Algyő nagyközség önkormányzata tudatosan építi az itt élők jövőjét

Algyő

A Csongrád-Csanád megye délkeleti részén, Szeged és Hódmezővásárhely között, a Tisza jobb partján található, 1997-ben újra önállósodott nagyközség mindenekelőtt a környékén 1965-ben feltárt olajkincséről híres. Ez máig meghatározza nemzetgazdasági jelentőségét, ám az önkormányzat számos más lehetőséget is lát a fejlődésre. Molnár Áron polgármester vendégei voltunk.

‒ Bő ötven éve találtak rá a térség alatt húzódó olajmezőre. A kitermelés ma is meghatározza a nagyközség gazdaságát? Milyen Algyő gazdasági szerkezete?

‒ Jóllehet a külső szemlélő számára a nagyközség gazdasága egypólusúnak tűnhet, hiszen a szénhidrogén-kitermelés és ezen belül a Mol szerepe valóban meghatározó, ám Algyő közigazgatási területén több mint négyszáz vállalkozás működik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Algyő gazdasági háttere széles alapokon nyugszik, még akkor is, ha ezeknek a cégeknek jó része az olajbányászathoz kapcsolódik. Az tagadhatatlan, hogy Algyő nehézipari település. 

Rendelkezünk ipari parkkal, amelyben az önkormányzati tulajdonrész harminc százalék, így az ottani fejlesztéseket, beruházásokat velünk is jóvá kell hagyatni. Továbbá a nagyközségnek az iparűzési adóbevételek mellett a rá eső osztalékokból is jelentős bevétele származik. A JURA Ipari Park és Technológiai Központ kihasználtsága napjainkban mintegy kilencven százalékos, s körülbelül 25 hektárnyi terület áll e pillanatban az idetelepülni szándékozó vállalkozások rendelkezésére. Távlati terveink között szerepel az ipari park további bővítése, ugyanis a közeljövőben újabb három cég is itt szándékozik telephelyet létesíteni. 

‒ Milyen infrastrukturális jellegű fejlesztések történtek, történnek Algyőn?

‒ Az elmúlt öt évben több mint 2,5 milliárd forint pályázati forrás érkezett a településre. Ennek jó része TOP-os pályázatokat jelent, a többi pedig taós felajánlásokból származik. Az infrastrukturális fejlesztések közül a legjelentősebbek a következők voltak. A két tiszai kikötőnk létrehozása, három közintézményünk energetikai felújítása, a községháza, az egészségház és az úgynevezett civil ház teljes rekonstrukciója. Utóbbiakhoz jelentős önerőt is hozzáadtunk. Rendbetettük a csapadékvíz-tározónkat, taós forrásokból pedig megépült egy 33 méteres fedett úszómedence, melynek műszaki átadása ez év végén lesz. Ez közös projektünk az egyik szegedi sportklubbal, s ugyancsak közös létesítmény lesz egy másik szegedi egyesülettel a most épülő fedett jégpályánk is. E két sportlétesítmény összértéke meghaladja az 1,3 milliárd forintot. 

Két további nyertes pályázatunk közös célt szolgál, nevezetesen egy hatvan férőhelyes bölcsőde felépítését. Itt jegyzem meg, hogy Algyő lélekszáma folyamatosan növekszik. Ez köszönhető egyrészt Szeged közelségének, ahonnan elsősorban fiatal családok érkeznek hozzánk letelepedési szándékkal, másrészt mi is „rásegítettünk” erre azzal, hogy még 2014-ben útjára indítottunk egy olyan programot, amelynek legfontosabb eleme egy új lakópark kialakítása az iskola, a sportcentrum és a fürdő közelében. Az elmúlt öt évben megtörtént a terület teljes körű közművesítése, valamint a kijelölt 46 telek értékesítése. Egyébként az eladásra szánt algyői lakóingatlanok szinte napok alatt vevőkre találnak, s a községben egymás után épülnek magánerőből a családi házak. 2014 óta a lakosságszám körülbelül tíz százalékkal növekedett, becsléseink szerint az év végére ez a szám eléri az 5600 főt. 

A fiatalok házépítését, lakásfelújítását négymillió forint kamatmentes kölcsönnel támogatjuk, utóbbit idősebbek is igénybe vehetik. Minden megszületett baba pedig százezer forint „indulótőkét” kap az önkormányzattól.

‒ A település sok tekintetben megfelel a várossá válás követelményeinek. Maradnak mégis nagyközség?

‒ Igen, és ennek több oka is van. Az egyik ezek közül természetesen a lakosságszám. Úgy vélem, hogy egy településnek csak a tízezres lélekszám elérésekor érdemes „városban gondolkodnia”. Algyő esetében további ok, hogy területileg nem tudunk terjeszkedni, mivel a Tisza, a 47-es főút és a Mol által használt iparterület ezt nem teszi lehetővé. Végül a harmadik ok a jelenlegi intézményi struktúránk, amely a mostani lakosságszámra méretezett. 

‒ Az elmúlt években az önkormányzat sokat áldozott turisztikai beruházásokra. Melyek voltak ezek?

‒ Az elmúlt öt évben Algyőn a turisztika új gazdasági szegmensként jelent meg. E területen történtek önkormányzati fejlesztések pályázati források felhasználásával. Ezek közül a legnagyobb volumenű a Tiszához kapcsolható turisztikai jellegű beruházás volt. Algyő három ponton kapcsolódik közvetlenül a Tisza-parthoz. Az egyik a Tiszavirág szabadstrand és kikötő, amelynek kialakítására elsősorban saját forrásokat használtunk fel. A másik a Szent Anna-kikötő, melynek létrehozása pályázati pénzekből történt, s ott tavaly óta egy vendéglátóegység is üzemel. Mindkét kikötő kishajókat tud fogadni, a Szent Anna nagyobbakat is, s mellette kialakítottunk egy fedett, üvegfalú közösségi teret is. A harmadik tiszai kapcsolódási pont pedig a Levendula Hotel közelében létesített horgász- és napozóstég, amely nem csupán a szálloda vendégeit szolgálja ki. E három helyszint egy tanösvény köti össze, amelynek kialakítása jelenleg is zajlik. 

‒ Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnak neki a 2021-es esztendőnek?

‒ Algyőn elértük azt, hogy valamennyi belterületi utunk aszfaltozott, viszont éppen a főutcánkra férne rá egy alapos felújítás, ami azonban nem az önkormányzat kezelésébe tartozik. Ennek dacára szeretnénk forrásokat találni ahhoz, hogy a Vásárhelyi utca megszépüljön. További tervünk, hogy az új bölcsőde közelében új óvoda is épülhessen. Próbálunk befektetőket találni egy, a fürdőnk melletti szálloda felépítésére. 

Végezetül itt kell szólnom arról, hogy az elmúlt években átalakítottuk a kulturális intézményrendszerünket, létrehoztunk egy önkormányzati céget, amelynek feladata a kulturális rendezvényeink szervezése és lebonyolítása. Ez sikeres váltásnak bizonyult, ugyanis a cég nyereséget termel annak köszönhetően, hogy a korábbiakhoz képest jóval több nyereségorientált programot szervez. Idén, a járványhelyzet okán ez persze másképpen alakult, de már dolgoznak a 2021-es esztendő kulturális nagyrendezvényeinek előkészítésén.