A fenti cím a névadó drámaíró, rendező szavait idézi. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház indulásáról és persze a jelenről Besenczi Árpád igazgatóval beszélgettünk.

− A Hevesi Sándor Színház a legfiatalabb vidéki színházaink egyike. Megalakulása összeforr a legendák övezte Ruszt József nevével. Mit tudhatunk az indulásról?

− A nyolcvanas évek elején a megye és a város vezetése minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy állandó kőszínház legyen Zalaegerszegnek. Az összefogást siker koronázta, s 1983. október 11-én Az ember tragédiája díszelőadásával megnyitotta kapuit a Hevesi Sándor Színház. 1982-ben már volt egy „előévad”, akkor Állandó Színháznak hívták az intézményt, de a végleges otthonára és nevére a következő évben talált rá. Ruszt József főrendező fiatal, frissen végzett főiskolásokból és más vidéki színházakból szerződtetett színészekből hozta létre a társulatot. Érdekesség, hogy 1983-ban, mint jogi előfelvételes sorkatona magam is ott lehettem a premieren, s láthattam a legendás előadást, melyben Gábor Miklós alakította Lucifert, ballonkabátban és puhakalapban.

− Ön kilenc éve áll a társulat élén. Mennyiben változtak a színház célkitűzései?

− 2010. február elsejétől vezetem a zalaegerszegi teátrumot, immáron második igazgatói ciklusomat töltöm. Pályázatomban megfogalmaztam, hogy a népszínházi modellt szeretném követni, ugyanúgy, mint elődeim. Egy vidéki kőszínháznak a legszélesebb nézői igényeket kell kielégítenie, a gyerekdaraboktól kezdve a musicaleken keresztül egészen a drámáig. Ez műfaji sokszínűséget és magas művészi minőséget egyaránt megkíván, s ennek alapfeltétele egy erős társulat és egy professzionális műszaki kiszolgáló gárda. Mindkét feltétel adott Zalaegerszegen a minőségi munkához.

− Milyen közönség, és mely darabok szerepelnek a jelenlegi repertoárban?

− Az itteni közönség nyitott és fogékony az új dolgokra, ugyanakkor hálás a már jól bevált formákért is. Ez tehát azt jelenti, hogy mindenki megtalálhatja a neki tetsző műfajt, darabot, rendezőt vagy éppen színészt. Éppen ezért, ha csupán a tavalyi és az idei évad repertoárját nézzük, szerepel benne családi musical (Evita, Isten pénze, Képzelt riport), minőségi bulvárdarab (Család ellen nincs orvosság, Bérgyilkos a barátom), színmű (Szent Péter esernyője, Advent a Hargitán). S persze folytathatnám a sort a gyerekdarabokkal, illetve a Tantermi Deszka-sorozat előadásaival.

− Az évad hátralévő hónapjaiban milyen bemutatókra készülnek?

− Januárban mutattuk be a Vihar kapujában című drámát, Gergye Krisztián rendezésében. Ezt követi Szabó Magda Abigél című regényéből készült színpadi adaptáció, melyet Pozsgai Zsolt rendez. Áprilisban mutatjuk be Shakespeare vígjátékát, a Windsori víg nőket Csiszár Imre rendezésében. Természetesen gőzerővel készítjük elő a következő évad műsortervét, melyben remélhetőleg néhány meglepetés is várja a tisztelt zalai nézőket. Na és persze nem változik a szlogenünk: Tárt karokkal!