Pénz nélküli, önfenntartáson alapuló életre rendezkedtek be egy apró somogyi faluban. Visnyeszéplakon azt mondják, hogy valódi összetartó erő csak a közös hit és az igaz szeretet lehet. E magyarországi falu példáját átvehetné az egész világ, teljesen önellátó, hihetetlenül jó lehet itt élni.

Negyven évvel ezelőtt több mint ötszáz lakója volt Visnyeszéplaknak. A környék elszegényedése miatt a 90-es évek elejére már csak harmincan maradtak a Zselicség szélén, a somogyi dombvidék keleti részén fekvő falucskában. Ők viszont egy hagyományokra épülő, emberközpontú életmódot kezdtek kialakítani. A régi házakat hagyományos technikák felhasználásával, természetes anyagokból újították fel, egymásnak segítve maguk építkeznek, a falakhoz használt vályogtéglákat is maguk állítják elő.

A falu lakói egy pénz nélküli világot próbálnak kialakítani, önfenntartásra törekednek, ami napjainkban maradéktalanul nem valósítható meg, de megtermelnek maguknak szinte mindent, amire szükségük van, a felesleget pedig elcserélik vagy eladják a környéken.

A visnyeszéplakiak igyekeznek kihasználni a helyi adottságokat. Jó lehetőségek kínálkoznak a gyümölcs- és a gyógynövénytermesztésre, népszerű az állattartás, a méhészkedés, a sajtkészítés. Sokféle kézműves tevékenység is folyik a faluban.  A 90-es évek óta a falu lakossága megháromszorozódott, kifejezetten sok a gyerek, mert elsősorban fiatal családok választották lakhelyül. Követendőnek a hagyományos falusi értékrendet tartják, ennek a világnak a szellemiségét próbálják átalakítani ma is élhető életmódra.

A látszat ellenére nem távolodtak el a mai világtól, egyszerűen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni. Azt vallják, hogy csak egy jól működő közösség tud életképesen megmaradni ilyen feltételek között.

Az önfenntartó falu és általában Visnyeszéplak legfontosabb jellemzőjének a helyi közösség összetartó erejét tartják.

fotó: visnyeszeplak.hu