A 16. században Eger vára a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének fontos erőssége volt. Ezeréves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben védte meg a várat. Az egri vár és a múzeum ott szerepel minden útikönyvben. Kérdéseinket Berecz Mátyásnak, a Dobó István Vármúzeum igazgatójának, és az egri vár önkormányzati biztosának, dr. Stefán Zoltánnak tettük fel.

 

− Mi a feladata az önkormányzati biztosnak?

Dr. Stefán Zoltán: Eger Megyei Jogú Város közgyűlése a 2107. október 26-án tartott ülésén hozott határozatával november elsejei hatállyal az egri vár, mint nemzeti emlékhely, valamint a Dobó István Vármúzeum fejlesztéséért és működéséért felelős önkormányzati biztosnak nevezett ki. A közgyűlés felhatalmazást adott arra, hogy felügyeljem az egri vár folyamatban lévő komplex fejlesztését, a nemzeti emlékhelyhez méltó működési feltételek biztosítását, a kiemelkedő jelentőségű műemléki komplexum egyes részeinek állagvédelmét. Látható tehát, hogy e felhatalmazás igen sokrétű feladatot rótt rám, melynek okán a közgyűlés határozatát követően felvettem a kapcsolatot a vármúzeum vezetésével, és egyeztettük a munkaterveinket.

Szakmai feladataim a vár azon műemléki fejlesztéseihez kapcsolódnak, amelyek 2009-ben indultak európai uniós támogatással, illetve részei a jelenleg is zajló Nemzeti Vár- és Kastélyprogramnak, valamint a Modern Városok Programjának. Egyes fejlesztések még tervezési, mások már közbeszerzési szakaszban vannak, de például a vár alsó területének felújítása már ebben az évben elkezdődik.

− Idén milyen új gyűjtemények, illetve kiállítások várják a látogatókat a Dobó István Vármúzeumban?

Berecz Mátyás: Az idei nagy kiállításunk június 22-én nyílt meg Péterváry István egri gyűjtő hagyatékából.  A mintegy háromszáz darabból álló, elsősorban az egri vár történetéhez kapcsolható, különleges fegyvergyűjteményt annak idején a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár nevű programja keretein belül vásárolta meg, és helyezte letétbe a vármúzeumban. Ennek a tárlatnak egyébként volt már egy előzménye három évvel ezelőtt, de ez alkalomra még látványosabbá tettük a kiállítást új és korszerűbb installációkkal, multimédiás anyagokkal, a fegyverek hatásait bemutató izgalmas kisfilmekkel.

Idén hatvanéves a Dobó István Vármúzeum. Ez alkalomból is létrehozunk egy időszakos kiállítást, méghozzá a vármúzeum hat évtizedes szakmai működéséről. Sok olyan tárgyat szeretnénk bemutatni, amelyek kalandos úton kerültek a múzeum birtokába, illetve szakmai szempontból érdekesek vagy izgalmasak. Ennek a kiállításnak ősszel lesz a megnyitója.

− Hogyan kapcsolódik egymáshoz a múzeum és az egri vár folyamatos fejlesztése, még vonzóbbá tétele?

S. Z.: A fejlesztési programokkal az a célunk, hogy a műemléki épületegyüttes a jelentőségéhez méltó állapota kerüljön, illetve létrejöjjön egy európai színvonalú és jelentőségű kulturális és turisztikai attrakció, s ez utóbbiban döntő szerepe a múzeumnak van.

A várban még mindig akadnak olyan területek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy azokat van még hová fejlesztenünk. A vár persze eddig is nagy turisztikai jelentőséggel bírt, de nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem csupán Eger és Heves megye, hanem a teljes magyarság, sőt Európa számára is nagy történelmi horderejű épületegyüttesről van szó.

Nem csupán fizikai valójában kell megóvnunk és megtartanunk, hanem szellemiségében is meg kell őriznünk azt a fajta nemzeti értéket, amelyet az egri vár képvisel. Végső célom az, hogy a létesítmény egy európai színvonalú modern és attraktív szolgáltatásokat nyújtani képes, igazi unikummá váljon a maga nemében, ahová szívesen ellátogatnak többször is a kedves érdeklődők. Nekünk, egrieknek meg kell mutatnunk a teljes európai, vagy akár azon túlmutatóan is a világ valamennyi térségének, hogy a kárpát-medencei magyarság milyen nagyszerű nemzettest örököse, és milyen mértékben gondos ápolója is ezen örökségnek.

A rekonstrukciók hitelessége érdekében a korabeli építészeti tervekhez nyúltunk vissza, persze amennyire lehetett. A szakemberek felkutatták az eredeti leírásokat, a fennmaradt rajzokat, illetve a rendelkezésre álló régészeti és történeti dokumentációkat.

A program hangsúlyos eleme az attrakciófejlesztés, aminek a célja, hogy az egri vár, illetve Eger városa európai szinten számon tartott desztináció legyen, és akár többnapos szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosítson az idelátogatóknak, az élményszerűség és a szórakozva tanulás jegyében.

− Az egri vár immár rendezvényhelyszínként is egyre népszerűbb. Milyen szolgáltatásokat kínálnak az érdeklődőknek?

B. M.: Több nagyrendezvényt tervezünk az idei esztendőben is. Ezt az évet az Egri csillagok című film ötvenéves évfordulójának szenteljük. Júniusban, a Múzeumok éjszakáján bemutattunk néhányat a film relikviái közül. Augusztus első napjaiban négy alkalommal láthatja a közönség az Egri csillagok című musicalt, amelynek a premierje kereken húsz évvel ezelőtt volt. A hagyományos Végvári Vigasságok Történelmi Fesztivál és Ostromjáték augusztus 10. és 12. között lesz, amelyre meghívtuk a film néhány szereplőjét is. A fesztivál napjaiban a látogatók átélhetik a híres 1552-es ostrom dicső pillanatait. Korhű fegyverek bemutatójával, hagyományőrző csapatokkal, családi programokkal, huszárvirtussal, kiállításokkal és koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

Október 17-én tartjuk az Egri Vár Napját, ugyanis e napon vonultak el a törökök az egri vár falai alól. Ennek a programnak az az érdekessége, hogy elsősorban az iskolás gyerekeknek szánjuk, s idén ez is az Egri csillagok köré fog szerveződni.

December 17-én lesz az Egriek Téli Örömünnepe című rendezvényünk, amikor is a török iga alóli felszabadulást ünnepeljük. A terveink szerint valamilyen formában kapcsolódni fogunk az adventhez is.

− Örömteli, hogy e rendkívül gazdag programkínálat nem szorítkozik a főszezon hónapjaira…

S. Z.: Felmértük azt, hogy mely hónapokban milyen erős a látogatottság. Közös célunk, hogy a csendesebbnek ítélt őszi-téli időszakban is legyen olyan kiállítás vagy rendezvénysorozat, amely idevonzza a látogatókat. Ebben nyilván segít bennünket az is, hogy Eger mint turisztikai célpont egész évben úti célja az országjáróknak.

A tervezett fejlesztéseket pedig 2019 végére, legkésőbb 2020 nyarára szeretnénk befejezni.

− Esztendők óta szerveznek nyári táborokat iskolásoknak, a tanév során pedig múzeumpedagógiai programokat óvodásoknak, általános és középiskolásoknak. Gondolom, örömmel fogadják a „játszva tanulás” lehetőségét a gyerekek…

B. M.: Látogatóinknak körülbelül az egyharmada iskolai csoportokban érkező diák. Ők nekünk ezért „stratégiai fontosságú vendégkört” jelentenek, akik különleges figyelmet érdemelnek. Nálunk egy egész múzeumi osztály foglalkozik múzeumpedagógiával. Igen változatos témákban kínálunk programokat, foglalkozásokat az óvodásoktól egészen az egyetemista korosztályig mindenkinek. S nem csupán az Egri vár történetével kapcsolatosan, hanem néprajzi, régészeti, művészettörténeti témákban is. Hál’ isten, minden alkalommal nagy sikere van az ilyenfajta programoknak, s évente tízezernél is több gyerek és fiatal vesz részt ezeken a foglalkozásainkon.

Ami pedig a tematikus nyári táborainkat illeti, idén hat turnusban érkeznek hozzánk az iskolások, s a helyek már áprilisban beteltek.

A múzeumban egyébként évek óta nem „hagyományos” idegenvezetőket alkalmazunk, hanem hagyományőrző interpretátorokat, akik korhű ruhákban vezetik körbe a látogatókat.

S. Z.: Hadd említsem meg végezetül, hogy a város képviselő-testülete elfogadott egy olyan határozatot, amelynek értelmében a magyar katonahősökhöz köthető témakörökben a Dobó István Vármúzeum országos gyűjtőkörűvé válhat. Ez nagyszerű új lehetőségek egész sorát teremtené meg az egri várban és a múzeumban is.