Hajdú-Bihar megye sokszínűségéről, természeti adottságairól, gazdasági potenciáljáról, turisztikai vonzerejéről, valamint az idelátogatók számára tartalmas programokról Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökét kérdeztük.

‒ A 2014-től 2020-ig tartó decentralizált gazdaságfejlesztési program tavaly lezárult. Milyen eredménnyel?

‒ Az elmúlt időszakban minden korábbinál több pályázati pénz érkezett a megyébe, ezek az összegek az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásából származtak. Az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjában (TOP) a települések több beruházásra is kaptak támogatást, a megyei fejlesztési keret az eredetileg tervezett 49,62 milliárd forint helyett végül 66,16 milliárd forint lett. A többlet abból adódik, hogy néhány pályázatot ismételten meghirdettek, és azok pozitív elbírálásban részesültek. 

   A 2014‒2020-as fejlesztési ciklus több tekintetben is eltért a korábbiaktól. Egyebek mellett abban, hogy most először nem régiós, hanem megyei szinten döntöttek a támogatások odaítélésről. Ebben a periódusban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koordinálásával a TOP pályázatain öt területen nyerhettek el forrásokat a települések. A gazdasági környezet fejlesztésére és foglalkoztatás elősegítésére 24,48 milliárd forint, a munkanélküliség csökkentését célzó foglalkoztatási, valamint a társadalmi együttműködés erősítésére és a közösségi események megvalósítására 6,29 milliárd forint, a fenntartható települési közlekedésfejlesztésre, az önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújulóenergia-felhasználás arányának növelésére 12,4 milliárd forint, a gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztésre, az egészségügyi alapellátás és a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére, továbbá városrehabilitációra 6,85 milliárd forint érkezett. 

‒ Az önkormányzat több dokumentumban is megfogalmazta Hajdú-Bihar megyének a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési irányait. Melyek a legfontosabb elképzelések?

‒ A most kezdődő fejlesztési ciklusra vonatkozó források összegéről hamarosan döntés születik. Ami biztos, hogy Hajdú-Bihar megye további terveinek megvalósítására legalább az elmúlt időszakhoz hasonló összegű fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre. 

   Az átfogó célok között szerepel a Hajdú-Bihar megye hagyományos és dinamikusan fejlődő új ágazataira, meglévő magas szintű tudásbázisára alapozott, valamint a széles körű kapcsolatrendszerre építő gazdaságfejlesztés, amellyel makroregionális innovációs és tudásközponttá válik, hozzájárulva a megye fenntartható növekedéséhez. Mindez a hatékony és fenntartható szolgáltatások, valamint a közigazgatási funkciók erősítése a hajdú-bihariak életminőségének, képzettségi szintjének, összetartozásának erősítése érdekében. A stratégiai célok a következők. A megye gazdasági versenyképességének erősítése az innovatív megoldásokra, a hálózatosodásra és az infrastruktúra-fejlesztésre építve. A gazdasági fejlődést támogató humánerőforrás fejlesztése (oktatás és szakképzés fejlesztése, az öngondoskodó közösségi szemlélet erősítése). Az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák használatának erősítése, illetve a társadalmi alkalmazkodást elősegítő programok támogatása. A lakosság mindennapi életét és a gazdaság versenyképességét segítő energiahatékony, a környezetet kevésbé terhelő, modern és fejlődő infrastruktúra megteremtése. Végezetül pedig a társadalmi tradíciókhoz igazodó, stabil és gazdaságilag is fenntartható települési közösségek építése/erősítése, a társadalmi integráció segítése. 

   Területileg pedig a következőkre fókuszál a megyei önkormányzat: Debrecen és agglomerációja váljon a Kárpát-medence keleti fővárosává, valamint a Hajdúság, a Hortobágy és a Tisza mente táji és települési adottságaira, illetve közlekedési kapcsolataira épülő dinamizálódó transzferzóna létrehozása.  A határ menti térségek legyenek a hosszú távú fejlődéshez szükséges nemzetközi kapcsolati pontok.

‒ A területi operatív program kidolgozása során milyen mértékben alapoztak a helyi, települési igényekre?

‒ A következő időszakra vonatkozó prioritások meghatározását egy átfogó helyzetfeltárás előzte meg, mely során a megye jelenlegi helyzetét, problémáit, adottságait és lehetséges kitörési pontjait vizsgáltuk meg szakértők közreműködésével. Továbbá a tervezési folyamat során a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat felmérte a települések fejlesztési terveit, és valamennyi helyi, térségi igényt számba véve dolgozta ki a programot. Ezek alapján a következő időszak megyei fejlesztési prioritásai a következők: fenntartható környezet, klímaadaptáció és klímavédelem, a gazdaság komplex fejlesztése, élhető települések, illetve az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben és vonzáskörzetében.

‒ Napjainkban milyennek értékelhető Hajdú-Bihar megye gazdasági potenciálja? 

‒ A megye térszerkezeti és gazdasági adottságai kedvezőek. A nemzetközi és regionális fejlődésnek komoly lökést adott a megépült M3-as, M4-es és M35-ös autópálya, és a határ menti elhelyezkedés is előnynek mondható a kapcsolatok épülése szempontjából. 

   A megyében húzóágazat az élelmiszeripar és a könnyűipar, de nagy súlya van a vegyi termékek és gyógyszerek gyártásának, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, továbbá hulladékkezelés ágazatának is. Jelentős számú ipari-építőipari vállalkozás működik a megyében, a gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúra komoly mértékben bővült, valamint számos ipari park jött létre. 

   Hajdú-Bihar megye gazdaságában megvan a versenyképesség megtartásához és növeléséhez szükséges potenciál. A jövőben is várható jó néhány nagyobb gyár, például a BMW betelepülése Debrecenbe, emellett az oltóanyaggyár is hamarosan megkezdheti működését, de egyebek mellett a Hajdúnánás határában épülő MotoGP pálya is számos lehetőséget hordoz. 

‒ Mely adottságok növelhetik a megye turisztikai vonzerejét? Jutnak-e források idegenforgalmi célú beruházásokra?

‒ Hajdú-Bihar megyét ‒ a járványhelyzet előtt – növekvő vendégforgalom jellemezte, elsősorban az egészségturizmus területén, de javuló tendencia volt megfigyelhető a természeti és kulturális örökségekre épülő műveltségi, valamint az aktív turizmus népszerűségének növekedése tekintetében is. Példaként említendő a „Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében”, vagy „A hajdú hagyományok nyomában” elnevezésű, jelenleg is folyamatban lévő pályázat, mely szintén erre hivatott. A debreceni repülőtér bővülése és a megépült turisztikai infrastruktúra pedig az üzleti turizmus élénkülését növelheti. Továbbá új elemként jelent meg a megye kínálatában a gasztronómiai turizmus. A megyei önkormányzat itt is igyekszik példát mutatni: a hivatal Nemzetközi csoportja által EUREGA néven elnyert uniós pályázat megvalósításával várhatóan erősödik a megyében a gasztronómia gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe is. A programban újraindul megyei márkaépítés, elkészül Hajdú-Bihar online gasztrotérképe, valamint „Hajdúsági villásreggelik” is lesznek. Emellett a turizmus fellendítéshez egyéb nemzetközi projektek is hozzájárulnak, mint például a Night Light, mely a fényszennyezés problémájára fókuszál, és a Hortobágy csodálatos csillagos égbolt örökségét bemutató interaktív vándorkiállítást is létrehozza, emellett pedig „Asztro-Gasztro” túrák is lesznek a nemzeti park területén. Az OUR WAY elnevezésű projektben elkészül „Hajdú-Bihar zöld útlevele”, valamint a települések helyi jelentőségű természetvédelmi értékeinek atlasza is. Mindemellett van egy, a gyógyfürdők,  és gyógyhelyek fenntartható fejlesztésének javítására hivatott Healing Places nevű projekt is, melynek keretében megyei zöldóhálózat jön létre. A gyógyfürdők között meg kell említeni az országosan is kiemelkedő hajdúszoboszlói gyógyfürdőt, mely a város fürdőkomplexumának része, ahogy az Aqua Palace fedett élményfürdő, a strand, az Aquapark, valamint a napokban átadott Prémium Zóna is. Ez utóbbi az ország legújabb, legattraktívabb szabadtéri wellnessfürdőjeként várja a vendégeket különleges látványelemekkel, egyedi víziélményekkel, kényelemi wellness-szolgáltatásokkal, vízibárral. A fürdőkomplexum így korosztálytól függetlenül kínál kikapcsolódási lehetőséget a városba érkező turisták számára, emellett számos színes program közül lehet választani. 

   Mindezeken túl a megyeszékhelyen is folyamatosak a turisztikai fejlesztések. A Nagyerdő szívében található, közkedvelt Aquaticum Debrecen Spa mellett nemrég megújult az Aquaticum Debrecen Strand is. Az egyre növekvő turistaforgalom kielégítésére pedig újabb szállodák épülnek a közeljövőben. A modern, fiatalos Mester Residence Hotel a belvárosban, mintegy 1100 négyzetméteren várja majd vendégeit a jövő nyártól. A Nagyerdőn egy négycsillagos hotel épül, jelenleg a tervek véglegesítése zajlik, emellett három éven belül létesül egy szintén négycsillagos szálloda csaknem 4800 négyzetméteren a pláza mögött, Smart Life Hotel Debrecen néven. Továbbá a belváros közepére is terveznek egy üzleti szállodát.

‒ A járványhelyzet mennyiben befolyásolta a megyei önkormányzat munkáját? Milyen pluszfeladatokat kellett ellátniuk? Hogyan készülnek a teljes nyitásra?

‒ A járványhelyzet miatt nem ülésezhetett a megyei közgyűlés sem, de a munka nem állt le; a fontosabb döntésekről online szavaztunk. A hivatal dolgozóinak egy része otthoni munkavégzésre tért át, kerülvén a találkozásokat. A feladatok azonban nem csappantak meg, hiszen készültünk a 2021‒2027-es fejlesztési ciklusra, ami számos munkaórát igényelt, több hónapot felölelő tervezéssel járt. Emellett a védekezésben is kivettük a részünket; a településeknek védőeszközöket (fertőtlenítőszereket, permetezőket, maszkokat, folyékony kézfertőtlenítőket, kesztyűket) juttattunk. 

   A teljes nyitás mindezek után számunkra nem jelent nagy változást. Talán abban lesz látható, hogy ismét összeülhet a közgyűlés, és az online átadókon bevezetett virtuális szalagátvágás helyett ismét személyes jelenléttel ünnepelhetünk meg egy-egy beruházást. A járvány okozta utóhatások enyhítésében is igyekszünk segíteni; a megyei foglalkoztatás javítására újabb forrás érkezik a TOP keretében. Erre a célra a 2014‒2020-as fejlesztési időszakban sikeresen pályázott a megyei önkormányzat, konzorciumi partnereivel közösen. Az 1 milliárd 235 millió forintos program keretében eddig mintegy kétezren kaptak segítséget, nemrég pedig újabb 400 millió forint érkezett, melynek köszönhetően még idén várhatóan további 600 fő részesül munkaerő-piaci támogatásban. 

A Covid 19 okozta kulturális éhség csillapításának jegyében színvonalas, ingyenes, az egész megyét felölelő programsorozatot szerveztünk. Erre „A hajdú hagyományok nyomában” elnevezésű pályázatra kapott uniós forrásnak köszönhetően van lehetőség. Mi ezt a lehetőséget is megragadtuk, és a következő hónapokban több mint 30 színházi előadást hozunk a megyébe, különböző helyszínekre, ezeket az érdeklődők ingyen tekinthetik meg. De a hajdú-bihari gyerekeknek is szeretnénk kedvezni, őket – szintén ennek a projektnek köszönhetően – az AGÓRA Tudományos Élményközpontba várjuk, családtagjaikkal együtt, szintén díjmentesen. December 31-ig 6800 hajdú-bihari vehet részt ingyen az AGÓRA programjain.