A megyei iparkamara határozott gazdasági célok mentén tevékenykedik

Csongrád megye

Az immár több mint 130 éves Csongrád-Család Megyei Kereskedelmi és Iparkamara napjainkban több mint 1000 tagot számlál, s az ötödik legnagyobb kamaraként működik hazánkban. Tagvállalatainak zöme a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatás és a kézműipar területén működik. Dr. Kőkuti Attilától, a kamara szeptemberben megválasztott elnökétől kértünk interjút.

‒ Gazdasági szempontból milyenek a megye adottságai? 

‒ Mint az a tavaly decemberben bemutatott Top 100 – Csongrád Megye Gazdasága 2019 címet viselő kiadványunkból is kiderül, a megye árbevételének kétharmadát, export árbevételének 80 százalékát a 100 legnagyobb vállalkozás teljesítette. A lapban publikált, a NAV-tól és a KSH-tól származó adatok alapján elmondható, hogy nem igazán sikerült teljesíteni a gazdaságfejlesztési célokat. A felzárkózás nem indult meg, Bács-Kiskun megye gazdasága jóval megelőzi Csongrád-Csanád megyét. Kamaránk korábban olyan gazdasági jövőképet dolgozott ki, amely azt hivatott segíteni, hogy elinduljon a fejlődés, de az adatok tükrében a felzárkózás nem valósult meg, holott a gazdasági önkormányzat jövőképe még azzal számolt, hogy a javasolt folyamat elindításával 10-12 év alatt az élbolyba kerülhetne a megye. Ebben a jövőképben a regionális beszállítói láncokra építő élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem, a szoftveripari hagyományokat kiaknázó infokommunikációs és technológiai szektor, a természeti adottságokat kamatoztató zöldgazdaság, a klinikai kapcsolatokra épülő egészségipar, az egyetemi és akadémiai hátterű tudásipar, a beruházásokra és a kulturális hagyományokra építő programturizmus és kreatív ipar lehet húzóágazat. Ezeken a területeken még rengeteg olyan tartalékunk van, amely a megye sikerességének záloga lehet.

Csongrád-Csanád megye tekintetében nem szabad figyelmen kívül hagynunk a határok közelségét sem. Ez a szinte páratlan adottság olyan lehetőség, melyet jól megtervezett és végrehajtott gazdaságfejlesztési stratégia mentén aknázhatunk ki hatékonyan. Ez a térség emiatt, és más adottságok miatt is Magyarország egyik nagy fejlődési potenciállal rendelkező gazdasági tartalékának tekinthető.

‒ Milyen szolgáltatási palettát alakított ki az évek során a kamara?

‒ A kamarai szolgáltatások három fő terület köré épülnek. Az első kiemelt feladatunk a vállalkozások forrásszerzési, likviditási problémáinak megoldása. Ebben több eszköz is a rendelkezésünkre el. Az egyik a Széchenyi Kártya Program, amely országos, a másik pedig a megyei Kamarai Pénzügyi Alapok, mely egy, a kamarai tagok által igénybe vehető visszatérítendő kamatmentes támogatás, de egyéb támogatott források feltérképezésével is megkereshetik a kamarát az érdeklődők.

A következő nagy terület az üzleti partnerkeresés, belföldön és külföldön egyaránt. A belföldi kapcsolatépítést segíti az eseményeinken való részvétel, illetve a kamarai kommunikációs csatornák igénybevétele. Külpiacra lépésben, külföldi partner keresésében a kamarai keretben működő Enterprise Europe Network iroda áll a vállalkozások rendelkezésére. A hálózaton belül elérhető egy online adatbázis, amelyben céges kapcsolatépítésre van lehetőség (alvállalkozói, disztribúciós, pályázatos együttműködésekre stb.). Kollégáink igény esetén a vállalkozás tevékenységének megfelelő üzleti ajánlatokról, üzletember-találkozókról tudnak tájékoztatást nyújtani. Jogszabályi/piaci környezettel kapcsolatban vagy cégellenőrzésben is nagyon szívesen segítenek, ha arra lenne szükség.

A harmadik nagy terület az információnyújtás. Kamaránk munkatársai és Tanácsadói Hálózata több területen igyekszik segíteni a gazdálkodó szervezetek munkáját tájékoztató előadások, workshopok és egyéni tanácsadás keretében. A kamarával kapcsolatos hírekről, lehetőségekről a www.csmkik.hu honlapon, illetve hírleveleinkből és a havonta megjelenő Kamarai Futárból tájékozódhatnak.

‒ A kamara hogyan reagált a vírusjárvány okozta helyzetre? Feladatait, programjait, szolgáltatásait sikerrel tudta-e biztosítani?

‒ Kamaránk gyakorlatilag azonnal reagálva, a vállalkozók és a kamarai dolgozók egészségének megóvását szem előtt tartva, egy nap alatt állt át home office-ban történő munkavégzésre. Tette mindezt úgy, hogy szinte nem volt olyan szolgáltatás, amelyet ne tudtunk volna biztosítani a vállalkozásoknak. Ehhez, persze, új megoldásokat kellett életre hívnunk.

Azt éreztük, hogy a gyors és pontos információszolgáltatás a legnagyobb segítség, ezért azonnal külön aloldalt hoztunk létre a koronavírus-járvánnyal összefüggő híreknek, információknak. Emellett koronavírus-hírlevelet indítottunk, ahol az összes céget, vállalkozót érintő változásról beszámoltunk, s volt, hogy hetente több alkalommal is. Emellett online piacteret hoztunk létre, mellyel a különböző védőeszközök és fertőtlenítő szolgáltatások, fertőtlenítőszerek elérését igyekeztünk megkönnyíteni a cégeknek.

Az már a válság elején látszott, hogy a vállalkozásoknak a működési források biztosítása kulcskérdés lehet az életben maradáshoz. Emiatt például bejelentkezéses rendszerben, szigorú biztonsági intézkedések betartása mellett, de tovább működtettük a Széchenyi Kártya Program hiteleinek igénylését. Természetesen azt sem hagytuk, hogy megszűnjön a visszafelé irányuló partneri kapcsolatrendszer sem, így a vállalkozásoknak több alkalmas, ingyenes online programsorozatot indítottunk, melyen a járványhelyzet miatt kialakított forrásszerzési lehetőségeket mutattuk be. Mindezeken túl a kamara döntéshozó szerveinek, így az ügyvezetőségnek és az elnökségnek is alkalmazkodnia kellett, ‒ online értekezletekbe bekapcsolódva döntöttünk a legfontosabb kérdésekről.

‒ A vírus okozta gazdasági válság mely szegmensben éreztette leginkább hatását? A kamara e hatások csökkentésében milyen segítséget tud nyújtani?

‒ Több olyan ágazat van, amely komoly nehézségekkel nézett szembe. Ilyen volt például a turizmus és a vendéglátás, de a szolgáltató szektorban is nehéz helyzetbe kerültek a vállalkozások a megrendelések, az ügyfelek és a vendégek elmaradása miatt. Természetesen a járvány a termelésre és más szektorokra is hatással volt és van. Sok vállalkozásnál voltak elbocsátások, de a munkáltatóknak, az önkormányzatoknak és a kormánynak is össze kellett fognia, hogy tompítsák ezeket a hatásokat.

A mikrovállalkozások is kénytelenek voltak szembesülni a jelenlegi bizonytalan helyzettel. Volt olyan hónap, amikor több mint 600 egyéni vállalkozó jelentette be vállalkozásának szüneteltetését a megyében. Legtöbben, közel 120-an a kereskedelem területén szüneteltették vállalkozásukat, továbbá 79 tanácsadással foglalkozó vállalkozó és 65 az oktatási szektorban dolgozó  (ebből 23 járművezető-oktató) függesztette fel munkáját. Több mint 60 fodrász, kozmetikus, 39 vendéglátó, szálláshely szolgáltató, 34 építőipari egyéni vállalkozó ugyancsak időlegesen bezárt. Szerencsére az újranyitás óta ez a helyzet jelentősen javult.

Kamaránk a már említett intézkedések mellett gyűjtötte a megyei vállalkozások kéréseit és javaslatait, melyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül juttattunk el a kormányhoz, segítve a gazdaságvédelmi csomagok kialakítását. Az így kidolgozott gazdaságvédelmi csomagok a vállalkozások széles körének nyújtanak segítséget. A munka azóta sem állt le, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a gazdaság helyi szereplőivel, önkormányzatokkal, a Szegedi Tudományegyetemmel és határon túli partnereinkkel egy olyan gazdaságfejlesztési stratégián dolgozunk, amely Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés megye, valamint a Vajdaság által alkotott Dél-alföldi gazdasági zónának az erősítését érinti. Ennek a régiónak jelenleg a mezőgazdaság a húzóágazata, ugyanakkor az arra épülő feldolgozóiparban kiaknázatlan lehetőségek vannak.

Ez a program egy komplex stratégia kidolgozását és megvalósítását célozza meg a következő tíz évben. Emellett további cél többek között a termálenergia jobb kiaknázása, a fiatalság helyben tartása, a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők szorosabb összekapcsolása. Egyébként ezek a feladatok szinte teljes mértékben rímelnek a kamaránk által korábban megalkotott megyei gazdasági jövőkép céljaira is. Megyénk gazdasági növekedését 2030-ig nem egy „motorra”, azaz egyetlen nemzetközi integrátorra épülve képzeljük el, a térség adottsága és erőssége a következő évtizedben is a gazdasági komplexitás. Olyan húzóágazatokat kell fejleszteni, melyek 2030-ra a munkavállalók közel felét foglalkoztatják. Az előrelépéshez szükséges, hogy minden megyében működő gazdasági társaság rendelkezzen digitális lábnyommal. Minden 50 főnél több embert foglalkoztató szervezetnek legyen éves automatizálási és zöldenergia-hatékonysági programja. Emellett az összes megyei gazdálkodó szervezetnek legyen közös projektje a húzóágazatokban nevesített szereplőkkel.

‒ A szakképzésben szükség volt-e, van-e váltásra? Milyen szerepet vállalnak a képzésben?

‒ Kamaránk a duális szakképzéshez kapcsolódóan megyei szinten kilenc szakképzési projektben (duális képzés elterjesztése, gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba, gyakorlati oktatók képzése, vizsgáztatásba vétele és ellenőrzése, pályaorientáció, mesterképzés, vizsgadelegálás, szintvizsgák szervezése, országos szakmai versenyek szervezése és lebonyolítása, munkaerő-piaci igények becsatornázása a képzésben) lát el feladatokat. Aktív kapcsolatban állunk gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati képzőkkel, szakképző intézményekkel és fenntartóikkal.  A szakképzéshez kapcsolódó kérdéseikben, problémáikban a képzési igazgatóság munkatársai segítenek a megyei vállalkozóinak.

Csongrád-Csanád megyében közel 3000 tanuló tanulószerződéses keretek között sajátítja választott szakmájához kapcsolódóan a gyakorlatot közel 500 gyakorlati képzőhelyen. A veszélyhelyzetben a tanulók gyakorlatának digitális környezetben történő megszervezése új helyzet és kihívás elé állította a gyakorlati képzőhelyeket. Egységes szabályozás erre vonatkozóan nincs, az Innovációs Képzéstámogató Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (mintafeladatok szakmai vizsgákra készülőknek), és a szakképző iskolák nyújtottak a gyakorlati feladatokra vonatkozóan segítséget. A veszélyhelyzet kezdetén a duális képzési tanácsadó kollégák telefonon egyenként megkeresték a tanulókat foglalkoztató vállalkozásokat. A megkeresés célja egyrészt megtudni, hogy a tanulók gyakorlati helye biztosított volt-e, illetve mostanra is biztosított-e, a vállalkozó fenntartja-e, illetve fenn tudja-e tartani a gyakorlat megszervezését, másrészt a lebonyolítás módjáról szereztünk információkat, tanácsadással támogatva a vállalkozót. Fontos szempont, hogy a tanulók tanéve érvényes legyen, illetve a végzős tanulók teljesíteni tudják a vizsgára bocsátás feltételeit. A szakképző intézmények támogató hozzáállás mellett szakmai segítséget is nyújtottak a vállalkozások számára. A veszélyhelyzet első két hónapjában a képzőhelyek közel 90 százaléka áttért a digitális oktatásra. A vészhelyzetben a tanulók a feladatokat, projektmunkákat elektronikus úton kapták meg, és a végeredményt küldték vissza a megadott határidőben a képzőhelynek értékelésre.

A képzőhelyek közel 10 százaléka a gyakorlatot a veszélyhelyzet ellenére is az eredeti képzőhelyen, hagyományos keretek között bonyolította le, betartva a járványügyi előírásokat. Júniusban a vállalkozások és képzőhelyek az országos járványügyi korlátozások fokozatos feloldását figyelembe véve kezdenek visszatérni, vagy visszatértek már a gyakorlati oktatás személyes részvétellel történő lebonyolításához.

‒ A vállalkozók elvárásai, a kamara feladata hogyan változott az elmúlt években? És milyen szerepre, milyen programmal készülnek a következő években?

‒ A gazdaságban mindig vannak új kihívások. A legújabb az, hogy az innovációt hogyan tudjuk a mikro-, kis- és középvállalkozások szintjén értelmezni. Oroszlánszerepet vállaltunk abban, hogy a vállalkozások együtt tudjanak működni az oktatási intézményekkel és az egyetemmel a kutatás-fejlesztés területén. Ma már minden cégnek lehetősége van arra, hogy akár külső szakértők bevonásával folyamatosan fejlesszen. A kamarában 2019 a robotika éve volt, idén pedig a digitalizációt tűztük a zászlónkra, pedig év elején még nem is gondoltuk, hogy a járvány miatt ez akár egy cég életben maradásában rövidtávon is kulcsfontosságú lehet.

A rendezvényeinken, a szakmai napokon és üzleti fórumokon azt mutatjuk be, hogy miként tudják a cégek a szervezeti kultúrájukba ezt beépíteni. A kkv-szektorban nincs mindig lehetőség arra, hogy szervezeten belül jól felkészült, profi szakembereket alkalmazzanak az innovációra, ezért próbálunk fogódzót, irányt adni nekik az általunk megalkotott megyei gazdasági jövőképpel, vagy akár Flourish Nemzetközi Projektünkkel is, amely a vállalkozások szervezeti megújulását segíti. Mindezekhez egyébként az innovációhoz kapcsolódó rendezvényeink és szolgáltatásaink is támogatást nyújthatnak.

Kiemelt szerepet játszik majd az életünkben az a már említett határon átívelő gazdaságfejlesztési stratégia is, amelynek kidolgozása és megvalósítása lehet a régió gazdasági sikerének kulcsa.