Veszprém megyében sikeres volt a 2014–2020-as időszakra szóló TOP programok megvalósítása. Turisztikai fejlesztések történtek, számos településen bővültek az óvodai és bölcsődei férőhelyek, csapadékvíz-elvezető rendszereket építettek ki.  Ezekről és az új fejlesztési ciklusban megnyíló lehetőségekről beszélgettünk Polgárdy Imrével, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével.

– Mekkora forrás állt a megye rendelkezésére, és abból milyen kiemelt fejlesztések valósultak meg?

– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Veszprém megye részére 45,17 milliárd forintos keretösszeget jelölt meg a 2014–2020 közötti programozási időszakban. Veszprém megyében is kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a rendelkezésre álló forráskeretet felhasználjuk, melyet a megyei önkormányzat és a megye települési önkormányzatai közös munkájának eredményeként sikeresen teljesítettünk. Sőt, a ciklus alatt megjelent további többletforrásokat is lekötöttük. Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy mindig a helyi adottságoktól függ, hogy falvaink és városaink mire pályáztak, pályáznak. 

   A Balaton-parti és a Bakony egyes települései alapvetően a turizmusban látják a lehetőségeket, míg a hegyes-völgyes helyen élőknél például a csapadékvíz-elvezetés élvez prioritást. Településeinknek ugyanakkor továbbra is fontos a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, csakúgy, mint a turisztikai beruházások. Utóbbiak esetében a kerékpárutak tervezésére is komoly az igény. Az Irányító Hatósággal szoros együttműködésben 2016-ban a Modern Városok Program, majd 2019-ben a Családvédelmi Akcióterv és a Magyar Falu Program révén a TOP-hoz illeszkedő intézkedések forráskeretei emelkedhettek meg. Veszprém megyében tehát – a megyeszékhely nélkül – a megítélt TOP-támogatások összege meghaladta a 63 milliárd forintot. 

– A megyében kiemelt jelentősége van a turizmusnak. Hogyan sikerült átvészelni a pandémiás időszakot, s miképpen látja jelenleg az ágazat a saját helyzetét? 

– A járványhelyzet miatt a turizmus megyénkben is megtorpant, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már újra kellő optimizmussal tekinthetünk az idegenforgalomra. Veszprém megyében is jelentős turisztikai fejlesztések, bővítések valósultak meg a Kisfaludy Programnak köszönhetően. Amint kinyithattak a szállodák, jelentős belföldi érdeklődés jelent meg a szálláshelyeken, éttermekben, szinte kiváltva az elmaradt külföldi vendégeket. 

– Melyek lesznek a fő fejlesztési irányok a TOP 2021–2027-es időszakban? Mekkora forrásból gazdálkodhatnak? 

– Az új uniós tervezési ciklus területi alapú fejlesztéseinek keretrendszerét az új operatív program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fogja meghatározni. A TOP Plusz Magyarország kevésbé fejlett régióinak és a fejlett régiónak számító Budapest területi alapú fejlesztéseit támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és az elmaradott térségek fejlesztésére.

   Veszprém megye TOP Plusz indikatív forráskerete 80,249 milliárd forint lesz a következő időszakban.  A továbbiakban is tudnak pályázni a településeink kerékpárutak építésére, csapadékvíz-elvezetésre, bölcsődei, óvodai férőhelybővítésre, önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére, az  aktív turizmus fejlesztésére és a belterületi utak felújítására.

– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a megye kistelepüléseinek helyzete? 

– Veszprém megyéhez 217 település tartozik, melyek közül 15 város, azonban a megye népességének 62 százaléka városokban él. Már ez az ellentmondás is érzékelteti, megyénkben igen jelentős számú kistelepülés található. A megyei önkormányzat mindig is kiemelt figyelmet fordított a kistelepülésekre, reméljük, az ott élők is úgy érzékelik, hogy az elmúlt időszakban javult a falvaink helyzete. Ez köszönhető a Magyar Falu Programnak, de úgy gondoljuk, a megyei tervezési körbe utalt TOP-források felhasználása is mindezekhez jelentősen hozzájárult. 

   Fontos itt megemlíteni, hogy projektelőkészítési és projektmenedzseri feladatokat is ellátott a megyei önkormányzat, ha ezt a települések kérték. Ezzel általában a kistelepülések éltek, hiszen megfelelő szakembergárdát jellemzően csak a városok tudtak fenntartani.

   A 2021–2027-es uniós tervezési ciklusban is megmaradt ez a lehetőség a kistelepülések számára. Már a projektszintű előkészítés szakaszában közel tíz kistelepülést értünk el óvodai-bölcsődei fejlesztések megalapozó dokumentumának előkészítésével, tucatnyi kistelepülést energiahatékonysági fejlesztések előkészítésével és majd húsz települést felszíni csapadékvíz-elvezető hálózatok tervezési térképének elkészítésével.

   A TOP Plusz felhívások első körös benyújtási szakasza lezárult, itt is lehetőség volt a megyei önkormányzat segítségét kérni a támogatási kérelmek benyújtásához.

– Két kötetben jelent meg a megye értékeit bemutató kiadvány. Lát-e lehetőséget az értéktár további bővítésére, vannak-e még olyan dolgok, amelyek ebben nem szerepelnek? 

– 2015-ben jelent meg a „Veszprém megyei értékek” című kiadvány, amely a Veszprém Megyei Értéktár akkori 37 értékét mutatta be magyar, angol és német nyelven, színes fotókkal illusztrálva. 2019 végére további 45 érték került felvételre a megyei értéktárba, amelyeket nem az előző könyv átdolgozott kiadásában, hanem egy új, önálló kötetben kívántunk megjelentetni, előre vetítve ezzel egy könyvsorozat létrehozását. Az első kötet újranyomásával egy impozáns könyvtokban elhelyezve a két kötet a megyei értéktár 82 elemét tartalmazza. A reprezentatív kiadványt partnereinknek ajándékozzuk, de elérhető az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, valamint a megye városainak könyvtáraiban is.

   A Veszprém Megyei Értéktár folyamatosan bővül, hiszen megyénk számos olyan egyedi jellegzetességgel és minőséggel bíró kinccsel rendelkezik, amelyeket a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság értéknek és megőrzésre méltónak tart. A Bizottság évente nagyjából 8-10 új értéket vesz nyilvántartásba, ezért a könyvsorozat 3-4 évente tud újabb kötettel kiegészülni.

   A második kötet megjelenése óta 21 érték került be a megyei értéktárba, jelenleg pedig 7 új javaslat megtárgyalása esedékes, így reményeink szerint jövőre elkezdhetjük a sorozat harmadik kötetének szerkesztését és összeállítását.

– Veszprém nem része a megyei önkormányzatnak. Milyen az együttműködés a várossal? 

– A megyei önkormányzat hosszú ideje kitűnő kapcsolatot ápol a megyeszékhely vezetésével. Ez az együttműködés messze túlmutat az önkormányzati szférán, a párbeszéd, a közös munka a kultúra, az oktatás és az élet más fontos területeire is kiterjed. 

   Fontos kiemelni, hogy a megyei önkormányzat területfejlesztési tevékenységének segítése, a területfejlesztésben érintett, érdekelt szereplők összehangolt fejlesztési együttműködésének céljával létrehozta a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégiumot. Az együttműködési megállapodás alapján a szakmai kollégium tagjai a megyei önkormányzat mellett: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Pannon Egyetem, Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei Szervezete és a Balaton Fejlesztési Tanács. A 2021–2027-es európai uniós tervezési időszakra megújításra került az együttműködési megállapodás.

   Ha már a 2021–2027-es uniós ciklusnál tartunk, meg kell említeni, hogy a TOP Plusz  megyei indikatív forráskeretéből került elkülönítésre, a Fenntartható Városok konstrukció keretében Veszprém Megyei Jogú Város részére 12 milliárd forint, melynek felhasználásáról saját fejlesztési stratégiája alapján, saját hatáskörben dönt.

   A tervezés mellet konkrét projektelőkészítésben is segíti a megye Veszprém városát. A TOP keretében az „OKOS város- OKOS kistérség közösségi kerékpárrendszer tanulmányterveinek elkészítése” című projekt keretében készül el a Veszprém, Balatonalmádi és Balatonfüred települések közötti közösségi kerékpárrendszer részletes megvalósíthatósági tanulmánya, mely kiterjed a műszaki infrastruktúra, a manuális és elektromos közösségi kerékpárállomások, valamint Veszprém belvárosát és egyes településrészeit összefogó önálló e-kerékpárrendszer vizsgálatára, üzemeltetésére. A projekt része továbbá Veszprém Megyei Jogú Város Fenntartható Mobilitási Tervének felülvizsgálata, melynek fókuszában nagyon aktuális kérdések állnak, így a közösségi kerékpárrendszer bevezetésének integrálása a SUMP-ba, az EKF programsorozat mobilitási kihívásai és az önkormányzati tulajdonú helyi közösségi rendszer bevezetésének hatásai.