Az esztendők óta tartó gazdasági fejlődés és a növekvő idegenforgalom mellett Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke különösen büszke arra, hogy a vármegye mind a 119 települése hozzájutott fejlesztési forrásokhoz, és a helyi kezdeményezésre valóra vált Petőfi-emlékév megmozgatta a Kárpát-medence magyarok lakta területeit. A vármegyei elnök vendégei voltunk. 

– A jelenlegi válsággal terhelt gazdasági helyzetben szükséges-e módosítani a korábban kitűzött célokat?

– Alapvetően meg kell változtatni a gondolkodásmódunkat az energiaválság okán. Önkormányzatunknál az energiafelhasználás racionalizálására, a költségek csökkentésére programot dolgoztunk ki, amely így a költségvetésünk egyensúlyát hivatott védeni. Ez igaz az összes vármegyei településre is, hiszen a megemelkedett rezsiárak még inkább felhívták a figyelmet az energiafelhasználás csökkentésére. 

   Az elmúlt pályázati ciklusban, a vármegyei önkormányzat koordinálásában a települések döntő többségében megvalósultak ilyen típusú beruházások, amelyek nagyban hozzájárulnak a fenntartható települési költségvetésekhez. A gazdasági céloknál is kiemelt szempont lesz a jövőben a foglalkoztatás-ösztönzés, a munkahelyek megtartása, a fentartható helyi gazdaságok fejlesztése, az energiahatékonyság. Az új TOP Plusz pályázati ciklus hozzásegíthet ahhoz, hogy a települések beruházásai, gazdasági fejlesztéseik azokat a célokat szolgálják, amelyek az itt élők életkörülményeit javítják.

– Az önkormányzat a vármegyére jellemző termékkínálatot szeretne kialakítani, mintegy marketinget biztosítva a helyi gazdaság résztvevőinek. Hogyan tervezik ennek a megvalósítását?

– Meggyőződésünk, hogy Bács-Kiskun vármegyében számos olyan termék és szolgáltatás lelhető fel, amelyek minősége szélesebb körben is érdemes lenne a figyelemre. Ezért gondoltunk arra, hogy a Petőfi200-emlékévre utaló fi200 márkanév mögé gyűjtjük ezeket, segítve az egységes marketinget és a piacra jutást. A brand olyan értékekre utal, amelyeket a költő is képviselt: szülőföldünk szeretete, a természetközeliség, a közösségek ereje. A termelőkkel, vállalkozásokkal való egyezetetés nyomán a vármegye kínálatának legjava kerül ebbe a kosárba a helyi kézműves termékektől kezdve az éttermekig, szálláshelyekig. 

   Nem titkolt célunk, hogy a fi200 márkával a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását is segítsük, hogy az itt élők és az ide látogatók előnyben részesítsék a helyi minőségi termékeket és szolgáltatásokat.

– A sokszínű turisztikai kínálatban milyen új fejlesztésekről lehet beszámolni? A TOP Plusz keretében eddig három turisztikai célú fejlesztésre érkezett pénz Bács-Kiskunba. E források milyen fejlesztéseket tesznek lehetővé?

– Az integrált településfejlesztési program véglegesítése zajlik, amely körvonalazza majd a vármegyénkben megvalósuló több mint 100 milliárdos fejlesztési csomag felhasználás területeit. Ebben a programban meghatározó területet szentelünk a turisztikai fejlesztéseknek, amelyek az egész turisztikai kínálatot teszik színesebbé és elérhetőbbé az ide látogatóknak. több mint 10 milliárd forintból.

   A TOP Plusz által nyújtott fejlesztési lehetőségekből már több mint 20 milliárd forint elnyert települési forrásra írtunk alá támogatói okiratot, s ebből több mint egymilliárd forintot tudnak településeink a turizmus fejlesztésére fordítani.  Ennek keretében a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás valósul meg: itt egy védelem alatt álló műemléképület felújítása zajlik, amely az ország egyik legautentikusabb Petőfi-emlékháza. Az emlékházban a költő szülei 1844 és 1846 között működtettek mészárszéket, és itt alkotott 112 verset, két drámát, valamint egy regényt Petőfi. 

   Kiskunmajsán egy nagyszabású kerékpárút-felújítás és -fejlesztés történik, amely összeköti a települést a kiskunmajsai gyógyhellyel, és teret ad az aktív ökoturizmusnak is. Dusnokon egy látogatóközpont épül, amely a múlt-jelen-jövő helyi kulturális adottságait mutatja be, többek között építészeti eszközökkel, interaktív elemekkel. 

   A Petőfi emlékévhez és a költő életéhez köthetően több településen is megvalósulnak turisztikai fejlesztések, így Kiskőrösön, Kunszentmiklóson és Szalkszentmártonban, amelyek maradandó értéket képviselnek majd az emlékév utáni évtizedekben is. Vármegyénk épülése, szépülése teszi lehetővé, hogy az aktív kikapcsolódásra vágyóknak kiemelt célpontja lehessen Bács-Kiskun. Az aktív ökoturisztika kiemelt figyelmet kap az elkövetkező években, amely keretében kerékpárutak, vízi túraútvonalak fejlesztések teszik még színesebbé a vármegyei kínálatot.

– Hogyan jellemezné az önkormányzat és a 119 megyei település közötti kooperációt?

– Az elmúlt években mintegy 100 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a vármegyébe a TOP-programon keresztül, és a projektek többségét a vármegyei önkormányzat menedzselte. A polgármesterekkel közös célunk, hogy tovább növeljük az életminőséget a vármegye településein, ehhez pedig alapvető fontosságú annak ismerete, hogy a helyiek hol és milyen fejlesztéseket tekintenek prioritásnak. 

   Ezért hangsúlyt fektettünk arra, hogy egyrészt minden településre jusson fejlesztés, másrészt ezek részleteiről valamennyi településen külön-külön egyeztessünk. Így lesz ez a mostani uniós költségvetési ciklusban, a TOP Plusz program esetében is, amelynek keretében szintén legalább 100 milliárd forint nagyságrendű támogatás érkezik a vármegyébe. 

– Miképpen tervezik növelni a megye népességmegtartó erejét?

– Ez talán az egyik legfontosabb kérdés a jövő tekintetében, ám ezt aligha lehet önmagában vizsgálni és orvosolni. A kormányzat családpolitikája – a támogatásoktól kezdve a gyermekvédelemig – erős alapot ad ahhoz, hogy több gyermek születhessen Bács-Kiskunban is. Ugyanakkor a fiatalok helyben maradását is elő kell segítenünk, és ennek a törekvésnek, úgy látjuk, két lábon kell állnia. Az egyik a munkahelyteremtés, illetve -megtartás. A vármegyei foglalkoztatási paktum keretében 2016-tól erre a célra 2,5 milliárd forint támogatás érkezett, elsősorban a munkanélküliség és a munkaerőhiány enyhítését célozva. A program sikeresnek mondható, hiszen nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi 8 százalékos megyei munkanélküliségi mutató tartósan 5 százalék alá csökkent. 

   A folytatásban a képzések és támogatások első számú célcsoportját a 30 év feletti, illetve az 50 év feletti regisztrált álláskeresők képezik. A másodlagos célcsoportot pedig az önkormányzati és gazdasági szereplők alkotják. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatallal mint konzorciumi partnerrel dolgozunk ezen a feladaton.

   A másik lába a népességmegtartásnak az identitás- és közösségépítés. Leegyszerűsítve: nem elegendő felújítani a települési intézményeket, azokat meg kell tölteni élettel, és nem elég infrastruktúrát fejleszteni, erősíteni kell a közösséghez tartozás élményét. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy az elmúlt években több mint 300 megyei értéket gyűjtöttek össze, arra a kérdésre keresve a választ, hogy kik vagyunk mi, Bács-Kiskun vármegyeiek. Ezek alapján két mesekönyvbe és két legendáskönyvbe gyűjtve mintegy 140 történet született olyan megyei „szuperhősökkel”, mint Tóbiás, Bács apó, Kun pajti vagy éppen a Petőfit megidéző Ludas Sanyi. Készültek továbbá társasjátékok és a megyei motívumokat modern formába öntő ruhakollekciók, valamint egy interaktív mesebusz is járta és járja a vármegye településeit. Mindezekkel számtalan rendezvényen találkozhattak a vármegyében élők és az ide látogatók.

  Minden törekvésünk azt a célt szolgálja, hogy itt ne csak érdemes legyen élni, hanem ez egyúttal élményt is adjon. Ezt foglalja össze a „Bács-Kiskun boldoggá tesz!” szlogenünk is. 

– Idén ünnepeli az ország Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Költőnk élete számos meghatározó helyszínen – Kiskörös, Kiskunfélegyháza, Szabadszállás, Kecskemét – kapcsolódik Bács-Kiskunhoz. Milyen eseményekkel ünnepelnek?

– A vármegyei önkormányzat kezdeményezésére nyilvánította emlékévvé az Országgyűlés a 2022–23-as évet. Az ehhez kötődő program- és fejlesztéssorozat kiemelten fontos állomása a vármegyei közösségtudat megőrzésének. 

   A két év során a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen 30 tematikus túrát szervezett az önkormányzat. Az egyik legtöbb embert megmozgató rendezvény a vármegyei Petőfi-szavalóverseny volt, erre 50 településről összesen 250 nevezés érkezett. Kiemelt figyelmet kapnak a fiatalok a bicentenáriumhoz kapcsolódó kezdeményezésekben: a Petőfi a ballagókkal projekt keretei között tavaly minden vármegyei búcsúzó diák egy, a költőt ábrázoló képeslapot, idén pedig a tervek szerint verseskötetet kap majd a tarisznyába. Kecskeméti múzeumpedagógiai foglalkozásainkon összesen 800 kisdiák vett részt a 2022-es évben. A gazdag programkínálat természetesen nemcsak a vármegyeszékhelyre fókuszál: Petőfiszálláson például háromalkalmas, ingyenes ismeretterjesztő-sorozatot látogathattak az érdeklődők, Baján pedig hagyományteremtő céllal rendezték meg az első Folkfesztivált, ahol a páratlan zene mellett Petőfihez köthető termékekkel is találkozhattunk. 

   Számos Petőfi-tematikájú rendezvényünk mellett Ej, mi a kő! címen készült Petőfivel egy közel 30 részes sorozat, amelyet a megyei és az országos televíziós csatornák is bemutattak. A Tik-Tok-, az Instagram- és a Facebook-oldalakon túl a YouTube-on is folyamatosan jelen vannak a költővel kapcsolatos tartalmak.  

   Aktuális fejlesztéseink sorában kiemelkedő még a virtuális valóság projekt, valamint egy, a témához kötődő mobilos játék. Előbbinél a VR-technológia segítségével Petőfi nyomába eredhetünk a Pilvax kávéháztól kezdve egészen a Landerer nyomdáig, sőt, 360 fokos kisfilmeken keresztül ismerhetjük meg a költő életét. Az applikáció segítségével pedig a vállalkozó szelleműek Petőfi bőrébe bújva győzhetnek le különböző akadályokat.

– Az iskolásokat, a diákokat, a fiatalokat is be tudták vonni az emlékév programjaiba? Élővé tudták tenni a Petőfi-versek világát? 

– Igen, nagy büszkeség a számunkra, hogy kommunikációs stratégiánkkal sikerült a fiatalabb generációkat is elérnünk. Petőfi vármegyénk szülöttje, itt élt, alkotott legtöbbet, élete folyamán közel 800 verset írt a Kiskunságban. Célkitűzésünk volt, hogy az itt élőkhöz újra – egy modernebb köntösben – közel kerüljön Bács-Kiskun vármegye egyik legnevesebb szülöttje. Ehhez egészen új platformok bevonására volt szükség. A megváltozott kulturális és médiafogyasztási szokások megkívánták, hogy jelen legyen a költő a közösségi médiában, sőt legyen olyan ember, aki meg is személyesíti őt. Mai kifejezéssel mondhatjuk, hogy Petőfi a saját kora rocksztárja, influencere volt, akit az emlékévek folyamán egy vármegyei születésű színművész, Bánföldi Szilárd személye hoz közelebb az emberekhez. Így Petőfi nem csupán jelen van, hanem komoly követőbázissal is rendelkezik az internetes platformokon. Egyfajta véleményvezérként, influencerként tevékenykedik, szórakoztat, elgondolkodtat, üzen. A visszajelzések igen pozitívak: a kisiskolások előszeretettel kommentelnek a videók alá, sőt, leveleznek is Petőfivel!