A minőség mellett voksol a Babits Központ kollektívája

Szüreti napok

Fiatalos, lendületes csapattal dolgozik, és temérdek programot kínál a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ. Több mint négyezer esemény helyszíne volt a tavalyi évben a ház, s kilenc szabadtéri nagyrendezvényt szerveztek 2018-ban. Zsikó Zoltán ügyvezető igazgató mennyiségi növekedést nem tervez, viszont a minőség tekintetében magasra teszi a mércét.

− Országos szinten is mérvadó intézményként szokták emlegetni a Babits Kulturális Központot. Mivel vívták ki ezt a rangot?

− A kulturális sokszínűség tette naggyá a központot, illetve a ház igen kedvező adottságai. Magyarország egyik legnagyobb és legjobban felszerelt megyei színházterme a miénk, 575 férőhellyel. A Magyar Állami Operaháztól az Experidance társulatig bárki felléphet nálunk. Befogadó színház vagyunk, ami azért is előny, mert a szekszárdiak igazi ínyencek, magasra teszik a lécet, ám nem csupán a közönség minőségi, hanem a kínálat is. A központot 1970-ben adták át a nagyközönségnek. 2013-ban a Művészetek Házával együtt újították meg, s tették a XXI. századi elvárásoknak megfelelővé, többfunkcióssá.

Pünkösdi hal- és vadünnep

− Milyenné vált a ház a korszerűsítés nyomán?

− A közel másfél milliárdos beruházás nagyon jól használható, korszerű, multifunkcionális tereket eredményezett. A színházterem mellett van egy rendezvénytermünk is, aminek az a különlegessége, hogy úgy variáljuk, ahogyan akarjuk. 220 néző befogadására alkalmas mobil lelátóval van felszerelve, de számos kiállító- és konferenciaterem is része a háznak. Az utóbbiak Szekszárd városrészeinek neveit viselik, egyébként pedig hangszigeteltek, légkondicionáltak, hang- és fénytechnikával felszereltek. Öttől négyszáz fősig bármilyen rendezvényt ki tudunk szolgálni. Hatvan férőhelyes mozinkban premierfilmeket vetítünk. Ahogy a ház többi része, ez is száz százalékban kihasznált, közel ezer vetítés volt tavaly, szinte mindegyik telt házas.

− Jelenleg milyen állandó programjai vannak a központnak?

− Működik egy színházi bérletsorozat – felnőtt-, gyerek- és pódiumbérlettel –, vannak állandó és időszakos kiállítások, könnyű- és komolyzenei koncertek, gyermekprogramok, előadások, szabadegyetemek. Ezeken felül a legkülönfélébb szolgáltatások sorát nyújtjuk. 2018-ban több mint 4400 program valósult meg, ebből közel 2600 saját szervezésű. Rekordévet zártunk, a látogatói szám majdnem elérte a 400 ezret, miközben kilenc szabadtéri nagyrendezvényt is szerveztünk. A Városi Retro Majális, a Pünkösdi Hal- és Vadünnep, a Háry János Mesefesztivál, a Szekszárd Város Napja, a Szent László Napok, a Szent István Nap, a Szekszárdi Szüreti Napok, a Márton-napi Vigadalom és Szekszárdi Advent, valamint az ünnepi megemlékezések szervezése is a mi feladatunk.

Szekszárd fesztiválvárossá vált. Tréfásan szoktuk mondani, hogy kizárólag olyan előadóművészek vannak az országban, akik vagy nemrég jártak nálunk, vagy holnap fognak fellépni.

− Lehet még fejleszteni, bővíteni a kínálatot?

− Úgy gondoljuk, nem érdemes. Aki ma azt mondja, hogy Szekszárdon nem talál valamilyen őt érdeklő kulturális programot, nem mond igazat. Nem félünk a munkától, de számszerű bővítést nem tervezünk, azt viszont fontosnak tartjuk, hogy a minőséget megtartsuk, amiért nagyon sok erőfeszítést kell tenni. Azt szeretnénk, ha változatlanul az itteni kulturális élet élén járna a Babits Mihály Kulturális Központ.

− Sok civil szervezet bölcsője is az intézmény…

− Valóban, ez is nagyon fontos küldetésünk. Közel negyven civil szervezet működik itt a házban, segítjük őket a pályázatok útvesztőiben eligazodni, rendezvényeket lebonyolítani azon felül, hogy helyet biztosítunk számukra. A civil szervezeteknek nyújtott segítség több mint 30 millió forint évente.

− Mekkora kollektíva áll ezek mögött a figyelemre méltó számok mögött?

− Harmincöt főállású dolgozónk van, és valamivel többen azok, akik más foglalkoztatási formában vesznek részt a munkában. Nálunk lezajlott egy jó értelemben vett generációváltás, országos viszonylatban is kivételesnek számít a Babits fiatal csapata. Mellettük a közönség is aktív szereplője, alakítója a kulturális életnek. A Tolna megyében élők nemcsak élvezői, hanem részesei a kultúrának.