Fő cél a vidék fejlesztése és a fiatalok helyben tartása.

A hazai agrárgazdaság számára rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásával Magyarországon olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 közötti ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Vidékfejlesztési Program beruházási forrásainak 80 százaléka a kis és közepes gazdaságokhoz érkezik majd az előttünk álló időszakban – jelentette ki Pest Megye Lapjának adott interjúban Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

 

Mi a lényege, a célja a Vidékfejlesztési Programnak?

A Vidékfejlesztési Program legfontosabb célkitűzése a versenyképesség növelése mellett a vidéki munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megőrzése a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatása kerül előtérbe. Tehát azzal, hogy a Vidékfejlesztési Program főbb forrásait ezen gazdaságok helyzetbe hozására fordítjuk, vonzóbbá tehetjük az agrárgazdálkodást és a vidéki életet. A támogatáspolitikán kívül például az új birtokpolitika is ez irányba hat. A program forrásainak legnagyobb részét a mezőgazdasági beruházások adják – állattartó telepek korszerűsítése, kertészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási, élelmiszeripari és borászati – beruházások támogatására fordítja a kormány. Emellett rendelkezésre állnak a normatív területalapú támogatások – AKG, ökológiai gazdálkodás, erdőgazdálkodás. Fontosak a vidéki életminőség javítását szolgáló beruházások, ilyenek a településképet meghatározó épületek rekonstrukciói, helyi közutak, önkormányzati utak fejlesztései. Sok segítséget jelentenek a vidéknek a Leader támogatások, illetve elkülönített keret áll rendelkezésre a fiatal mezőgazdasági termelők számára és a rövid ellátási láncok létrehozására.

A 2007-2013 közötti időszakhoz viszonyítva az új költségvetési ciklus milyen új fejlesztési elemeket tartalmaz?

Sikerként könyvelhetjük el, hogy a közös agrárpolitika (KAP) teljes keretösszege meghaladja az előző, 2007-2013-as időszak nagyságrendjét. Több mint 3770 milliárd forint. Ebből a KAP I. pillér mintegy 2470 milliárd forintot tesz ki, míg a KAP II. pillér közel 1300 milliárd forintot. A Vidékfejlesztési Program (VP) megvalósítására mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban, melyből az Európai Unió több mint 950 milliárd forintot finanszíroz. A Miniszterelnökség 2016-ban már 69 pályázati felhívást hirdet meg 1216 milliárd forintos keretösszegben. Az előző vidékfejlesztési program értékelése megállapította, hogy a 2006-2007-ben alkotott program hozzájárult ugyan a technológiafejlesztéshez, de elmondható, hogy ezeket jellemzően többször pályázó nagygazdaságok hajtották végre, melynek eredményeként 2010-ig nem hogy nem nőtt, hanem csökkent a foglalkoztatottság az ágazatban. Ezeken az új ciklus Vidékfejlesztési Programja változtatni fog. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nagyüzemeket kizárjuk a támogatottak köréből, de fontos, hogy mindenki arányosan részesedjen. Fontos emellett kiemelnem, hogy új támogatási elemek megjelenésével – például a fiatal gazdálkodóknak szóló, valamint a kisüzemek átalány támogatása – szintén a kormány birtokpolitikája mentén kerülnek kiosztásra a források. Célunk, hogy megteremtsük egy erősebb vidék, egy gazdaságilag hatékony és egyensúlyban lévő Magyarország alapfeltételét. A mezőgazdaság sikerének egyik kulcsa a kis és közepes méretű családi gazdaságok, a vállalkozó szellemű fiatal gazdák kezében van, ezért a gazdálkodóknak minél szélesebb körben kell hozzáférniük a beruházási támogatásokhoz.

Összecsengenek-e és ha igen, milyen területeken az agrár- és a vidékfejlesztési célok? Vannak-e fejlesztésben és pályázható forrásokban területi különbségek az ország egyes tájegységei között?

A Vidékfejlesztési Program előkészítése, tervezése során az volt a célunk, hogy megtaláljuk a források felosztásának optimális arányát a konkrét agrárfejlesztési és az egyéb vidékfejlesztési célok között. Emellett az ország területeinek fejlettségi fokát is figyelembe kellett venni, ami azt eredményezi, hogy a program egyes prioritásai esetében területi lehatárolás is bevezetésre került, így lesznek olyan pályázati források, amelyek nem érhetőek el az ország minden településéről. Mindezekkel együtt az agrárium versenyképességének javítása elsődleges cél, azonban a program nem csak az agrárium fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló források további feladata a vidéki munkahelyteremtés, a helyi gazdaság fejlesztése. Az előző program során az akkori szocialista kormányzat nem ezek mentén készítette elő a programot és számos forrást nem ennek megfelelően költöttek el. Ezen változtattunk az új időszakban. Mintegy 59 milliárd forint jut a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, de itt is a vállalkozásfejlesztés a legfontosabb cél. A Leader projektek várható eredménye, hogy új megoldások kerülnek alkalmazásra a vidéki térségekben, valamint fejlesztési lehetőségek és új munkahelyek teremtése is megvalósul. A Leaderekre, mint helyi fejlesztési szereplőkre számítunk, akik közel 1 milliárd forint forrás felhasználásával már elkészítették a helyi fejlesztési stratégiájukat. Fontos megemlítenem továbbá, hogy óriási igény mutatkozott a kistelepüléseken a fejlesztési forrásokra, melynek keretében önkormányzatok és egyházi jogi személyek nyújthatták be pályázatukat a vidéki térség kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését érintő projektek megvalósítására. A nemrég lezárt településfejlesztési pályázatra mintegy négyszeres túljelentkezés érkezett. A többségében önkormányzatoktól és egyházaktól érkezett kérelmek összege eléri a 85 milliárd forintot. Ami a támogatási intenzitást illeti, a legtöbb pályázat esetében a rendelkezésre álló forrás a beruházás összegének az 50 százalékát fedezi. Közép-Magyarországon, illetve Pest megyében ez 40 százalék, a fiatal gazdák, illetve a közösségi projektek számára a támogatás mértéke elérheti a 60 százalékot is.

Pest megye fejlett régiónak számít, kevés EU támogatásra pályázhat. Hasonló a helyzet az agráriumban is?

Az agrárfejlesztési pályázatok esetében Pest megye egyetlen pályázati lehetőségből sincs kizárva. A megye támogatási intenzitása a fejlettségi besorolás miatt ugyan általában 10 százalékponttal alacsonyabb (40 százalék), mint az ország többi régiójában (50 százalék), de az értékelési rangsor felállítása során sem szenved hátrányt a pályázó azért, mert Pest megyéből pályázik. Pest megye számára a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 74 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző vidékfejlesztési beruházások megvalósítására.

Az agrár-környezetgazdálkodásra igényelhető támogatást a kormány kiterjeszti a szőlő- és gyümölcstermesztők mellett az állattenyésztőkre is. Milyen előnyöket hozhat ez a többlet forrás az ágazat szereplői számára Pest megyében és az ország más területein?

A Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási pályázata annyira népszerű volt, hogy majdnem háromszoros igény érkezett be a rendelkezésre álló mintegy 158 milliárd forintos forrásra. Ennek következtében nem nyerhetett mindenki. A több mint 18 ezer pályázó gazdaság 24 ezer kérelméből 9,5 ezer gazdaság több mint 11 ezer kérelme nyert, tehát több mint a kérelmezők fele valamelyik területen biztosan nyert. A pályázat eredményeiből egyértelműen látszódik, hogy az ültetvényesek és az állattenyésztők nem arányosan részesedtek AKG támogatásban. Anomáliát jelentett, hogy három megye (Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megye) gazdálkodói az országos átlaghoz képest jelentősen kevesebb sikerrel tudtak pályázni. Ennek az volt az oka, hogy a pályázati felhívás egyes kritériumait teljesen objektív mutatószám alapján kellett meghatároznia a Miniszterelnökségnek és a kiválasztási kritériumokban olyan szempontok, mint például a nitrát-érzékenység igen komoly hatással bírt egyes pályázatokra. Mindezek figyelembe vételével a Miniszterelnökség egy új AKG pályázat meghirdetését tervezi a szőlő- és gyümölcstermesztők, illetve az állattenyésztők számára. A nyár végéig megjelenő mintegy 40 milliárd forintos keretösszegű pályázat keretében a szőlő- és gyümölcstermesztők 15 milliárd forintra, míg az állattenyésztők 25 milliárd forintra nyújthatják be igényüket. Az új pályázati felhívás, új kiválasztási szempontok alapján, újfajta pontozással kerül meghirdetésre, melynek keretében a gazdálkodók a 2017 és 2021 közötti időszakra tudnak kötelezettséget vállalni és pályázni. Meg kell jegyeznem, hogy a kormány nem most terjeszti ki az AKG-t az ültetvényesekre és az állattenyésztőkre, mert ők eddig is szerepeltek a programban. Ültetvényre több mint 4200 kérelmet támogattunk eddig is, 39 ezer hektár területen. Ez több mint 41 milliárd forintot jelent. A kormány célja az, hogy a most újra meghirdetett program keretében még ennél is több gazdálkodó csatlakozhasson a program kínálta lehetőségekhez.

Vannak olyan kisebb szegmensek a hazai agrár-élelmiszergazdaságban, ahol versenyképes vertikum épülhet ki, elősegítve a vidék fejlődését, a fiatalok helyben maradását?

Az agrártermékek versenyképességének és piaci stabilitásának kiemelkedő tényezője a minél magasabb szintű és minőségű feldolgozottság. A mikro- és kisméretű élelmiszer-feldolgozó kapacitásoknak különösen jelentős szerepük van a mezőgazdasági termelők integrálásában, a helyi, regionális ellátásban, a foglalkoztatásban, ugyanakkor tőkeszegénységük, innovációs elmaradásuk, piaci és szakmai ismereteik hiánya miatt jelentős részük követő, vagy túlélő stratégiát folytat. Az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből a borászok a számukra elkülönített 40 milliárdos kerettel számolhatnak. Ennek köszönhetően nemcsak egyéni, hanem olyan nagyobb méretű feldolgozó üzemek is létrejöhetnek, amelyek termelői tulajdonban vannak és egy egész térség szükségleteit ellátják. A versenyképes vállalkozások vonatkozásában a támogatás célja a versenyképesség további javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiákkal, különös hangsúllyal a magasabb minőségű, speciális igényeket kielégítő termékek előállítása szempontjából. Kiemelten támogatjuk az innovációk eredményeinek gyakorlati megvalósítását, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében pályázó fiatal gazdálkodókat. Ebből következik, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az agrárium, a vidéki élet minél vonzóbbá váljon a fiatal korosztály számára is.

Mennyiben változott a kis-és közepes gazdaságok helyzete és milyen alternatíva áll előttük a jövőt illetően?

A kormány egyik legfontosabb célkitűzés a 2020-ig tartó időszakban, hogy változzon a támogatások korábban tapasztalt koncentráltságának csökkentése, a mikro- és közepes gazdálkodók dinamizálása. A korábbi támogatási időszakban, 2007-2013 között az ügyfelek 1 százalékához jutott el a források valamivel több, mint 50 százaléka, miközben a források kevesebb mint felén „osztozott” az ügyfelek 99 százaléka. Az elmúlt időszakban az összes támogatott ügyfél 5 százaléka a források háromnegyedét hívta le. Ezen az arányon mindenképpen változtatnunk kell. Ezen célkitűzés megvalósítása már látható az AKG eredmények tekintetében, hiszen a nyertes kérelmek szinte kivétel nélkül 300 hektár alattiak, a pénzek 88 százalékát ilyen területek kapják meg 5 éven keresztül. Mondanom sem kell, hogy fontos cél, hogy Magyarország minden támogatást lehívjon és ezeket a pénzeket hatékonyan tudja eljuttatni a gazdálkodókhoz, a vidéki szereplőkhöz. Ezt szolgálja az új időszakban, hogy a pályázati felhívásokról időben értesülnek az érintettek, valamint a bürokratikus eljárásrendet egy új, sokkal ügyfél-centrikusabb rendszer váltotta fel, ami a termelők számára jelent könnyebbséget. Mind a birtokpolitika, mind a támogatáspolitika jelentős változáson ment keresztül az elmúlt hat évben, ennek a nyertesei a családi gazdaság méretű vállalkozások voltak. A jövő azonban csak akkor lesz sikeres, ha ezek a gazdaságok felkészülnek a világ agráriumában bekövetkező változásokra, nyitott és új, innovatív megoldásokra, illetve a termékpálya menti összefogásokat megteremtik, megerősítik. Számos adminisztrációt csökkentő intézkedéssel segítette a kormány a gazdák érdekeit, és a Kamara szolgáltatásai is nagyban segítik a célok elérésében a gazdálkodókat.