A megyei iparkamara a kisvállalkozásokat is erősíti

Iparkamara

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara messzemenően érdekelt a térségben egy olyan üzleti-gazdasági környezet megvalósításában, amelynek tagjai prosperálnak, és hatékonyan versenyezhetnek belföldön és a világpiacon. A megyei gazdaság mai állapotáról Kovács Vince kamarai elnök számolt be magazinunknak.

– Milyen hatással volt a vasi gazdaság helyzetére a koronavírus-járvány? 

– Egy korábban soha nem látott világjárvány, Európában évtizedek óta nem tapasztalt háború, valamint ezek direkt és indirekt következményei határozzák meg a globális folyamatoknak nagymértékben kitett, így különösen sérülékeny magyar gazdaság lehetőségeit. A kereslet-kínálat arányának hirtelen, drasztikus változásait a termelési és kereskedelmi láncolatok érezhetően nehezen tudják követni, amely 2021 második felétől gyorsuló infláció-hoz, alapanyag- és áruhiányhoz, bizonytalan teljesítési határidőkhöz vezetett. 

– Mely területeken okozott ez különösen nagy gondot? 

– Kifejezetten súlyosan érintette a járvány a Vas megyében kiemelt jelentőségű turisztikai ágazatot és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A járványidőszak alatt a szektor jövőjét illetően elbizonytalanodott munkavállalókat a turizmus-vendéglátás nem tudta sem megtartani, sem visszacsábítani, így ez az ágazat immár több mint két éve válságok sorát éli meg. A szektor újbóli „talpra állásáról” így várhatóan még sokáig nem beszélhetünk. Az emelkedő infláció és a vállalkozásoknál jelentkező magas energiaárak, valamint a munkaerőhiány és a szállítási nehézségek miatt megnövekedett szállás- és étkezési költségeket a fogyasztók várhatóan egyre nehezebben tudják majd megfizetni.

– Hogy alakult a megyében a foglalkoztatás? Mely területeken jelentkezik munkaerőhiány? 

– A szakképzett munkaerő hiánya Vas megyében Ausztria elszívó hatása, valamint a hazai demográfiai és társadalmi folyamatok következtében továbbra is a vállalkozások fejlődésének legnagyobb gátja. A megye szakképzési rendszere illeszkedik a gazdaság szerkezetéhez, ám a szakmunka társadalmi megbecsültsége lassan növekszik. A képzésbe belépők között pedig nagyon sok a pályaelhagyó, illetve a más területeken munkát vállaló. 

– A munkaerőpiacon mekkora konkurenciát jelentenek az osztrák lehetőségek? Van arról információjuk, hogy a megyéből hányan ingáznak Ausztriába?

– Sokezren járnak át Ausztriába naponta, és egyre többen vannak, akik nem csak dolgoznak vagy szolgáltatnak, hanem céget is kint alapítanak. A forint leértékelődése sem teszi vonzóvá a hazai munkahelyeket annak ellenére, hogy a vállalkozásoknál kétségtelenül látványos a béremelkedés.

– Mennyire tartja kiegyensúlyozottnak a megye gazdasági szerkezetét? Szükség lehet-e változtatásra? Ha igen, akkor milyen irányban?

– A megye gazdasági szerkezetét az elsősorban a járműiparhoz kötődő multinacionális nagyvállalatok, valamint a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál és az építőiparban tevékenykedő mikrovállalkozások jellemzik. Alapvetően hiányzik az erős, hazai tulajdonú és beágyazottságú középvállalkozói réteg, így a kamara is ennek megteremtését, valamint a lakossági szolgáltatás elősegítését tekinti fő stratégiai feladatának.