Dabas fiatalos, lendületes kisváros az ország szívében

Dabas

Dabas négy falu egyesüléséből jött létre, s ez egyaránt meghatározza a város szerkezetét és az itt élők identitását. Harminc éve, a rendszerváltozás hajnalán kapott városi rangot, s azóta töretlen a település fejlődése. Szülővárosa életéről Kőszegi Zoltán számolt be magazinunknak.

A város lakossága évtizedek óta folyamatosan gyarapszik, 1998 és 2018 között kétezer fővel növekedett, mára meghaladja a 17 000-et. A fiatalok nyugodt szívvel mernek gyermekeket vállalni ‒ fogalmaz a polgármester ‒, mert úgy érzik, biztonságban fel tudják nevelni őket. Az önkormányzat több mint két évtizede azon fáradozik, hogy a családosoknak minden intézmény rendelkezésére álljon, s a Dabason megszülető gyermekek a középiskola elvégzéséig a városban cseperedjenek fel. Testi-lelki és szellemi fejlődésüket számos oktatási intézmény, kulturális és sportlehetőség segíti. 

Az itt lakók biztonságát szolgálja többek között az a térfigyelő kamerarendszer ‒ mondja Kőszegi Zoltán ‒, amelyet néhány év alatt minden településrészen kiépítettünk, és a térség településeivel együttműködve a közeljövőben továbbfejlesztünk. 

Az elmúlt húsz évben a város egységes arculatúvá vált, az eltérő fejlettségi szintű településrészek mindegyikét folyamatosan fejlesztették. A városban élők, azon túl, hogy dabasinak tartják magukat, megőrizhetik az egykori községekhez való kötődésüket és identitásukat. 

Nagy gondot fordítanak a nevelési-oktatási intézményrendszerre, az egészségügyre, a sportéletre, a kultúrára és nem utolsósorban a gazdaságra. A város lakosságszáma önmagában nem indokolna annyi intézményt, amennyit létrehoztak és működtetnek, ám a település földrajzi szerkezete, a nagy távolságok miatt szükséges mindenütt kialakítani alapszintű szolgáltatásokat. 

Dabason ma hét épületben működik óvoda, és hamarosan a nyolcadik épületet is megnyitják az egyre növekvő gyermeklétszám miatt, de további óvodai férőhely- és családi, illetve minibölcsőde-fejlesztéseket is terveznek. A városban négy általános iskola, egy művészeti iskola, két középiskola, egy gimnázium és egy szakképző intézmény várja a diákokat. 

A település kiterjedt kulturális intézményhálózattal rendelkezik, tudtuk meg a polgármestertől, minden településrészen van közösségi tér, amely a szabadidő hasznos eltöltését teszi lehetővé, a sportéletet pedig több tucat létesítmény szolgálja. A két kiemelten támogatott sportág ‒ a labdarúgás és a kézilabda ‒ mellett közel harmincféle sportágból válogathatnak a gyerekek úgy, hogy mindegyik sportágat minőségi környezetben gyakorolhatják. A labdarúgás bázisintézménye az FC Dabas SE modern Utánpótlásközpontja, amelyhez több műfüves pálya is kapcsolódik, a kézilabdacsapat pedig évek óta az NB I-ben játszik eredményesen.

A városvezetés az elmúlt két évtizedben sok olyan feladatot vállalt fel, amelyekkel a térséget is segíti. A legkiemelkedőbb az önkormányzati fenntartásban működő Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet, amely a több mint ötvenezer fős régiót szolgálja. Emellett pedig járásszékhelyként közigazgatási és politikai értelemben is központi szereppel bír Dabas.

A település kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, több önkormányzati társulásban is szerepet vállal, alapító tagjai a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásnak és a Magyar Zarándokútnak. Néhány éve adták át a Sári Zarándokközpontot, amely a Dabasra érkező zarándokokat várja szolgáltatásaival, emellett pedig a településrész pezsgő kulturális életének, a helyi szlovák nemzetiségi hagyományőrzésnek a központja is. Az önkormányzati társulások mellett számos Kárpát-medencei és azon kívüli testvértelepülési kapcsolatot is ápolnak.

Végezetül Kőszegi Zoltán, aki immár húsz éve a város polgármestere, elmondta, hogy Dabas folyamatosan fejlődő település, amely minden időszakban megtalálta azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel biztosíthatták a töretlen gyarapodást. Az elmúlt években több fejlesztési programot is elindítottak. Ezek egyike a helyi népi építészeti értékvédelemről szóló Halász-program, a másik a gyóni településrészen a Halász Móricz- és a Zlinszky-kúria között a gyóni főutca felújítását magában foglaló Kúriától kúriáig program. A következő évtized fejlesztési elképzeléseiről egy, a város egészére vonatkozó új koncepciót is kidolgoztak, amely a Dabas 2030 elnevezést kapta, és hosszú távon formálja tovább a város arculatát, s ebben továbbra is számítanak a lakosság támogatására.