A megye idegenforgalma évről évre növekszik

Kecskeméti egyetem

Bács-Kiskun megye varázslatos természeti adottságai a turizmus területén jól hasznosíthatók. Emellett számos településen a helyi kultúra és a hagyományok az egyedi tartalmú idegenforgalom részét képezik. Rideg Lászlótól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől kértünk interjút.

‒ Az elmúlt esztendők során 63 milliárd forintnyi TOP-os keret állt rendelkezésre megyei fejlesztésekre. Mi mindenre volt elég ez az összeg?

‒ Eredetileg valóban 63 milliárd forint volt az összeg, azonban ez napjainkban már megközelíti a 80 milliárdot. Ebből a megye területén több mint ötszáz nyertes projekt valósulhat meg, ami azt jelenti, hogy ennyi vadonatúj, illetve megújuló létesítmény épülhet, szépülhet. Minden olyan településen, amelyik kérte, lesz új bölcsőde, erre több mint 6 milliárd forint állt rendelkezésre. Sor kerül továbbá az óvodák és az iskolák energetikai korszerűsítésére, kerékpárutakat és turisztikai attrakciókat finanszírozunk. Jó néhány településen lesz csapadékvízcsatorna-építés, víztározók épülnek, melyek további szabadidős tevékenységekre adnak majd lehetőséget. Bács-Kiskun joggal büszkélkedhet a több mint 200 kilométernyi, összefüggő kerékpárút-hálózattal is. A legfontosabbnak tartom, hogy a mi megyénkben valamennyi településen történtek és történnek fejlesztések. E beruházások döntő többségét a Megyei Önkormányzat projektmenedzser-csapata koordinálja. 

‒ Hogyan jellemezhető Bács-Kiskun megye gazdasága?

‒ Az elmúlt évek során nagyot léptünk előre, ami elsősorban a megyében működő nagy-ipari üzemeknek, illetve az őket kiszolgáló beszállítói körnek köszönhető. Itt kell megjegyeznem, hogy a tervek szerint a Budapest‒Belgrád vasútvonalnak várhatóan Kiskunhalason lesz a logisztikai központja. A már kijelölt Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben 29 településünk érintett. Ami pedig a Bács-Kiskunban hagyományosan jelentős mezőgazdasági ágazatot illeti, az utóbbi időben látványosan megnövekedett a háztáji gazdaságok szerepe, s igen sok család kezdett komoly formában kertészkedni a járványhelyzet hónapjaiban is. 

‒ A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat milyen koordinációs feladatokat lát el a 118 megyei település tekintetében?

‒ A Megyei Önkormányzat az elmúlt években határozott, bizalmi alapokon működő együttműködést alakított ki a megyei településekkel. Rendszeresek az egyeztetések, a kapcsolattartás, amely lehetővé teszi a sikeres kooperációt a gazdaságfejlesztéstől a turisztikáig. Évente több alkalommal polgármesteri fórumon találkozunk a településvezetőkkel, ahol egy kétnapos konferencián friss ismereteket kapnak a pályázatokról, fejlesztési lehetőségekről, aktuális témákról. A sikeres rendezvénysorozat ebben a ciklusban is folytatódik, amely komoly szakmai műhellyé nőtte ki magát az elmúlt időszakban.

‒ Történtek-e jelentősebb turisztikai fejlesztések a megyében?

‒ Talán nem tartanak elfogultnak, ha úgy gondolom, hogy a megyék közül Bács-Kiskun rendelkezik a legszélesebb turisztikai kínálattal, nem csupán a területi nagysága, hanem a sokszínűsége miatt is. Elsőként említeném természetes vizeinket és a termálfürdőinket. A megyék közül nálunk található a legtöbb gyógyhely. Megyénkben igen sok nemzetiségi népcsoport él, melyek őrzik és bemutatják hagyományaikat, kulturális értékeiket. Nálunk terem a legtöbb szőlő, nálunk készülnek a legváltozatosabb ízvilágú borok. Az eddig felsoroltak egytől egyig erősítik Bács-Kiskun megye idegenforgalmát. A hajósi pincéknél épült egy látogatóközpont a valamikori érseki pincerendszer felett, s ezt szándékunk szerint tovább fogjuk bővíteni. Ugyancsak kiemelt turisztikai projektünk a bugaci Aranymonostor, ahol szintén egy látogatóközpont várja majd az érdeklődőket. Nem véletlen, hogy a megyék közül mi voltunk az első díszvendégek a tavalyi Utazás Kiállításon. A Megyei Önkormányzatnak valamennyi, turizmusban érdekelt vállalkozással, településsel és intézménnyel sikerült létrehoznia egy olyan kapcsolati tőkét, amely révén jelentősen növekednek az idegenforgalmi bevételeink. Fontos célunk, hogy kerékpárút-hálózatunkat összekössük a szomszédos megyék hasonló infrastruktúrájával, illetve az európai kerékpárutakkal. Kiemelem még az Esztergomtól Máriagyűdig tartó Magyar Zarándokút 200 km-es Bács-Kiskun megyei szakaszát, amelyen egyre több zarándok jár. 

‒ Hol tart a „megyemarketing” koncepciójának kialakítása?

‒ A „Bács-Kiskun megye boldoggá tesz” szlogenünk szellemében dolgozunk a terven. Nagyon fontosnak tartjuk a közösségépítést, s ugyancsak a „megyemarketing” része a minőségi borok és pálinkák népszerűsítése nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi piacon is. Végezetül büszkeséggel mondhatom el azt is, hogy a megyénkben nőtt a legnagyobb mértékben a házasulandók száma, és 2019-ben 12 százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korábban. Ugyancsak fontos eredménynek tartjuk a szakképzésben résztvevők számára létrehozott ösztöndíjrendszert, amelynek értelmében tíz hónapra akár 500 ezer forint támogatásban részesülnek a diákok, akik cserébe vállalják, hogy bizonyítványuk megszerzését követően legalább ugyanennyi ideig megyei cégnél lesz az első munkahelyük.