, és ebben az évben már 300 milliárd forint értékű, főként infrastrukturális fejlesztést ítélt meg a város számára. De nem ülhetünk a babérjainkon, hiszen vannak még céljaink. Néhány év vagy évtized múlva egy tradícióit őrző, de mégis a fenntarthatóságra és a környezeti értékekre vigyázó, modern, erős üzleti központként látom Debrecent a régióban, amely pezsgő kulturális élettel bír.

– Sok turisztikai fejlesztés is megvalósult, számtalan program vonzza ide a turistákat, nagy forgalmat bonyolít le a repülőterük – és nemcsak a nyári szezonban. Hogyan tudják így megőrizni a békés, nyugodt cívisvárosi életet?

– Debrecen négy évszakos város. A turizmusfejlesztés egyik általános célkitűzése a szezonalitás mérséklése, s egy olyan kínálati paletta létrehozása, amely a nyári főszezon mellett az év más időszakaiban is élményeket tartogat a hozzánk érkezőknek. A vendégforgalom minél kiegyensúlyozottabb éves eloszlására törekszünk, amelyben az üzleti és a szabadidős turizmus jól kiegészíti egymást. Míg az előbbi jellemzően tavasszal és ősszel, hétköznapokon zajlik, addig a szabadidős utazók főként a hétvégéken és a nyári időszakban töltenek el nálunk hosszabb időt. A tömegturizmus helyett a fenntarthatóság és az értékteremtés fontossága kerül előtérbe Debrecenben. Még a kiemelkedően sok vendéget vonzó olyan nagyrendezvényeink esetében, mint például a gasztronómiai programok, a Campus Fesztivál vagy a Virágkarnevál is egyfajta családias hangulat érvényesül, – a város ilyenkor is élhető marad a debreceniek és élvezhető a vendégeink számára.

– Régóta várt debreceni közlekedésfejlesztési beruházások kivitelezésére írt ki a közbeszerzést októberben az Építési és Közlekedési Minisztérium. Mi a jelentősége ezeknek a fejlesztéseknek?

– A város előtt álló egyik legjelentősebb kihívás a közlekedés feltételeinek, infrastruktúrájának fejlesztése, – nem kis mértékben Debrecen működőképességének és gazdaságának további erősítése érdekében, illetve az erősödő gazdaság igényeinek megfelelően. Törekvéseink ebben az irányban nem teljesen új keletűek, hiszen a közlekedésfejlesztés már egy korábbi városfejlesztési programnak, az Új Főnix Tervnek is kiemelt területe volt. 2016 óta folyamatosan zajlik a városban – az önkormányzat saját erejének, továbbá európai uniós és kormányzati támogatások felhasználásával – a csomópontok átépítése, a nagy forgalmú utak áteresztőképességének a növelése, az utak építése lakossági kezdeményezések alapján, valamint folyamatosak a nagyfelületű útjavítások.

   Az elkövetkezendő három évben is a közlekedésfejlesztésre fókuszálunk, s Debrecen ebbéli törekvéseit a kormány most is jelentős mértékben segíti. Ennek megfelelően 2024-ben – ütemezetten – öt nagy csomópont fejlesztése indul el Debrecenben. Ezek közül kettő a Füredi út – Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca csomópontjának, valamint az Árpád tér – Rakovszky utca – Ótemető utca csomópontjának átépítése. A 33-as és a 354-es számú főutak – melyek közül az utóbbi a város északi elkerülője – összekötése tehermentesíti a nagy forgalmú Böszörményi utat, s ad egy alternatív útvonalat, amely bekapcsolja az Egyetemi Innovációs Parkot, a Deutsche Telekom és a ThyssenKrupp gyártóegységeit a város vérkeringésébe, lakóterület érintése nélkül. A Szoboszlói út – Erzsébet utca – Külsővásártér csomópontja is jelentős forgalmat bonyolít le Debrecenben, ezért fontos az áteresztőképességének a növelése. A 48-as számú főút belterületi szakaszának kétszer két sávra történő bővítése a Debrecen 2030 elnevezésű városfejlesztési program részeként valósul meg az évtized végére. Ennek első és legsürgetőbb lépése lesz majd a városi szakaszon a Vámospércsi út – Hétvezér utca – Budai Nagy Antal utca – Faraktár utca kereszteződésnek kapacitásnövelő átépítése.

   Mindezek mellett számos más fejlesztést is elindított a város az Építési és Közlekedési Minisztériummal közösen. Régóta várt beruházás a várost keletről elkerülő, mintegy 20 kilométer hosszúságú út megépítése, valamint a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasúti szakasz korszerűsítésével összefüggésben a vasút feletti, Vágóhíd utcai felüljáró felváltása egy teljesen új, a réginél sokkal nagyobb áteresztőképességű, kétszer két sávos felüljáróval. A 2020-as évek végére Debrecen közlekedési hálózata a jelenleginél minőségibb és biztonságosabb, a város gazdaságának és polgárainak igényeit még inkább kiszolgáló lesz, – köszönhetően a város erőfeszítéseinek és a kormány támogatásának.  

– A munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés áll a városvezetés fókuszában. Debrecennek az a stratégiai érdeke, hogy a tehetséges, fiatal, magyar, szakképzett munkaerő itt találja meg a számításait. Hol tartanak ennek megvalósításában?

– Alapvető probléma volt a korábbi években, hogy Debrecenből a fiatal tehetséges munkaerő elvándorolt, és leginkább Budapesten talált magának munkát, ott telepedett le. Nekünk az a legfőbb célunk, hogy ezek a fiatal, tehetséges emberek, akik itt nőttek fel vagy itt tanultak, helyben találják meg a számításaikat, itt telepedjenek le, vagy néhány év szakmai tapasztalattal felvértezve térjenek vissza Debrecenbe. Úgy látom, ez a tendencia kezd megfordulni, kezd beérni a munka gyümölcse, hiszen egyre többen tervezik, hogy Debrecenben vállalnak munkát, sőt számos példát tudunk arra, hogy családok költöztek már vissza a városba. Minden Debrecenben tartott tehetség egy építőkockája a város sikeres jövőjének. Velük képzeljük el a jövőt, rájuk építünk, a munkaerőpiaci kihívásokat velük hosszú távon lehet kezelni, ezért mozgatunk meg minden követ, hogy legyenek versenyképes béreket kínáló, modern munkakörnyezetet, magas hozzáadott értéket előállító álláshelyek.  

   Viszont ezzel kapcsolatban van még feladatunk. A munkahelyteremtés mellett kulcskérdés a lakhatási kérdések megoldása, valamint az oktatási intézmények helyzete. Ezzel kapcsolatban is számos terv áll rendelkezésünkre, szeretnénk kialakítani egy kedvezményes bérlakás konstrukciót, emellett egy lakásépítési program is előkészítés alatt áll. Továbbá a tankerülettel és az egyházakkal együttműködésben több bölcsőde, óvoda és iskola épül vagy újul meg. Így a családok tervezési folyamataihoz is megnyugtató jövőképet és alternatívákat tudunk nyújtani.

– Az egyik legnagyobb, és a legrégebbi felsőoktatási intézménye az országnak a Debreceni Egyetem. A Times Higher Education rangsorában idén 400 helyet lépett előre, és a rektor szerint a következő években tovább javíthatja nemzetközi pozícióját. Ennek milyen gazdasági, illetve társadalmi hatása van a város életére?

– A város és az egyetem szoros együttműködésének és egymásra utaltságának történelmi hagyományai vannak, hiszen a debreceni felsőoktatás közel fél évezredes. A mai egyetem jogelődjének számító Református Kollégiumban már a 16. század óta tanítanak: nemcsak alsó- és közép-, hanem felsőfokon is. A város mindig számított azokra a szakemberekre, azokra a tudósokra, akiket ez az iskolarendszer nevelt ki, s mint ahogyan évszázadokon keresztül, ők ma is jelentős mértékben játszanak szerepet Debrecen fejlődésében.

   Az egyetemen felhalmozott és folyamatosan gyarapodó tudás nemzetközi hírűvé válása, s egyre jobb pozíciója nagyban erősíti a város tőkevonzó képességét is. A befektetők többek közt ennek okán is tekintenek egyre nagyobb bizalommal a városra. Ezek az eredmények növelik a Debreceni Egyetemen zajló oktatás iránti nemzetközi érdeklődést. Napjainkban több mint 130 országból csaknem 7500 külföldi hallgató tanul az egyetemen. Az ő jelenlétük nem csupán az intézmény számára hasznos, hanem Debrecen gazdasága és társadalma számára is, hiszen ezek a fiatalok itt bérelnek, vásárolnak lakásokat, autókat, a debreceni üzletekben vásárolnak, az itteni vendéglátóhelyeken szórakoznak. Sokszor – például ételfutárként – munkát is vállalnak, s ezzel együtt számtalan kapcsolatot építenek ki a város lakóival, megismertetve őket saját kultúrájuk értékeivel, szokásaikkal. Nagyon népszerűek a debreceniek körében például a külföldi diákok kulturális és gasztronómiai bemutatói. S ma már teljes mértékben megszokottnak és hétköznapinak számít, ha Debrecenben akár a legváratlanabb helyeken is idegen nyelven szólal meg valaki, vagy éppen az, ha egy debreceninek valakit idegen nyelven – elsősorban angolul – kell útba igazítania. Sokan vannak – akár az idősebb generációk tagjai közül is –, akik éppen ezek miatt a szituációk miatt kaptak kedvet a nyelvtanuláshoz, de legalábbis ahhoz, hogy néhány alapvető kifejezést megtanuljanak.

– Az egyetem kiemelt kutatóhelyszín is. Hogyan kapcsolódik össze a tudomány és a termelés, a város gazdálkodó szervezeteivel milyen módon támogatják egymást?

– A nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő mennyiségű és minőségű működő tőkének a városba érkezésével a közeljövőben még meghatározóbb régióközponttá, nemzetközi jelentőségű centrummá kíván válni Debrecen. Hosszú ideje példamutató partnerségi viszonyt alakítottunk ki a már régóta itt működő és az elmúlt években folyamatosan betelepülő magyar és külföldi cégekkel. Elsősorban azokkal az ipari és gazdasági szereplőkkel, innovációs műhelyekkel és szolgáltatókkal, amelyek közül számos vállalkozásnak van szoros szakmai és oktatási kapcsolata nemcsak a Debreceni Egyetemmel, hanem már azokkal a középfokú oktatási intézményekkel is, melyekből vagy közvetlenül, vagy onnan indulva és felsőfokú tanulmányokat végezve kerülhetnek ki szakemberek. Sok egyetemista már hallgatóként szakmai kapcsolatba kerül későbbi munkahelyével: gyakornokként, ösztöndíjasként, részidős munkavállalóként vagy tudományos kutatóként. Működő vállalkozásoknál vannak kihelyezett tanszékek, illetve gyakorlati gazdasági szakemberek kapcsolódnak be az egyetemi oktató munkába.

   Mindez elméleti és gyakorlati oldalról is lehetővé teszi a kimagasló tudással, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező felsőfokú végzettségű munkaerő képzését, és ennek a képzési rendszernek a hosszú távú fenntartását, folyamatos, a tudományos és a gazdasági eredmények gyarapodásának megfelelő fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy minden gazdasági szektorra jellemző az egyetemmel való többoldalú együttműködés – akár a tudományos kutatás, a termékfejlesztés és a termékelőállítás folyamatának harmonizációja is –, a gyógyszer- és egészségipartól az agráriumon és élelmiszeriparon keresztül a műszaki területekig, az informatikai, szolgáltató és kulturális szektorokig.

– A Debreceni Szakképzési Centrum Hello Szakma! – Út a jövőbe elnevezésű pályaorientációs rendezvényen nagyon sokan vettek részt. Ez azt jelzi, hogy van érdeklődés a szakképzési lehetőségek iránt?

– Egyértelműen, hiszen a gazdaságfejlesztési programunk során a beruházók számára egyértelművé tettük, hogy szeretnénk, ha a tehetséges hazai munkaerőre támaszkodnának ezek a vállalatok. Ebben szerencsére sikerült partnereinkre találnunk a nagyvállalatok részéről. Viszont nekünk ehhez biztosítani kell minden feltételt. A Debrecen 2030 program egyik legjelentősebb stratégiai pillére az oktatás. A Debreceni Szakképzési Centrum fejlődése és működése, azt gondolom, modellértékű. 2017-ben a szakképzésben részt vevő diákok száma alig érte el a 7000 főt. Mára ott tartunk, hogy átléptük a 12 000 főt, és nem túlzó kijelentés, hogy az elkövetkező években megcélozzuk a 15 000 fős diáklétszámot. Ehhez viszont az intézmények további fejlesztése szükséges, s erre már megvannak a terveink, remélhetőleg a kormány is támogatja ezeket a célokat. A szakképzés népszerűsége pedig abban rejlik, hogy sikerült megtöltenünk tartalommal. Már több mint 100 debreceni céggel kötött duális képzési együttműködést a szakképzési centrum, köztük van a BMW, a Vitesco és a Schaeffler. A diákok pedig egész korán megismerkedhetnek a legnagyobb cégek legmodernebb technológiájával. Ez hatalmas előny és lehetőség.

– A Csokonai Színház épületét teljes körűen felújították, és négyévnyi szünet után szeptember 16-án nyitották meg. A város sokszínű kultúráját hogyan őrzi és képviseli ez az intézmény?

– A színház felújítása 2020 szeptemberében kezdődött, előtte pedig az 1980-as évek elején korszerűsítették nagyobb léptékben az épületet, de olyan mértékű átfogó felújítás, mint amit most hajtottak végre, az épület elkészülése óta nem történt.

   A felújítás nagyon fontos eleme volt az értékőrzés, a munkálatok pedig műemléki felügyelet alatt zajlottak. A színház teljes egészében az eredeti terveknek és régi stílusának megfelelően került felújításra. Kapacitását tekintve a nézőtér is átalakuláson ment keresztül, ugyanis majdnem megduplázódott a teátrum befogadóképessége. Alig egy évvel a Csokonai Fórum megnyitását követően, éppen a debreceni költőzseni születésének 250. évfordulójára elkészülhetett a Csokonai Színház épületének teljes korszerűsítése. A megújult épület a ma elérhető legmagasabb műszaki színvonalon és színpadtechnikai tartalommal valósulhatott meg, miközben megőrizte tradicionális értékeit. Így Debrecen az első a vidéki Magyarországon, ahol két teljes értékű színház is működik. A Csokonai Nemzeti Színház a debreceniség megújult erőforrása. Számos kiváló művész játékát csodálhatta már a közönség a falak között. Az épület felújítását követően pedig az új színházi vezetés feladata, hogy magas színvonalú tartalommal töltse azt meg. Biztos vagyok benne, hogy az egyedülálló kulturális fejlődésnek a legnagyobb nyertesei a debreceni polgárok lesznek.

– A debreceni sportélet nemcsak színes, hanem eredményes is. A Loki mellett elég csak azt említeni, hogy Debrecent öt atléta is képviselte az augusztusi budapesti Atlétikai Világbajnokságon, és a város elkötelezett a sportág fejlődése iránt. Ezzel együtt tömegsportot milyen módon szorgalmazzák?

– Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a város élsportja egyedülálló feltételek mellett tud dolgozni. A klubok jó gazdaként viselik gondját a sportinfrastruktúrának, nagyszerű szakemberek dolgoznak a versenyzők sikeréért, és ebben a Debreceni Egyetem is aktívan részt vesz, sporttudományos hátteret biztosítva. Vallom azt, hogy ami a debreceni sportéletben zajlik, az modellértékű. Hiszen mi elvárjuk a kluboktól, hogy rendelkezzenek erős utánpótlásbázissal, amire építkezve végül saját nevelésű fiatalokra koncentrálva érjenek el eredményeket. Ennek eredményeit jól mutatja, hogy sikeresek vagyunk a hagyományos csapatsportokban, a női kézilabdacsapat BL résztvevő, a labdarúgócsapat is nemzetközi kupában szerepelhetett idén, míg a 2022-es év sportolója Kozák Luca, vagy a most már kétszeres világbajnok vívó Battai Sugár Katinka is városunkat erősíti.

   De való igaz, a sport nem kizárólag élsportból áll, nekünk pedig páratlan lehetőségeink vannak ebben a tekintetben. Valljuk azt, hogy a legjobb kezelés a megelőzés. Ezért indítottuk el két éve a Mozdulj, Debrecen! mozgalmat, ami mára a hét minden napjára kínál ingyenes mozgáslehetőséget korosztálytól függetlenül bárki számára, legyen az szívbarát séta a Nagyerdőn, egy zumbaóra a Szent László Gimnáziumban, vagy esetleg valamilyen másfajta mozgás a kilenc helyszín egyikén. A rendszeres iskolai szűrések is bizonyították, hogy a fiatalok körében is szükséges beavatkozni. Ezért idén októbertől az összes iskolában 1-6. osztályig elindult a Mozdulj, Debrecen! iskolaprogram, amelynek a célja a mozgás közösségi élménye és mozgás megszerettetése. A visszajelzések eddig nagyon pozitívak. Már több mint 41 ezer résztvevő csatlakozott hozzánk, és biztatunk mindenkit, aki még nem próbálta, hogy vegyen részt a foglalkozásainkon. Felelősségünk van abban, hogy a jövő generációi tudatosan őrizzék meg egészségüket, ezért pedig teszünk is.

– Ez év májusában hagyományteremtő céllal hívta életre a közgyűlés az Év Cívis Háza elismerést. Mi volt ezzel a céljuk?

– A város közgyűlésének áprilisi ülésén jelentettük be az Az Év Cívis Háza pályázat és a díj alapításának szándékát, s a május 25-i közgyűlésen döntöttünk az elismerés létrehozásáról. Debrecen jelenleg olyan intenzív fejlődési periódust él meg, mint például a 19. század végén, Simonffy Imre polgármester tevékenységének időszakában. Ebben a helyzetben sok minden változik, átalakul, ezért érdemes az épített örökség védelmére is nagy hangsúlyt fektetni.

   Napjainkban 131 épület áll a városban műemléki, 281 pedig helyi védelem alatt, mely utóbbi gyarapítása érdekében nemrég újabb 70 épület helyi védelem alá vételére született szakmai javaslat. A polgármesteri hivatal a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesülettel együttműködve egy 8000 oldalas anyagot készített, amely feldolgozza a még meglévő cívis házak történetét, taglalja építészeti jelentőségüket. Az önkormányzat nagyon aktív szerepet tölt be az épített örökség védelmében, hiszen több éves komplex felújítást követően ez év őszén adhattuk át a Csokonai Nemzeti Színház közel 160 esztendős épületét, s befejeződött a Régi Városháza épületegyüttesének a kor igényeinek megfelelő, ugyanakkor értékőrző rekonstrukciója is.

   Ezzel a példamutató magatartással arra szeretnénk ösztönözni a debrecenieket, hogy a saját tulajdonukban lévő, a cívis építészeti örökséghez tartozó ingatlanokat is lehetőségük szerint hasonló hozzáállással újítsák fel, tartsák rendben, fejlesszék, őrizzék meg a jövőnek. Az első, 2023-as Év Cívis Háza díjat – pályázat nyomán – a Szepességi utca 51. alatti ingatlannak ítéltük oda, s az elismerést szeptember 18-án nyújtottuk át az épület tulajdonosainak, Kerek Attilának és Kerek-Jászovics Anitának. Mi egy olyan Debrecent képzelünk el, amelyet nem csak a tervszerű fejlesztés, a folyamatos megújulás jellemez, hanem ezzel együtt a hagyományok tisztelete is. Elkötelezettek vagyunk identitásunk alappilléreinek, kulturális örökségünk méltó módon történő megőrzésében, annak érdekében, hogy Debrecen korszerű város legyen, ugyanakkor hordozza azt az értéket, ami miatt szeretjük és sajátunknak érezzük a cívisvárost.