A Zala megyei kormányhivatal országos projektet is gesztorál
Tavaly számos, a közigazgatás hatékonyságát javító, s ezzel a jövő generációit is kiszolgáló infrastrukturális fejlesztés valósult meg a megyében. Ezekről, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal előtt álló feladatokról dr. Sifter Rózsa kormánymegbízottat kérdeztük.
− Önt tavaly nyáron immár második alkalommal nevezték ki Zala megye kormánymegbízottjává. Arra kérem, hogy foglalja össze röviden, mi minden történt az ön által vezetett hivatalban, illetve a megyei közigazgatásban a 2018-as esztendőben.
− A 2018-as országgyűlési választásokat követően több kollégámmal együtt az a megtiszteltetés ért, hogy július elsejei hatállyal ismét kormánymegbízottnak nevezett ki Miniszterelnök Úr. Zala megyében – munkatársaimmal közösen – továbbra is a kormány célkitűzéseinek eredményes megvalósításán dolgozunk. Feladatunk, hogy az elkövetkező években, évtizedekben Magyarország Európa egyik legélhetőbb államává váljon. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, erősítenünk kell a családtámogatási rendszert, törekednünk kell a gazdaságfejlesztésre, valamint a nemzeti identitás megőrzésére.
Mindezekhez kapcsolódva a közigazgatást úgy kell működtetnünk, hogy az megfeleljen az említett célkitűzéseknek, hiszen azokban konkrét feladatai vannak a megyei kormányhivatalnak is.
2018-ban jó néhány infrastrukturális fejlesztést sikerült megvalósítanunk. Ezek közül talán a legfontosabb az volt, hogy megnyitottuk Zalaegerszegen a második kormányablakot, illetve Zalakaroson a korábbi okmányiroda szintén kormányablakká bővült. Nagykanizsán és Keszthelyen a hivatali épületek újultak meg, valamint októberben megkezdte működését egy kormányablak busz is.
− Mi minden tartozik a megyei kormányhivatal, illetve személyesen a kormánymegbízott koordinációs feladatkörébe?
− A megyei kormányhivatal fő feladata a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően a kormányzati feladatok területi végrehajtásának összehangolása, elősegítése.
A központi államigazgatási szervek területi szervei – a NAV kivételével −, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően − szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával − a megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.
A megyei államigazgatási kollégium a kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma, melynek vezetője a kormánymegbízott. A Zala Megyei Védelmi Bizottság elnökeként a kormánymegbízott koordinációs jogkörének gyakorlását honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzet is indokolhatja.
Koordinációs feladat- és hatáskörbe tartozik továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt, félszáznál is több Zala megyei beruházás megvalósulásának nyomon követése, és annak keretében a beruházást nehezítő − kormányhivatali és járási hivatali hatáskörbe tartozó hatósági eljárások során jelentkező − akadályok elhárítása. A beruházások mielőbbi megvalósulása érdekében kormánymegbízottként a hatóságok és a beruházók közötti hatékony, gyors információáramlás biztosítása érdekében együttműködési fórumokat biztosítok.
A folyamatos figyelemnek köszönhetően a projektek megvalósítása − például a megyeszékhelyi és a nagykanizsai ipari parki fejlesztések, továbbá az M76-os és M70-es utakat érintő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés − az elmúlt évben is zökkenőmentes volt. Az egyik legkiemeltebb projekt a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpálya. A beruházás első szakasza lezárult, elkészült több pályaelem, a reprezentációs célokat szolgáló fogadóépület, valamint a kiszolgáló technikai épület, melyek már a használatbavételi engedélyt is megkapták.
A beruházás megvalósítása halad tovább, a kivitelező a partnerei igényeihez igazítva folyamatosan alakítja a soron következő ütemeket, amelyek így kihívások elé állítják a hatóságokat is. A beruházás még sikeresebb lebonyolításához koordinációs tevékenységével szervezetünk is nagymértékben hozzájárul.
− A múlt hónap közepén az ön vezetésével tartott ülést a Zala Megyei Államigazgatási Kollégium. Melyek voltak a legfontosabb napirendi pontok?
− Két olyan témát emelnék ki, melyeket kulcsfontosságúnak tartok. A Miniszterelnökség Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára a 2018 és 2022 közötti kormányzati ciklus közszolgálati fejlesztési terveiről tartott előadást, melynek során egyebek mellett fő célként a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítését hangsúlyozta. Ennek érdekében el kell érnünk, hogy a kormányablak minden igényt kielégítő találkozási pont legyen az állampolgár és az állam között.
Zala megye Rendőrfőkapitánya pedig a rendőrség infrastrukturális fejlesztéseiről tájékoztatta a kollégiumot, s beszámolt a bűnüldözés javuló mutatószámairól is. A határrendészeti feladatok jelentőségével kapcsolatosan elmondta, hogy a letenyei határátkelőhely forgalma 2014 óta megduplázódott.
− Az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése milyen feladatokat ró a megyei kormányhivatalra?
− A Miniszterelnökség 2016 elején a Zala Megyei Kormányhivatalt jelölte ki az „Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítására, mely uniós forrásból finanszírozott, elszámolható bruttó összköltsége pedig közel hatmilliárd forint. A projekt a közigazgatás szervezettségének javítását, a közigazgatáson belüli folyamatok elektronizálását szolgálja, és a kormányhivatalok egységes működéséhez szükséges alapvető fejlesztéseket tartalmazza.
A projekt keretében megvalósítandó fejlesztések az egész ország területére kiterjednek, tehát országos szinten járulnak hozzá a magas színvonalú és korszerű, a lakosság, az államigazgatás és vállalkozások által egyaránt használható közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetéséhez.
Célunk ezekkel a fejlesztésekkel, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között és rövid ügyintézési határidőkkel működjön.
Mindent egybevetve azt szeretnénk elérni, hogy az átalakításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően még inkább megvalósuljon a közigazgatás korszerű, ügyfélbarát, „egyablakos” modellje, amely az állampolgárok javát és elégedettségét szolgálja.