A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a járványhelyzet hónapjaiban is folyamatosan azon munkálkodott, hogy minden lehetséges módon segítse a megyében működő vállalkozásokat, s ezt különféle projektek sora bizonyítja. Kovács Dezső elnöktől kértünk interjút.

– Immár a koronavírusjárvány ötödik hullámánál tartunk. Mennyiben érezhető ez Zala megye gazdasági prosperitásában?

– Mivel a megyében az idegenforgalom és a turizmus erősen exponált területek, s mivel a járvány korlátozza az emberek mozgását, ugyanezt éljük meg napjainkban is, az ötödik hullám tetőzésekor. Az idegenforgalom területén működő vállalkozásokra tehát ismét nehéz időszak köszöntött. Jóval kevesebb vendég érkezik, elmaradnak a nagyrendezvények, ezért jó néhány vállalkozás elhagyta ezt a szektort. 

   Az ipari termelés vonatkozásában megyei vállalataink egy meghatározó része exportra termel, őket az alapanyag- és az energiaárak emelkedése érinti érzékenyen. A fém- és az építőiparban ráadásul a szakképzett munkaerő is kevés. A beruházó is szembesül azzal, hogy a kivitelezés értéke megnövekszik, nem beszélve az időnként megmutatkozó építőanyaghiányról.

– A kamara hogyan tudta segíteni a gondokkal küzdő vállalkozásokat?

– Mindenekelőtt a mikrovállalkozások tudnak nehezebben alkalmazkodni a változásokhoz, a válsághelyzetekhez. Őket igyekeztünk segíteni a Digitális Zala projekttel 2020-ban. A nagy érdeklődés miatt meg kellett dupláznunk a projekt anyagi keretét. A vállalkozóknak weboldalakat készítettünk, sorra kaptuk a pozitív visszajelzéseket. 

– Milyen aktuális programok megvalósulását koordinálja a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara? Hol tart például a GASTROTOP projekt?

– A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg három határon átnyúló és egy saját finanszírozású projektet koordinál. 

   Szlovén–magyar relációban zajlik a Dual Transfer projekt, melynek keretében a magyar partnerek a Magyarországon zajló duális szakképzési rendszer tapasztalatait, jó gyakorlatait osztják meg és adják át a szlovén partnereknek különböző szakmai workshopok, tanulmányutak és tudástranszfer keretében. A program a Right Profession projekt folytatása, mely főként a pályaorientációt célozta, és immár tízéves múltra tekint vissza. 

   Az osztrák–magyar ROMABIZ projektünk elsődleges célcsoportjai a roma vállalkozások. A projekt célja a roma és szinti kkv-k hároméves túlélési rátájának növelése, a bevont vállalkozások egymás közötti és intézményekkel kialakított együttműködési szintjének javítása, valamint a vállalkozások menedzsmentképességeinek és vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése. A projekt keretében a határ két oldalán több mint 100 vállalkozást vontunk be a programba. 

   A magyar–horvát vonatkozású GASTROTOP projekt az ételérzékenység témakörét vizsgálja. Kamaránk workshopok és tréningek lebonyolításával segíti a megye vendéglátóipari és turisztikai vállalkozásait, hogy minél felkészültebben fogadhassák a „mentes” ételeket fogyasztó vendégeiket. A projekt 2021 nyarán indult egy piackutatással, melynek keretében két felmérést végeztünk Zala és Somogy megyében. Ételintoleranciával és speciális alapanyagokkal kapcsolatos véleménykutatás történt vendéglátósok, valamint magánszemélyek körében.  Tavaly októberben érzékenyítő programot szerveztünk pincéreknek és vendégtéri szakembereknek. E program keretében coach segítségével készítettük fel a résztvevőket az ételintoleranciában szenvedő vendégekkel kapcsolatos szituációk kezelésére, s arra, hogy számukra ez nem egy trend, hanem egy nagyon komoly probléma. A projekt „free-from” tréningekkel fog folytatódni, melyek keretében szakácsok, illetve cukrászok bővíthetik tudásukat a „mentes” ételek elkészítése terén. A tréningek alapjául szolgáló tananyagot elismert mesterszakács állította össze, aki maga is tanfolyamokat tart e témakörben. 

– Milyen változások történtek 2022. január 1-jétől a szakképzésben?

A 2021. december 28-i Magyar Közlönyben jelent meg az egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely több fontos változást hozott a szakképzés területén.

   A legfontosabb tudnivalók a duális képzésben részt vevő cégek számára, hogy megszűnik a szakképzési hozzájárulás, és ezzel egyidejűleg kiegészül a 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról a szakképzési hozzájárulást érintő kedvezményekkel. Ilyen például a szakképzési munkaszerződések, tanulószerződések és együttműködési megállapodások esetén érvényesíthető adókedvezmény. A duális képzőhelyek továbbra is igénybe vehetik az adókedvezményt a 2021-es év irányelvei szerint. 

   A változás új számítási alapot határoz meg a szakképzési ösztöndíjra, az egyszeri pályakezdési támogatásra és a szakképzési munkaszerződés alapján fizetendő munkabérre. Nem a hónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni, hanem a költségvetési törvényben megállapított szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség egy hónapra eső összegét, 100 000 forintot. Az új „alap” miatt az ösztöndíj, a pályakezdési támogatás és a munkabér szorzóinak százalékos meghatározása is változott.

   Az új metodika alapján változik a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértéke, 2022. január elsejétől minimum az önköltség egy havi összege, azaz 100 000 Ft és maximum a százhatvannyolc százaléka, azaz 168 000 Ft. Alapesetben a már szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók bérének emelésére a jogszabálymódosítás miatt így nincs szükség, mivel a 2021-es év minimum juttatása 100 440 Ft, ami eléri a jelenleg meghatározott minimumot.

   A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára adott egyéb juttatás maximuma is módosul – amennyiben az azonos munkakörben foglalkoztatottaknak jár –, legfeljebb évente az önköltség egy havi összegéig, azaz 100 000 Ft mértékig kell biztosítani.

   Módosul a felnőttképzési jogviszonyban álló duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel résztvevőkre vonatkozó szabály. Amennyiben a képzésben érintett személy foglalkoztatásra irányuló más jogviszony mellett párhuzamosan vesz részt az oktatásban, és a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a szakképzési munkaszerződéses bér ebben az esetben is havonta 100 000 és 168 000 Ft közötti összeg. Az előző évtől eltérően most már nincs lehetőség az 50%-os bérarányosításra. Amennyiben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személy munkabére január elsején nem érte el a minimum 100 000 Ft-ot, a szakképzési munkaszerződés módosítása és bérkorrekció volt szükséges. Sajnálatos módon az adókedvezmény mértéke az ilyen típusú felnőtt esetén nem került módosításra, tehát továbbra is az igénybe vehető önköltség ötven százaléka érvényesíthető.

– Mely kamarai programokra, tervezett eseményekre hívná fel a megyei vállalkozók figyelmét? 

– Szeretnék tovább folytatni az innovációval és a generációváltással kapcsolatos programjainkat, valamint a digitalizációs programot az Ipar 4.0 projekt keretében. Megjegyzem, érdemes figyelni a multinacionális vállalatok megoldásait is. Egymástól mindig lehet tanulni. Online térben és személyes találkozások révén is szervezünk programokat, a járványhelyzet függvényében. 

   Kamaránk feladata továbbá, hogy a vállalatokat felkészítse az új kihívásokra, hogy a cégek megfelelő válaszokat találjanak azokra, testközelbe hozzuk számukra a várható változásokat.