Csongrád megye mezőgazdasági szempontból az egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. A kiváló termőföld a földrajzi adottságoknak, a sok napsütésnek és a folyók közelségének köszönhető.

A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-,  a zöldség- és a gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldség-termésének felét Makó és Szeged körzete adja.

Csongrád megye Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenő forgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

A megyét a Tisza szeli ketté, székhelye Szeged, amely Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Csongrád megyének viszonylag kevés a települése, ellenben megyei jogú városa kettő is akad. A népesség 74 százaléka városokban lakik, többségük Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m), amely egyébként az ország legmelegebb tája is.

A megye településein számos gasztronómiai programot szerveznek zöldségek, gyümölcsök és hagyományos magyar ételek köré.