Békés megye jövőjét alapjaiban határozzák meg a pályázható kormányzati és uniós támogatások. A TOP forrásainak köszönhetően a megyének jó esélye van arra, hogy az itt élő emberek életkörülményeit pozitívan befolyásoló, érdemi beruházások valósuljanak meg.  Békés megye jelenéről és jövőjéről a megyei közgyűlés elnökével, Zalai Mihállyal beszélgettünk.

− A Településfejlesztési Operatív Program keretéből több tízmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le a megye települései. Mit jelent ez az összeg a megye egésze és az egyes települések életében?

− A most futó programoknak köszönhetően Békés megye települései összesen 57,94 milliárd forint támogatásra pályázhatnak, és ez az összeg kibővül a megyeszékhely, Békéscsaba által igénybe vehető 15 milliárd forinttal. Ez több mint hetvenmilliárd forintot jelent csak a TOP-nak köszönhetően, ami elegendő a Békés megyén belüli területi egyenlőtlenségek felszámolásának érdemi elindításához. A kormány a TOP keretéből − a felzárkózás érdekében − Békés megye települései részére 200-250 százalékkal nyújt több támogatást, mint a fejlettebb dunántúli megyéknek.  Eddig bő 54 milliárd forint támogatásról született döntés, 408 projekt kapott pozitív elbírálást.

− Milyen területeket érintenek a fejlesztési programok?

− Új ipari parkok és inkubátorházak épülnek és bővülnek a helyi gazdaság élénkítése érdekében. 16 program nyert összesen 3,4 milliárd forintot. Békésben a beruházások kiemelt céljai között szerepel a piacfejlesztés, a helyi termelők által előállított termékek számára kiépíteni, illetve felújítani a helyi és térségi piacokat. 43 kérelem részesült összesen 3,5 milliárd forint támogatásban. A foglalkoztatáson belül fontos a hátrányos helyzetűek képzése, visszavezetése a munkaerőpiacra, ami az itt működő cégek számára is kiemelt cél.  A turisztikai pályázatokra 4,3 milliárd forint jutott, többek között a Kondorosi csárda és környezete rehabilitációjára és a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum felújítására. Számos helyen épülhet új óvoda és bölcsőde, korszerű egészségügyi és szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény, háziorvosi rendelő. Van, ahol a régieket újítják fel, korszerű energetikai rendszereket építenek ki. A bölcsődei és óvodai programokra 54 kérelem kapott támogatást 4,2 milliárd forint értékben, épületenergetikai korszerűsítés megvalósítására pedig 104 kérelem 7,8 milliárd forint összegben.  Békésben a belvízvédelem kiemelt terület, a TOP-forrásokból például Körösladányban és Orosházán átfogó beruházási program valósul meg.

− Békés megye egésze számára kiemelt feladat a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása. A most zajló fejlesztések mennyiben befolyásolhatják a munkahelyteremtést és a foglalkoztatást?

− Alapelvünk a megyén belüli területi különbségek kiegyenlítése. A Békés Megyei Önkormányzat ezért a hátrányos helyzetű kistérségek számára 11 milliárd forint támogatást különített el. Erre az összegre csak az érintett járásokon belüli önkormányzatok nyújthattak be pályázatot.

− Egy-egy település számára a gazdaság élénkítését szolgáló fejlesztések is a főbb célok között szerepelnek, például utak, kerékpárutak építése a munkahelyek és a járási központok jobb megközelíthetősége érdekében. Ezeken a területeken milyen programok valósulnak meg?

− A településeket összekötő alsórendű utak közül a megyében több is megújul, összesen 25 kilométeren 3,6 milliárd forintból. Emellett kormányzati támogatásból 30 kilométer utat korszerűsítünk megyeszerte. Továbbá 22 helyen épül vagy bővül kerékpárút, 5,5 milliárd forintból.  Az utak korszerűsítése tovább folytatódik, hiszen a kormány a Magyar Falvak Program keretében a négy és az öt számjegyű utak felújítására több milliárd forint összeget kíván költeni.

− Hallottuk, hogy a TOP-os fejlesztések fő üzenete Békésben „a fenntarthatóság, és nem újabb négyzetméterek építése”. Ez mit jelent?

− A támogatások felhasználása esetében valamennyi pályázatnál feltétel a projektek fenntarthatósága hosszú távon, a bevételeknek fedezniük kell a kiadási költségeket. Az ipari területek fejlesztése a települések számára többlet iparűzési adóbevételt jelent majd, hiszen a pályázók számára kitétel: öt éven belül betelepíteni vállalkozásokkal a területeket. A Békés megyei pályázati rendszer alulról is építkezik. A komplex megyei területfejlesztési terv az önkormányzatok – közvetetten a lakosság és a helyi vállalkozások – terveiből épül fel.  A megye a tervezet kidolgozása előtt több száz egyeztető fórumot tartott az érintettekkel. Igy a közvetlen, személyes konzultációkon megfogalmazott igények is bekerültek a megyei szintű területfejlesztési programba.

− A turisztika Békés megye települései számára jelent-e alternatívát, és ha igen, akkor milyen területeken?

− Ott, ahol adottak a feltételek, a turisztikai fejlesztésekre érdemes hangsúlyt helyezni. A TOP keretéből döntően új és a már meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésére lehetett pályázni. Példaként említettem korábban a Vésztő−Mágori Emlékpark korszerűsítését. Békés megyét átszelik a Körösök, a holtágak több száz kilométeres szakasza csodálatos természeti értékeket rejt. Eddig kiaknázatlan volt a Körösök mentének átfogó turisztikai fejlesztése, amely önálló brandként a külföldről idelátogatóknak is népszerűek lehetnek. A következő fejlesztési ciklusban szeretnénk Gyulától Szarvasig megteremteni a folyami hajózás feltételeit, új kikötőket építeni, fejleszteni a természeti és a horgászturizmust, kiegészítve a helyi gasztronómiával. Egy ilyen, több települést átfogó program Békés megye számára jelentős fejlődést hozhat az idegenforgalomban.