A Pest Megyei Kormányhivatal megvalósította a célkitűzéseit

Kormányablak


A 2011 óta zajló államigazgatási reform során a jogi túlszabályozás, a negatív értelemben vett bürokrácia helyett az állampolgárok ügyeinek hatékony intézése került előtérbe. Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja segítségével az átalakítás egyes lépéseit tekintettük át.

− Ön 2011-től, az átfogó közigazgatási reform kezdete óta látja el kormánymegbízotti feladatát. A Pest Megyei Kormányhivatalban melyek voltak az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének a mérföldkövei?

‒ 2011 januárjában azért jöttek létre a kormányhivatalok, hogy a korábban szerteágazó állami közigazgatási rendszert egyetlen szervezetbe integrálják. Ez volt tehát az első lépés. A második 2013-ban a járási közigazgatási rendszer visszaállítása volt, ezzel a már meglévő kormányhivatalok szolgáltatásait közelebb vittük a lakossághoz. A harmadik nagy lépés 2017-ben történt: az országos másodfokú feladatok egy része a Pest Megyei Kormányhivatalhoz került. Ettől kezdve Pest megyében például a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és vadászati kérdésekben országos másodfokú hatóságként járunk el. Egyébként ettől az időponttól kezdve minden megyében létrejött a megyeszékhely szerinti járás, ez Pest megyében az Érdi járás. Ez az a három lépés, amely az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének mérföldköveit jelenti. 

Hazánkban jelenleg 304 kormányablak működik, Pest megyében 29. Aki telefonon szeretné intézni az ügyeit, az a 1818-as ingyenes számon teheti ezt meg a nap bármely órájában. S ugyanígy interneten keresztül is elindítható az ügyintézés. Egyre többen veszik igénybe az e-ügyintézést a személyes ügyfélkapun keresztül. 

Az országban 11, Pest megyében egy kormányablak busz működik, amely egyre népszerűbb, s nemcsak a kisebb településeken, hanem a nagyrendezvényeken is megjelenik, sőt kérésre a sok embert foglalkoztató munkahelyeket is felkeresi. 

Végezetül szólni kell az ügysegédi rendszerről. A kollégáim az előre megbeszélt időpontban érkeznek meg a kisfalvakba vagy a tanyavilágba, és akár már a következő héten viszik is ugyanoda az elintézett ügyeket. 

– Budapest és Pest megye közigazgatási szempontból különvált egymástól. Mi indokolta ezt, és mi várható a következő uniós gazdasági ciklusban?

‒ Köztudott, hogy húsz éven keresztül a Központi Régió ‒ Budapest és Pest megye ‒ fejlesztési pénzeit a főváros vitte el. Ezért aztán néhány évvel ezelőtt egy európai uniós döntés értelmében a Központi Régió lekerült a támogatottak listájáról, azaz Pest megye mindkét esetben rosszul járt. 

Ezért döntött úgy a 2010 után felálló kormányzat, hogy ezeket a pénzeket belföldi forrásokkal pótolja, azóta tehát nem érte hátrány Pest megyét.

2020-tól végre megtörténik az, amit mindannyian vártunk: egyértelmű lesz, hogy Pest megye nem a főváros „holdudvara”, hanem egy speciális helyzetben lévő megye, amely sok tekintetben valóban hasonlít a fővároshoz, hiszen az agglomerációnak ez a lényege, ám ugyanakkor önálló megye is. 

− Teljes egészében kiépült mára a megyei kormányablak-rendszer?

‒ Jelenleg 29 kormányablak van a megyében, a tervezett közigazgatási rendszer kiépült, de ez nem valamiféle kőbe vésett dolog. Elképzeléseink között szerepel, hogy a mai okmányirodák később kormányablakokká alakulnak. A miénk egy felülről nyitott rendszer, amelyet folyamatosan bővítünk, korszerűsítünk. 

A nyitvatartási rend egységes a megyében. Bővült a kormányablakokban dolgozó munkatársak létszáma, és az anyagiak tekintetében is előreléptünk. Ez utóbbi intézkedés azt erősíti, hogy Pest megyében, a legnagyobb ügyfélszámmal és ügyfélforgalommal rendelkező megyében zökkenőmentes legyen az ügyintézés. 

− Milyen aktuális feladatokat kell megoldania a Hivatalnak ebben az évben és a következő esztendőben?

‒ Soron következő feladatunk az ügyféligényeknek megfelelő finomhangolások elvégzése. Folyamatosan kapjuk az állampolgári visszajelzéseket. A megyén belüli hangsúlyokat az ügyfelek jelzései alapján kívánjuk átcsoportosítani. 

− Tavaly nyáron kezdte meg harmadik kormánymegbízotti ciklusát. Mire a legbüszkébb?

‒ A válaszom határozott és egyértelmű: a kollégáimra. Közülük sokan, magas szintű szakmai felkészültségük révén könnyen elhelyezkedhetnének az üzleti szférában, mégis maradnak az állampolgárok szolgálatában. Nálunk nem csupán szaktudásra, hanem empatikus képességekre is szükség van, gondoljunk csak például a gyámügyekre. 

Pest megyében kimagasló az ügyintézések száma, az ügyfeleink közel 40 százaléka fővárosi lakos, sőt más megyékből is jönnek hozzánk. Ami azt jelenti, hogy jól végezzük a munkánkat.