A Békés Megyei Önkormányzat a Társadalmi Operatív Program (TOP) keretéből mintegy 58 milliárd forint fejlesztési forrást hívhat le 2020-ig. Az összegből megvalósuló programokkal egy dinamikusabb gazdasági fejlődés alapjait szeretnénk megteremteni – mondta Zalai Mihály, a közgyűlés elnöke.

A TOP jelentőségével kapcsolatosan kiemelte: azzal, hogy a régiók szintjén elnyerhető források 2014-2020 között a megyékhez kerültek, a hátrányosabb helyzetben lévő, a pályázati feltételeket nehezen teljesítő békési pályázóknak nem kell versenyezniük Csongrád és Bács-Kiskun megyékkel a fejlesztési forrásokért.

Zalai Mihály úgy látja, hogy a TOP és az ágazati programok keretéből megszerezhető fejlesztési támogatások, amelyek közvetlenül vagy közvetve a gazdaság élénkítését célozzák, Békés megye egész területén pozitív folyamatokat indíthatnak el. A források sikeres lehívására minden esély adott, hiszen a megye önkormányzatai és gazdasági szereplői az elmúlt fejlesztési ciklusban is igen aktívak voltak, sikeresen pályáztak támogatásokra. Békés megye nem titkolt célja a rendelkezésre álló 58 milliárd forintnak a százszázalékos elnyerése.  További előny, hogy a megye területének mintegy ötven százaléka szabad vállalkozási zónán belül található, így az innen pályázók többlettámogatási pénzekre jogosultak a többi operatív programban.

− A TOP-pályázatok 2016-os keretének egy jelentős részét már meghirdették. Milyen az érdeklődés?

− Óriási az érdeklődés, ami azt igazolja, van igény a fejlesztésekre. A határidők lassan lezárulnak. A legfrissebb adatok szerint a 2016-ban rendelkezésre álló támogatásoknak közel a négyszeresére pályáztak az önkormányzatok. Sok pályázat érkezett kis falvakból óvoda építésére, belterületi utak és kerékpárutak építésére és korszerűsítésére, orvosi rendelők modernizálására. A pályázatok sikeres előkészítésére és megvalósítására a Békés Megyei Önkormányzat területfejlesztési szakembereket foglalkoztat, és ahol partnerség keretében lehetőség nyílik pályázni, ott a megyei közgyűlés partnerséget vállal. Ahol a projektmenedzseri feladatokat mi látjuk el, ott minden esetben konzorciumban, az önkormányzatokkal közösen nyújtjuk be a pályázatot, mert a törvény csak így ad lehetőséget a projektmenedzseri feladatok ellátására. A megyék javaslatára a TOP-források célja a leginkább hátrányos helyzetű járások felzárkózási esélyeinek a növelése. Szeretnénk, ha itt, Békésben ez maximálisan megvalósulna, hiszen nagyok a járások közötti fejlettségi különbségek. A megyei közgyűlés célja a két leghátrányosabb járásban, a sarkadiban és a mezőkovácsháziban olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek alapot adnak a felzárkózási folyamat elindítására.

− Mondana néhány gondolatot Békés megye jelenlegi gazdaságáról, annak erősségeiről és gyengeségeiről?

− Földrajzi adottságai egyedülállóak. Kiválóak a termőföldjei, gazdag a termálvízkincse. Itt található a Körös-Maros hordalékkúp mélyén Európa legnagyobb földfelszín alatti ivóvízbázisa. A turizmusban jelentős fejlődést tudunk felmutatni, gyógyfürdőink gyógyászati szolgáltatásai közül Gyula és Gyopáros nemzetközi szinten is elismert, de a kisebb váro-sainkban is kiváló gyógyhatású vizeink vannak, például Gyomaendrődön, Tótkomlóson, Nagyszénáson és Magyarbánhegyesen. Több rangos és elismert gasztronómiai fesztivált rendeznek Békés megyében. Gazdag és egyedi ételeink ízvilága, hiszen hat nemzetiség él Békés megyében a magyarokkal: szlovákok, németek, románok, szerbek, romák és lengyelek.

Jól látható, hogy ahol a rendszerváltást követően megmaradt az ipar egy része, ott tanúi lehetünk a fejlődésnek, például az üvegiparban, a mezőgazdasági gépgyártásban Orosházán és a nyomdaiparban Békéscsabán. Mezőgazdasági megye vagyunk, ám az élelmiszer-feldolgozó iparban nem tudjuk maximálisan kihasználni a lehetőségeinket.  További gyengeségünket a felsőoktatásban látom. Erős a megye az autóalkatrész-gyártásban, még sincs felsőfokú műszaki képzés, pedig nagy igény lenne rá. Örülök annak, hogy Orosházán a Kodolányi János Főiskola tervei között szerepel a felsőfokú műszaki képzés elindítása. Az elvándorlás továbbra sem mérséklődik Békés megyéből, főleg a fiatalok mennek el. Van arra is példa, hogy a befektető a megfelelően képzett fiatal munkaerő hiánya miatt nem létesített üzemet Békésben. Földrajzi előnyünk viszont, hogy Bihar, Arad és Temes megyékkel jó a kapcsolatunk, hatalmas felvevőpiacot jelentenek szolgáltatásaink és élelmiszeriparunk számára, e területen tehát vannak még lehetőségeink.

− A Békés Megyei Közgyűlés kiemelten foglalkozik a megye múltjával, az értékek megőrzésével és továbbadásával az utókornak. Miért fontos kérdés ez ma, a 21. században?

− Ma is erős a megyei identitástudat az emberekben, és szeretnénk ezt megőrizni, átadni az értékeket, a tudást, a tapasztalatot a fiataloknak. Rendszeresen szervezünk találkozókat és nyilvános fórumokat a megye településein. Az elmúlt másfél évben közel ötszáz alkalommal került erre sor. Büszkék vagyunk megyei értéktárunkra: eddig 24 került a listára, és ezek közül kettő bekerült a hungarikumok körébe, mégpedig a csabai és a gyulai kolbász.  Fontos a múlt feltárása, a régen és ma is értéket hordozó kézműves szakmák újraélesztése, ami családoknak nyújthat megélhetési alternatívát.

Zalai Mihály

1972-ben született Orosházán. Diplomáját a Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán szerezte. 2002-től 12 évig önkormányzati képviselő, 2006-tól a kulturális bizottság elnöke, 2010-től a város alpolgármestere, e minőségében 2014-től polgármesteri jogkörben Orosháza első számú vezetője volt. Jelenleg a Békés Megyei Közgyűlés elnöke. Nős, egy gyermek édesapja.