Békés biztonságos, jó adottságú és erőforrásokban gazdag megye

Békés megye a lehetőségek hazája, vallja dr. Takács Árpád kormánymegbízott, aki mindezen túl arról is beszélt lapunknak, hogy a közigazgatás átalakítása a megyében is meghozta a várt eredményt. A gyors ügyintézés az állampolgárok kényelmét, a gazdaság fellendülését és a megye megtartó erejének növelését szolgálja.

‒ Tíz éve kezdődött el a közigazgatás átszervezése. Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket Békésben?

‒ Meggyőződésem, hogy ennek az átalakításnak az állam-, jog- és közigazgatás-történeti jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Alapjaiban változott meg a korábbi szervezeti és feladatrendszer. Olyan új közigazgatás jött létre – mondhatnánk, hogy a volt főispáni rendszer bizonyos értelemben vett jogutódjaként –, amely területi szinten integrálta a különböző szakigazgatósági szerveket az állategészségügytől, az építési hatóságon és a családtámogatási szervezeten keresztül a foglalkoztatásügyig egyetlen helyre, a kormányhivatalba. Ennek éppen idén van a tízéves évfordulója, hiszen 2011-ben jöttek létre a kormányhivatalok, 2013-ban pedig a járási hivatalok.

   A kormány célja az ügyfélbarát közigazgatás kialakítása volt.  Sőt tovább megyek, az egységes, átlátható, koncentrált és professzionális közigazgatás létrehozása, illetve az, hogy minél közelebb vigyük az ügyintézést az állampolgárokhoz. Összességében a jó állam megteremtése a cél. Az állam – szemben a civil szerveződésekkel – fentről lefelé építkezik, de fontos megjegyezni, hogy minden szervezet ütőképessége a végrehajtás szintjén dől el. 

   Békés megye 9 járásában 16 kormányablak működik. Ezekben az elmúlt két-három évben az itt élőkön kívül több mint 20 ezer határon túli nemzettársunk is intézte ügyeit. Mivel a megyében mintegy 8500 tanya található, ezeket a mobilizált ügyfélszolgálatok, azaz kormányablakbuszok keresik fel. 

   Nem csupán létrehoztuk, hanem folyamatosan korszerűsítjük is a hálózatot. A megyében több mint 1,3 milliárd forintot fordítottunk az épületállomány, az infrastruktúra és az elektronikus közigazgatás fejlesztésére.

   A rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, gyorsan, hatékonyan tudnak dolgozni a kollégák. Működésünk fókuszában az állampolgár áll, aki itt él, itt dolgozik, itt tanul.

‒ A mára kialakult szervezeti struktúra, illetve feladatmegosztás milyen előnyökkel jár? Az ügyintézés, a hivatalok elérhetősége az állampolgárok szemszögéből nézve miként változott?

‒ Nemcsak az elérhetőség javult, hanem az elektronikus térnyerés is. 2018-tól a gazdálkodó szervek kizárólag elektronikus úton adhatnak be kérvényeket. Az állampolgároknál nincs ilyen szabály, de a járványidőszak alatt meglepő módon hamar átálltak, gyorsan megtanulták, hogyan kell beadni kérelmeket online módon, főleg a családtámogatás, a nyugdíjügyek és a társadalombiztosítás területén. 2018-ban 1568, 2020-ban már 11 402 igény érkezett elektronikusan, s idén ezt a számot is túl fogjuk lépni.  A jövő útja pedig a mesterséges intelligencia felhasználása, a kormány soha nem látott támogatást nyújt a fejlesztésre. A mesterséges intelligencia, illetve az Automatizált Közigazgatási Döntéshozatali modell a közigazgatási szolgáltatások területén is jelentős változásokat fog hozni a jövőben, hiszen emberi beavatkozás nélküli gyors és hatékony ügyintézést biztosíthatnak majd. Természetesen főként ott, ahol a hatósági döntésnek nincs mérlegelési része, vagy nem szükséges személyes nyilatkozat megtétele. Ilyenek például a foglalkoztatási ügyek regisztrációhoz kapcsoló típusai, a szociális ellátásokhoz kapcsolódó eljárások, valamint a kereskedelmi eljárásokban történő bejelentések.

‒ Mi a jól működő közigazgatás titka? A kormányhivatalok – jelesül a Békés Megyei Kormányhivatal – hogyan tudják segíteni akár a gazdaságélénkítést, akár a megye megtartó erejének növelését?

‒ 2018-ban azt fogalmaztuk meg, hogy akkor működik jól a közigazgatás, ha három célnak megfelel és négy pilléren áll.

   A legfontosabb az egységes jogalkalmazás, az egységes gondolkodásmód. Ugyanannak a szemléletnek és munkamódszernek kell érvényesülnie Gyulán, Battonyán, Szeghalmon. Ez az állampolgároknak és a kollégáknak is kiszámíthatóságot nyújt.

   A második a reagálóképesség növelése. Vannak olyan ügyek, amikor ki kell menni a helyszínre és haladéktalanul dönteni, például ha súlyos természetkárosítás történik. A koronavírus-járvány alatt bebizonyosodott, hogy ez fontos elvárás. Védelmi bizottságot, oltási központot működtettünk, át tudtunk állni veszélyhelyzeti üzemmódra. Ehhez kapcsolódik a létszámtöbbszörözési képesség. Annak érdekében, hogy gyorsan tudjunk reagálni, legyen szó járványról, árvízről vagy bármilyen katasztrófahelyzetről, erőforrás-átcsoportosítási tervet készítettünk. 

   A harmadik a nyitott hatóság elve. Úgy szoktam fogalmazni, hogy ahhoz, hogy megvalósuljon a jó állam, a világ változását értő, széles társadalmi bázison alapuló, hatékony, fegyelmezett közigazgatásra van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul, illetve társadalomszervező funkciót lát el.

   A nyitott hatóság négy pillérének egyikét a jól képzett, nyelveket beszélő, a feladatokkal érzelmileg is azonosuló kollégák jelentik. Ehhez folyamatos képzésre van szükség, hiszen rengeteg a változás. Megalapozott, megbízható tudásra van szükség. Stratégiai partnereink az önkormányzatok, hiszen számos közös ügyünk létezik. A velük való partnerség a második, a felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködés a harmadik pillér. Elsőrangú prioritás számunkra a szakemberképzés, ezért kötöttünk együttműködési megállapodást az egyházmegye fenntartásában működő Gál Ferenc Egyetemmel, a Kodolányi János Egyetemmel és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szarvasi intézetével. A negyedik pillér a szakmai szövetségekkel és kamarákkal való együttműködés. 

   A kormányhivatal nem lehet elszigetelt, párbeszédet kell folytatnia a gazdaság szereplőivel, akiknek viszont ismerniük kell a hatóság működését. Békést az ország éléskamrájának is szokták nevezni, ezért volt első partnerünk az agrárkamara, majd sorra a többiek, legutóbb a KISOSZ. Az együttműködés alapja a közös cselekvési terv, de létrehoztunk például egy szakképzési munkacsoportot is. 

‒ Milyennek látja a megye jövőképét?

‒ Ami a kormányhivatal jövőjét illeti, elmondhatom, hogy a már említett fejlesztések mellett bővülni fog egy mobil és két települési kormányablakkal, az egyik Battonyán, a másik Eleken nyílik majd. Célul tűztük ki továbbá a zöld hivatal kialakítását, az energiahatékonyságot.

   A megye egészét illetően pedig úgy gondolom, hogy a dualizmus óta nem volt ekkora lehetőség, fejlesztjük az agráriumot, az ipart, a kereskedelmet. Azt mondják Békés megyéről, hogy az ország szélén van, de ha a történelmi Magyarországot tekintjük, akkor a közepén. Békés megye a lehetőségek hazája, biztonságos, épített környezete mellett természeti szépségekben, erőforrásokban gazdag. Büszkék lehetünk az adottságainkra. Az pedig örömmel tölt el, hogy a fejlődés töretlen. A Modern Városok Program, a Magyar Falu Program és a TOP-os pályázatoknak hála megújulnak a kastélyaink, az útjaink, a hidak, a vasutak, az óvodák és az iskolák.

    Az M47-es autóút tervezése folyamatban van, az M44-es több szakasza már elkészült, így olcsóbban és gyorsabban tudunk eljutni Budapestre. Az M44-es gyorsforgalmi autóút a fejlődést szolgálja, kulcsfontosságú a gazdasági élet szereplőinek. A jó infrastruktúra vonzza a jó munkaerőt, emeli a népességmegtartó erőt. Aki utat épít, jövőt épít. 

   A Békés megyei munkáltatókat is motiválták a M44-es úton végzett fejlesztések, többek között a legnagyobb autóipari gépgyártó cég, a Linamar Hungary Zrt. békéscsabai csarnokának megnyitása is ez tükrözi, amely egy 17,6 milliárd forintos beruházás, amit a magyar kormány csaknem 4 milliárd forinttal támogatott. 

   Békéscsabán új, zöldmezős telephelyet építettek, amely a cég európai elektromobilitási központja, ahol saját fejlesztésű elektromos hajtásláncokat gyártanak. A cég orosházi gyáregységében mezőgazdasági és építőipari emelőgépeket gyártanak, az ottani beruházás 8 milliárd forintból valósult meg. 

   Több megyei munkáltató élt a fejlesztés lehetőségével, többek között a Gyomaendrődön működő, műszaki textilgyártással foglalkozó cég, a Mamutec Hungary Kft. egy több mint 1200 négyzetméter hasznos alapterületű gyártó- és raktárcsarnok megépítésével kívánja bővíteni kapacitásait. Békéscsabán a konfekciógyártó és a bútorhuzatokat gyártó vállalat, az Unicon Zrt. bővítette raktárait a megnövekedett megrendeléseik miatt.  

   Ezek a beruházások azt igazolják, hogy a térségünkben működő munkáltatók számára az M44-es út fejlesztései komoly lehetőséget biztosítanak az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódásra. 

   A nyár kezdetén a turisztikai ágazatban tevékenykedő munkáltatók adtak hírt az elmúlt időszak pozitív eredményeiről, ugyanis többen kezdtek beruházásokba, pályáztak fejlesztésekre, végeztek felújításokat, és beszámolóik alapján sikeres szezont könyvelhetnek el. 

   Kiemelkedő beruházás megyénkben az Airbus Helicopters Hungary helikopteralkatrész-gyárának Gyulán épülő gyárcsarnoka, mely foglalkoztatási szempontból is a térség kiemelkedő fejlesztése lesz, terveik szerint 1500 munkavállaló felvételére kerül sor. A Békéscsabai Szakképzési Centrum is folyamatosan azon dolgozik, hogy a repülőgépiparhoz értő szakembereket képezzenek. Felnőttképzés keretében 2021 májusában többek között gépi és CNC-forgácsoló, valamint a gépésztechnikus szakmák megszerzésére indított képzéseket a szakképző intézmény. A képzések indítását a kormányhivatal is segítette az álláskeresők körében végzett toborzó tevékenységével. A képzés sikeres megvalósítása érdekében a kormányhivatal és a szakképzési centrum együttműködési megállapodás kötött. A 2021 áprilisa és 2023 februárja közötti időszakban a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészből megvalósuló munkaerő-piaci program keretében 70 millió forint áll rendelkezésre a két képzésben résztvevő álláskeresők támogatására.

   Az elmondottakból erősen érződik a kormány szándéka: tevékenyen hozzájárulni a térség fejlődéséhez. S mivel az úthálózat fejlesztésének pozitív hatása érződik a megvalósult és tervezett beruházásoknál, információink szerint hamarosan a békéscsabai reptér fejlesztése, továbbá a konténerterminál kialakítása is megvalósul.