A visegrádi Mátyás Király Múzeum ismét szeretettel várja a látogatóit

Visegrád


Május elejétől a Királyi Palota és a Salamon-torony kiállításai és belső terei, valamint a Mátyás Király Történelmi Játszópark újra látogatható, a felnőtteknek azonban egyelőre védettségi igazolványuk felmutatásával. Buzás Gergely régészt, művészettörténészt, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatóját arra kértük, hogy válaszoljon kérdéseinkre.

‒ A múzeum milyen régészeti és történeti emlékeket mutat be Visegrád múltjából?

‒ A város története évezredekre nyúlik vissza: e vidék már a rézkorban lakott volt, de előkerültek bronz- és vaskori települések régészeti nyomai is. Azonban a római korban kapott nagyobb szerepet Visegrád környéke, amikor a Római Birodalom határvidékének egyik legjobban megerődített területévé vált a Dunakanyar. Ebből az időből a mai Visegrád környékén öt római erődítmény maradványai láthatóak ma is. A legjelentősebb közülük Pone Navata 4. századi katonai tábora a Sibrik-dombon. Ezt, miután a rómaiak elhagyták, a késő avar és a Karoling-korban szlávok népesítették be. Tőlük származik a Visegrád helynév is. A kora középkori Visegrád tovább élt a magyar honfoglalás után is, és az államalapítás idején fontos megyeközponttá vált. Ekkor a Sibrik-dombi vár környékén templomok sora épült. A tatárjárás után az elhagyott régi vár helyett új várrendszer épült, amely a ma is megtekinthető fellegvárból és alsóvárból állt. Ez utóbbi középpontjában emelkedik a Salamon-torony. A 14. században Károly Róbert Visegrádra helyezte az ország királyi székhelyét. Ekkor kezdődött a királyi palota kiépítése, amely Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király korában is folytatódott. A palota mellett gazdag város született, főurak palotáival, kézművesek és kereskedők házaival, gótikus templomokkal és kolostorokkal. A török háborúk romba döntötték Visegrádot. A várat ostromok sorozata tépázta meg. A török kiűzése után, a 18. században főleg német telepesek népesítették be az elhagyatott romokat, és hozták létre a mai Visegrád települést. Az ő emlékeiket is megőrizte a föld, s ezeket sorra feltárták múzeumunk régészei. Az ó- és középkori, majd az ős- és kora újkori emlékek régészeti kutatása már a 19. században megkezdődött, és a mai napig tart. Múzeumunk fő feladata ennek a sok évezredes történelmi örökségnek a feltárása, megóvása és bemutatása. Mi kezeljük a Salamon-torony, a királyi palota, valamint a 11. századi ispáni központ plébániatemplomának feltárt és helyreállított romjait, amelyekben a kiállításokon mutatjuk be a Visegrádon előkerült régészeti leleteket.

‒ Melyek a Mátyás Király Múzeum legjelentősebb gyűjteményei?

‒ Múzeumunk gyűjteményét a királyi palota 1934-es feltárása után, még egyesületi formában hozták létre a múlt emlékei iránt elkötelezett polgárok, majd a II. világháborút követően a Magyar Nemzeti Múzeum részeként született meg maga a Mátyás Király Múzeum, amely mára a Nemzeti Múzeum középkori régészeti szakmúzeumává fejlődött, és Visegrád múltjának kutatásán túl hazánk számos más fontos középkori emlékének régészeti kutatásában vesz részt. Legfontosabb gyűjteményünk a régészeti gyűjtemény, amely Visegrád múltjának tárgyi emlékeit gyűjti az őskortól a kora újkorig. A legnagyobb hangsúly a kiemelkedően gazdag középkori emlékanyagon van. Emellett rendelkezünk egy értékes helytörténeti gyűjteménnyel is, amely az újkori Visegrád lakóinak hagyatékát tartalmazza a 18-20 század között időszakból.

‒ Milyen állandó kiállításaik vannak?

‒ Kiállításaink két helyszínen tekinthetőek meg. A Salamon-toronyban található a Visegrád teljes történetét az őskortól a 19. századig bemutató kiállítás, valamint itt látható a királyi palota egyedülálló Anjou-kori műremeke, a 14. századi gótikus torony formájú díszkút, amelyet 1964-ben helyeztek el az akkor restaurált torony földszintjén, mert Visegrádon máshol nem fért volna el a hatalmas építmény. A Salamon-toronyban található egy terem, ahol időszaki kiállításokat rendezünk. Itt most a Sibrik-dombi római erőd és a kora középkori vár legújabb régészeti ásatásainak eredményeit bemutató tárlatot tekinthetnek meg a látogatóink. 

A másik kiállítóhelyünk a királyi palota, amelyben magának a palotának, 14-15. századi uralkodóink székhelyének történetével és művészeti emlékeivel ismerkedhet meg az érdeklődő. Külön ki kell emelnünk a késő gótikus Oroszlános falikutat, és Giovanni Dalmata remekművét, a vörös márványból faragott reneszánsz Herkules-kutat, valamint az egykor a palotakápolnát díszítő, Firenzében faragott reneszánsz szentségházat és a hozzá tartozó Visegrádi Madonnát, amelyek a Mátyás-kori magyar kora reneszánsz művészet kiemelkedő emlékei. A hagyományos régészeti kiállítások és kőtárak mellett a palotában rekonstruált középkori enteriőrök és az időről időre megrendezésre kerülő hagyományőrző programok segítségével élményszerűen ismerkedhetnek meg látogatóink a középkori magyar királyi udvar mindennapi életével.

‒ Van-e arra lehetőség, hogy ásatásokkal, kutatásokkal jussanak további információkhoz, leletekhez a város múltjáról?

‒ Visegrádon 150 éve szinte megszakítatlanul folynak régészeti ásatások. A várromok kivételével mindaz, ami ma az ókori és középkori Visegrádból látható, ezeknek az ásatásoknak köszönhető. A hatalmas királyi palota teljes egészében a föld alatt rejtőzött elfeledve 1934-ig, amikor Schulek János rábukkant, és megkezdte a feltárását. De a ma napig kerülnek elő meglepetések a település kertjei, házai alól, hiszen Magyarország középkori fővárosa rejtőzik a mai Visegrád alatt. Ugyanakkor a jól ismert emlékek, a várak és a palota területén is folynak tovább a régészeti kutatások, hogy minél pontosabb és részletesebb képet kapjunk a középkori Magyarország eme uralkodói központjáról, és a település színes történelméről.

‒ Milyen a múzeum látogatottsága „békeidőben”?

‒ Visegrád hazánk talán leglátogatottabb történelmi emlékhelye, évente mintegy félmillióan keresik fel. A múzeumunkat több mint 130 ezren tekintik meg minden évben, ezzel a Mátyás Király Múzeum ott van Magyarország leglátogatottabb 10-15 intézményi gyűjteménye között. Különösen fontosak számunkra az iskolai tanulmányi kirándulásokkal érkező diákok, akik itt ismerkedhetnek meg élményszerűen a történelemmel, és itt tapasztalhatják meg a múlt emlékei megőrzésének hasznát és értelmét. Vendégeink másik jelentős csoportját a hazai családos látogatók alkotják. Múzeumunk ugyanis nem csak azoknak kínál élményt, akik ismereteiket szeretnék gyarapítani, hanem a királyi palota mellett található történelmi játszóparkunk, a palota virágokkal és gyümölcsfákkal pompázó kertjei, gondozott pázsitja és csobogó kútjai felhőtlen kikapcsolódást biztosítanak a pihenni vágyóknak. 

‒ Az online térben milyen kezdeményezésekkel, lehetőségekkel igyekeztek megszólítani az érdeklődőket?

‒ Múzeumunk mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonított az internet és a digitalizáció által biztosított új lehetőségeknek. A szokásos múzeumi honlap és a Facebook-oldalak mellett már csaknem egy évtizede működik szakmai és ismeretterjesztő online folyóiratunk, az archeologia.hu, amely a hazai középkori régészet első internetes folyóirata. Szakmai partnereinkkel ugyanakkor már évek óta „építjük” azt a virtuális múzeumot, amelynek fejlesztése most a járvány alatt kapott újabb lendületet. A középkori visegrádi várakat, templomokat és palotákat bemutató digitális rekonstrukciók, a visegrádi műemlékek és régészeti leletek már nem csupán a kiállításokon, fotókon és filmeken láthatóak, hanem a Pazirik Informatikai Kft.-vel közösen fejlesztett applikáció segítségével androidos telefonra vagy IPhone-ra is ingyenesen letölthetőek. A visegrádi királyi palota mobil alkalmazáson és legújabban már egy, a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletága által elkészített online bejárható virtuális palota-kiállításon, a palota3d.mnm.hu címen is megtekinthetőek.

‒ Sikerült fenntartani az érdeklődést a múzeum iránt a járványhelyzet idején?

‒ Az elmúlt másfél évben a járvány miatt ugyan hosszú ideig zárva kellett tartanunk, de ennek ellenére a tavalyi évet is szép eredménnyel zártuk, mintegy 70 ezer látogató jött el hozzánk a néhány békésebb nyári hónapban, amikor ideiglenesen kinyithattunk. A kényszerű zárva tartás ideje alatt az új online fejlesztések révén és a hagyományos online felületeken, honlapjainkon és Facebook-oldalaikon folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az érdeklődőkkel, rajongóinkkal és a korábbi, valamint a jövendőbeli látogatóinkkal. Régész kollégáink számos ismeretterjesztő írást és tudományos tanulmányt jelentettek meg ezeken a felületeken. Fotóriportokban számoltunk be még a palotakert gyümölcsfáinak virágzásáról is. Online tartalmaink sok ezer emberhez jutottak el. 

‒ Hogyan készültek a mostani nyitásra?

‒ Arra számítottunk, hogy a májusi nyitást követően idén is sokan fognak felkeresni minket, hogy megcsodálják Visegrád szépségeit. Munkatársaink az elmúlt hónapokban a kiállítások és az épületek, valamint a kertek karbantartásával voltak elfoglalva. Bár a kieső bevételek megnehezítették e munkák finanszírozását, májustól ismét egy szép és rendezett múzeum fogadja vendégeinket. 

Az új online fejlesztések ugyanakkor nem csak a zárva tartás idejére készültek, hanem használatukkal a nyitás után is tartalmasabbá tehető bárki számára a visegrádi kirándulás. Audio- és visualgude mobil alkalmazásunk a palotán vezeti végig a látogatót magyar, angol és német nyelvű szövegekkel, fotókkal, rekonstrukciós rajzokkal és a palota történelmi korszakait bemutató panorámaképekkel. A látogató tehát egy mindent tudó személyi idegenvezetőt kap, ha az alkalmazást letölti az okostelefonjára. Az online elérhető virtuális palota pedig lehetővé teszi, hogy aki visegrádi kirándulásra készül, előzetesen is felkészülhessen a gazdag látnivalókra. A helyszínen így könnyen tájékozódhat a palota falainak labirintusában, hazatérve pedig felfrissítheti és elmélyítheti ismereteit a látottakról. Ez nem csak a pedagógusoknak és az idegenvezetőknek nyújt nagy segítséget, hanem a látogatónak is, hiszen így sokkal önfeledtebben élvezhetik a helyszínen a műalkotások szépségeit.