A megyei kormányhivatal ösztönzi a fejlődést

Kormányhivatalbusz

Somogy megyében 2020 őszétől működik a mobilizált ügyfélszolgálat. Napjainkban már hetven települést tudnak ily módon elérni közigazgatási szolgáltatásokkal, ami a megyére jellemző aprófalvas településszerkezet miatt különösen jelentős. Az ügyintézés korszerűsítéséről, a beruházásokról és a munkalehetőségekről dr. Neszményi Zsoltot, a Somogy Megyei Kormányhivatal újabb ciklusát július elején megkezdő kormánymegbízottját kérdeztük.

– Ön 2014 óta áll a megyei kormányhivatal élén, s a napokban ismét elnyerte a miniszterelnök bizalmát. Az ügyintézés gyorsabbá tétele érdekében milyen új intézkedések születtek a közelmúltban? Eljutottak a szolgáltatások a kistelepüléseken élőkhöz?

– Az idei év meghatározó feladata a digitalizáció, továbbá a megyei kormányhivatal fokozatosan áttér a vegyes ügyiratok alkalmazására. Informatikai segítséggel a munkafolyamatok egyszerűsödnek, az ügyintézés pedig hatékonyabbá válik. A korábban megszokott személyes ügyintézés helyett egyre többen térnek át az online felületekre. Februárban új szolgáltatásként indult az e-bejelentő, melyen online módon lehet jelezni az adatváltozást a közigazgatásban és a szolgáltató szektorban.

   A mobilizált ügyfélszolgálat segítségével a kistelepülésen élők számára könnyebbé válik az ügyintézés. A kormányablakbusz menetrendje megyei szinten ma már havonta 70 települést érint. Így a megye bármely pontján jelen van a megfelelő szintű közigazgatási szolgáltatás.

– Milyen rendkívüli feladatokkal kellett megküzdenie a kormányhivatalnak a közelmúltban?

– Az elmúlt időszakban a valóság eltérített minket a tervezett feladatainktól. Az egyik járványhullámból a másikba lépett az ország, s ezeket követték a gazdasági hatások, majd a háború nyomán kialakult menekültválság. A 2011 januárjában felállított kormányhivatali rendszer most bebizonyította, miért volt ez helyes döntés, miért működik jól a területi közigazgatás hatásköri szerve, a megyei kormányhivatal. Számtalan területen látjuk el a közigazgatási munkánkat, az egészségbiztosítástól a nyugdíjbiztosításon át a teljes agrárágazati, erdészeti hatósági, növény- és talajvédelmi, élelmiszerbiztonsági területig. Minden hivatali osztályunk teszi a feladatát, köztük a háromfős járványügyi is. Viszont a járvány idején, éles helyzetben harmincan dolgoztak ott, sőt olyan időszak is volt, amikor 150-re emelkedett a létszám. Például a kontaktkutatásban, amikor egyetlen napon 500 új megbetegedés történt, és értesíteni kellett minden lehetséges érintettet. Ilyenkor jelentkezett az az előny, hogy ebben a nagy rendszerben, amelyet a különböző széttagolt közigazgatási szervezetek összevonásával létrehoztunk, mindig tudunk odacsoportosítani munkatársakat, ahol a leginkább szükség van rájuk. 

   A foglalkoztatási főosztályunk, továbbá a járási foglalkoztatási osztályok óriási szerepet játszottak abban, hogy csökkentsük a járvány gazdasági hatásait, hogy minél hamarabb eljuttassuk a forrásokat a rászoruló vállalkozásokhoz. Abban az időszakban ezt a területet kellett megerősítenünk, a foglalkoztatás volt a prioritás.

– A menekültek befogadása, ellátása milyen speciális kihívások elé állította a kormányhivatalt? 

– Somogy megye azon megyék közé tartozott, ahová sok menekült érkezett, mivel a Balaton-parton sok szálláshely üresen állt még akkoriban. Sokan béreltek ingatlant, sokan adtak ki az ukrán menekülteknek felajánlásképpen ingatlant. A menekülteket azonnal el kellett látni, a karitatív szervezetekkel tartanunk kellett a kapcsolatot, a védelmi igazgatási részlegünk tagjainak a helyszínen kellett lenniük, részt kellett venniük a regisztrációban. A menekültek között akadtak súlyos szociális helyzetben lévők, kellett a segítség, a fertőző betegségek alóli mentesítés.  

   A népegészségügyre szintén kiemelt feladat hárult. Tartanunk kellett az önkormányzatokkal a kapcsolatot, hiszen a szociális problémákat is kezelni kellett. Óvodai és bölcsődei ellátás, az oltások megszervezése mind-mind szerepelt a feladatok között. Védőnőket is mozgósítani kellett, ugyanis a nálunk megjelent menekültek 80 százaléka gyerek volt. Bármilyen váratlan helyzet kezelésére fel kellett készülnie a megyei kormányhivatalnak. 

– Az idegenforgalmi szezon kezdete miatt változtatni kellett a menekültek elszállásolásán?

– Elkezdődött a turisztikai főszezon, s aki felajánlotta az ingatlanát a menekültek elszállásolására, nyáron szeretné kiadni, függetlenül attól, hogy állami üdülőről vagy magánszemély kiadó ingatlanjáról van-e szó. A megye déli részén már több településen tárgyalunk, például a segesdi szociális otthonnak van egy használaton kívüli épülete, ahol 80 menekültet tudunk elhelyezni abban az esetben, ha a Balaton-partról távozniuk kell. Dolgozunk azon, hogy a megye más területein is megtaláljuk a szálláslehetőségeket. A menekültek száma csökkenő tendenciát mutat, Somogyba mostanában kevesebben érkeznek. 

– A megyében nyilvántartott álláskeresők száma az országos átlagnál magasabb. Milyen lehetőségeik vannak a változtatásra?

– 2010-től a járvány kezdetéig folyamatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Akkor volt egy emelkedés, de 2021-ben megint elkezdett csökkenni. Az idei áprilisi volt a legkedvezőbb adat. Jellemző a ciklikusság: a Balaton-parton márciusban járnak le a közfoglalkoztatási szerződések, s az érintett réteg átmenetileg álláskeresőként jelentkezik. Pár héttel később egy részük visszakerül a rendszerbe. A balatoni idegenforgalmi szezonban rengeteg a munkalehetőség. A vízparti települések a Balatontól távolabbi községekből szívják el a munkaerőt. 

   Kaposvár helyzete a legjobb, utána következik a Balaton-part három járása, a siófoki, a fonyódi és a marcali. A megye déli részén sokkal kevesebb a munkalehetőség, bár most megindult a fejlődés, a 67-es út jótékony hatása már érezhető. Ha Kaposvárra eljut egy cég, akkor a várostól délre fekvő települések is esélyt kaphatnak. Bő egy év, és elkészül a két hiányzó szakasz, a látrányi és a kaposfüredi elkerülő. A már bejelentett, 100 milliárdos nagyságrendű beruházások között szerepel a török Sisecam cég üvegcsomagolóanyag-üzeme az ipari parkban és a Gidrán típusú harcjárművek rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése. Az ipari parkban létrejön egy bázis, ahol az egyes cégek modellezhetik a fejlesztéseiket, hogy aztán később már nagy volumenben folytassák a gyártást. Itt van már például a Hérosz üzeme, ahol mentő- és tűzoltóautókat állítanak elő. 

   Elindult egy folyamat Kaposváron a munkahelyteremtő beruházások terén. Megvalósultak olyan fejlesztések, a melyek élhetőbbé teszik a várost. Az új sportcsarnok, az uszoda, a Kaposvár Csiky Gergely Színház gyönyörű lett. Korábban a közúti infrastruktúra fejletlensége miatt a termelőcégek ódzkodtak letelepedni, ám mára ebben óriásit sikerül előre lépnünk.

– A Balaton mellett a termálfürdők is kiemelkedő lehetőséget nyújtanak a turizmus terén? 

– Csurgó például csalogató úti cél lesz, felépül egy szálloda és egy új fürdő, már szerkezetkész állapotban van mindkettő. Csisztapusztán folyamatos a fejlődés, kulturáltabb körülmények között lehet fürdőzni. Ott a szálláshelyek fejlesztése következik. Lépésről lépésre haladunk előre.