A megyei iparkamara figyel a vállalkozók elvárásaira
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a mintegy 1500 regisztrált céggel és vállalkozással az egyik legnagyobb megyei kamaraként működik hazánkban. Tagjai többségükben a kereskedelem, az ipar, a szolgáltatás és a kézműipar területéről kerülnek ki. Nemesi Pállal, a megyei iparkamara elnökével beszélgettünk.
– Amikor a legutóbbi Csongrád megyei magazin számát készítettük 2014-ben, azt mondta nekünk, hogy a válság után a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar, valamint a gumiipar lehet húzóágazat a megyében. Hogyan látja most a helyzetet?
– Egyre inkább a gyorsuló változások időszakát éljük, ezért nyilvánvaló, hogy a szűkebb környezetünk gazdasága is mozog, fejlődik, erősödik. Ha az országos fejlődési tendenciákat nézzük, a hazai átlagnál kicsit hátrébb vagyunk a GDP-termelésben, illetve az egy főre jutó beruházási értékben, a foglalkoztatásban viszont hozzuk az országos szintet. Az elégtelen infrastruktúrára már nem lehet hivatkozni, az ipari fejlesztések azonban csak kismértékben jelentek meg a megyében, fejlett térség fejlett ipar nélkül pedig nem létezhet.
Csongrád megye legfontosabb adottságai között szoktuk emlegetni a mezőgazdaságot, amihez korszerű élelmiszer-feldolgozó ipart társít az ember. Ezen a területen a Givaudan, a Pick és a Hungerit teljesít kiemelkedően, de sok kisebb vállalkozás is ígéretesen fejlődik. A továbblépéshez iparosításra lenne szükség, ehhez viszont elengedhetetlen a terület-előkészítés, hogy nagyvállalati beruházások is megvalósulhassanak. Szeged adós az ilyen iparfejlesztési koncepcióval. Ugyanakkor sikerült vonzó feltételeket teremteni olyan multinacionális cégek számára, amelyek informatikai területen dolgoznak. Sőt, a világ egyik vezető energetikai vállalata, a British Petrol is a megyeszékhelyen nyitotta meg új üzleti szolgáltató központját.
– És ezzel máris a versenyképességnél tartunk…
– Ami olyan, mint a patkószeg, amin a patkó, aztán a ló, majd a lovas sorsa múlhat. És a képzés, valamint a szakember-utánpótlás mellett az innováció is ilyen. Míg a nagyvállalatoknál, illetve egy nem túl széles középvállalati körnél tényleg elsődleges szempont a fejlesztés, az innováció, addig a mikro- és kisvállalkozások zöme ezt nem igazán helyezi előtérbe. Pedig hosszabb távon csak az a vállalkozás maradhat talpon, amelyik a nyitottságra, a folyamatos innovációra alapozza jövőjét. Nagy lehetőséget jelent a megye vállalkozásainak a Szegedi Tudományegyetem jelenléte, amely szívesen fogadja a vállalkozók érdeklődését, és segítséget nyújt az innovációs fejlesztéseik megvalósításában. Aki felelősen gondolkodik vállalkozása jövőjéről, és megtanul élni az innováció adta lehetőségekkel, az ebben a folyamatban is számíthat a kamarára. Ehhez kapcsolódik egy másik kiemelt téma, a termelékenység is, melynek növelése nélkül nagy hátránnyal szállnak ringbe a megye vállalkozásai éppúgy, mint az ország területén bárhol működő többi hazai cég. A termelékenység növelésének is fontos eszköze az innováció.
– Ön már a harmadik ciklusát tölti a megyei kamara elnökeként. Miben változott a kamara élete?
– A kamarai kommunikáció, a szolgáltatások színvonala és hatékonysága sokat javult az elmúlt években. Az önkéntes tagok száma alig változik, a teljes vállalkozói kört érintő kötelező regisztráció miatt pedig hivatalos adatbázist vezetünk, tudjuk, ki mivel foglalkozik, milyenek a kapacitásaik, igényeik, milyen az üzleti érdeklődésük. Gazdaságot szervezni, célzottan segíteni, szolgáltatásokat nyújtani nem is lehetne másképp. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a jogszabályváltozásokat minél hatékonyabban ismertessük meg a vállalkozásokkal. Példaként említhetem az adótájékoztató fórumainkat. Természetesen folyamatosan igyekszünk megfelelni a vállalkozók elvárásainak, így törekszünk újításokat is bevezetni. Ilyen újítás volt az októberben megrendezett Legyen B-terv! című, formabontó I. Vállalkozói Napunk, ahol az elgondolkodtató előadások és fórumbeszélgetések mellett könnyed hangulatban nyílt lehetőség a kapcsolatépítésre.